11 szarvashiba: emiatt húzza hetekig az influenzát a legtöbb magyar

Tagadunk a végsőkig

A betegségek elhúzódásának és a szövődmények kialakulásának egyik leggyakoribb oka, hogy nem vesszük komolyan a betegséget. Amikor kezdjük rosszul érezni magunkat, már akkor lassítanunk kell, kezelni a megjelenő tüneteket, és időt szánni a pihenésre. Ezt mulasztjuk el leggyakrabban: alábecsüljük a kezdődő betegséget. Így amikor már a szervezetünk nem tud ellenállni, sokkal erősebb tünetekkel dönt le minket a lábunkról. Ha félvállról vesszük a nátha és az influenza első jeleit, akkor a szervezetünk jobban legyengül, mert nem kap támogatást a betegséggel való küzdelemben. Ezért sokkal tovább el is fog húzódni a gyógyulás.

A vírus általában 2-3 napig lappang, mire először tapasztaljuk a betegség tüneteit.

Továbbterjesztjük a kórt

A betegséget könnyen átvihetjük a környezetünkre, illetve a környezetünk is ránk, ezért ha családunk körében valaki beteg, tegyünk meg mindent a fertőtlenítés érdekében, és hogy elkerüljük a cseppfertőzést. Viszont tegyünk ugyanígy, ha mi kaptuk el a betegséget: próbáljunk mások közelében mindig zsebkendőbe tüsszenteni és köhögni, illetve mindig mossunk kezet, szedjünk torokfertőtlenítőt. Ne halmozzuk a használt zsepiket a lakásban és rendszeresen szellőztessünk. Ha elkerüljük, hogy megfertőzzük a környezetünket, akkor magunkat is védjük a visszafertőződéstől. Ha nem vesszük komolyan a cseppfertőzés kockázatát, azzal nem csak másokat, magunkat is veszélyeztetjük.

Félrekezeljük magunkat

A náthát és az influenzát is vírusok okozzák, ezért általában nem segít, ha antibiotikumot szedünk rá.

Csak akkor érdemes bevenni baktériumölő gyógyszereket, ha a nátha szövődményeként jelentkezik melléküreg-, vagy középfülgyulladás. Ha feleslegesen szedünk antibiotikumot, akkor csak még inkább legyengítjük a szervezetünket anélkül, hogy a gyógyszer bármit használna. Ráadásul ha utána valóban olyan betegséget kapunk el, amelyhez szükség lenne antibiotikumkúrára, akkor már az a gyógyszer nem lesz hatásos. Téves gyakorlat, hogy ha enyhébbnek érezzük a betegséget, akkor megelégszünk a lázcsillapító szedésével, ha pedig súlyosabbnak, akkor az antibiotikumot gondoljuk megoldásnak. Miközben a fertőzés módjától függ, segíthet-e az antibiotikum, vagy csak árt. Nátha és influenza esetén ezért antivirális szerekkel támogassuk a gyógyulást.

Ami a gyógyszeres kezelést illeti, más hibákat is elkövethetünk. Mindenképpen figyeljünk oda a gyógyszeradagolásra, és az ajánlott mennyiségnél többet ne használjunk. Főként az orrspray-k esetén okozhat problémát, hogyha túl sokat használunk belőle, vagy az előírtnál hosszabb ideig. Ilyenkor függőség alakul ki a szervezetben. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem bírjuk majd abbahagyni az orrspray-használatot, hanem hogy a nyálkahártyánk duzzanatát már nem a fertőzés fogja előidézni, hanem a gyógykészítmény hiánya. A nyálkahártya hozzászokik a spray használatához, és akkor is orrdugulást tapasztalunk majd, amikor már gyógyulófélben vagyunk. Bár ez az orrspray-re különösen igaz, érdemes minden gyógyszer helyes adagolásáról és használatáról meggyőződni, olvassuk el a tájékoztatót, kérdezzük a gyógyszerészt, illetve forduljunk orvoshoz.

Félünk az orvostól

Orvoshoz járni a legtöbben nem szeretnek, ezért inkább lábon hordják ki a betegséget, aminek a szövődményeitől még hetekig szenvedhetnek.

