Komoly következményekkel járhat az illegális agancsgyűjtés

Az elhullatott agancsok a területen gazdálkodó vadászatra jogosult szervezet tulajdonát képezik, gyűjtésük csak írásos hozzájárulással nem ütközik törvénybe. Egyéb esetben a büntető törvénykönyv szerint lopásnak minősül, és akár több százezer forintos vadvédelmi bírság is kiszabható érte.

A gím- és dámszarvasok agancsváltása minden évben februárban kezdődik: a gímszarvas általában február végén kezdi elhullatni a fejdíszét, és ez a folyamat egész márciusban zajlik. kezdődik, majd márciusban egész hónapban tart. A dámszarvasoknál később kezdődik ez az időszak, március végére és április hónapra tehető.

A rendszeres, illetve csoportosan történő gyűjtés a vad zavarásával jár. A téli időszakban amúgy is gyengébb kondícióban lévő állatokat ilyenkor nagyobb stressz éri, ami akár elhulláshoz is vezethet. Igaz, hogy a vadütközések nem kimondottan erre az időszakra jellemzőek, mégis előfordulhat, hogy az ekkor még csapatban lévő bikák az emberi zavarás hatására a műút felé szaladnak és balesetet okoznak

- mondta el Cseri Tibor, a Hollókő Vadásztársaság vadászmestere a lapnak.

Egyre nagyobb problémát jelent a vadgazdálkodóknak az illegális agancsgyűjtő tevékenység: Zalában és Somogyban a darabonként akár 5–6 kilogrammos darabok sem ritkák, így eltulajdonításuk komoly veszteségeket jelenthet a vadászoknak. Ezeknek az értéke ugyanis több tízezer forint is lehet.

Az anyagi kárnál is nagyobb probléma, amit az erdőt járók okozhatnak a vadzavarással.

A vadgazdálkodók többféle módon próbálnak védekezni az erdőt járó illegális gyűjtők ellen. A vadászmester elmondta, hogy ez ellen az adott terület fokozottabb figyelésével, illetve engedélyek kiadásával igyekeznek megakadályozni az illegális agancsozást. Az ellenőrzéseket gyakran a hatóságok segítik. Azt, hogy valaki bűncselekményt vagy szabálysértést követ el, mindig az eltulajdonított agancs értéke határozza meg.