Nem biztos azonban, hogy ha házilag kúráljuk magunkat, a megfelelő szereket fogjuk alkalmazni. Ez egyik leggyakoribb ellenérv az orvoshoz fordulással kapcsolatban, hogy a váróteremben csak még több bacit és vírust szedünk fel, és betegebben távozunk, mint amikor érkeztünk. Azonban ezt könnyű elkerülni, ha gátoljuk a cseppfertőzést. Ha már úgyis megyünk gyógyszertárba nagyjából 50 forintos áron vehetünk egyszer használatos maszkot, ami megvéd minket a további fertőzések felszedésétől. Nem is beszélve a kockázatról, ha nem fordulunk orvoshoz, félre is diagnosztizálhatjuk magunkat. Lehetséges, hogy amit mi egyszerű náthának ítélünk, valójában kezdődő arcüreg-, vagy mandulagyulladás, ami másfajta gyógyszerezést igényel.

Nem iszunk eleget

Sokszor a legalapvetőbb intelmet is képesek vagyunk figyelmen kívül hagyni: a rendszeres folyadékpótlást.

Legtöbbször nem szándékosan nem iszunk eleget, hanem mert amikor lázasan, kimerülten fekszünk otthon, nem figyelünk tudatosan a folyadékbevitelre. Láz, hőemelkedés esetén egyébként is hamarabb kiszáradunk, ezért eleve több folyadékra van szükségünk, mint általában. Ha náthával fertőződtünk meg, akkor a vírusok a nyálkahártyánkon nyüzsögnek: annál előbb szabadulunk meg tőlünk, minél gyakrabban „öblítjük le” azokat. Ezen kívül a kórokozók kiürülésében is nagy szerepe van annak, hogy eleget igyunk. Nagyban elősegíthetjük a gyógyulást, ha folyamatosan figyelünk a folyadékpótlásra. Lehetőleg olyan folyadékokat fogyasszunk, ami jótékony hatással van a vírussal fertőzött szervezetre, mint például a citromos hársfatea, vagy egy tartalmas tyúkhúsleves. Nem csak egyszerű népi hiedelem, hogy a húsleves gyógyít: rengeteg hasznos tápanyagot és ásványi anyagot tartalmaz maga a tyúkhús, és a levesbe főtt zöldség is. A fűszerek vírusölő hatásúak, és érdemes már a kész levesbe egy gerezd fokhagymát is beledarabolni a fertőtlenítés érdekében. Ha kedveljük a csípős ízét, a teához vagy a leveshez gyömbért is adhatunk.

Tartózkodjunk a vízhajtó hatású italoktól és ételektől, amíg betegek vagyunk.

Megfelelő folyadékbevitelre törekedve ne nehezítsük a dolgunkat feleslegesen. Legfőképpen a kávét kerüljük: bár élénkítő hatása miatt egy időre jobban érzi magát a rendszeres kávéfogyasztó, ha betegen megiszik egy csészével, viszont a gyógyulás érdekében ajánlott visszafogni a fogyását, hogy ne dolgozzunk magunk ellen.

Nem maradunk ágyban

Gyakori probléma a megbetegedések esetén, hogy úgy érezzük, ha egész nap az ágyban vagyunk, akkor elhagyjuk magunkat, és később gyógyulunk meg. Emiatt sokan betegen is kényszerítik magukat, hogy szokott időben, vagy maximum 1-2 plusz óra alvás után felkeljenek. Gyakori panasz, hogy az embernek betegen több a dolga, mint egészségesen, mert ki akarjuk használni, hogy úgyis pihenésre vagyunk „ítélve”. Pedig nem véletlen hangsúlyozzák az orvosok az ágynyugalom fontosságát. Ez nem csak az ágyban fekvés jelenti, hanem azt is, hogy távol tartjuk magunkat a megerőltetéstől és a stressztől.

Készítsünk oda mindent az ágyunk mellé, amire szükségünk lehet, és tartsuk a testünket melegen, nyugalomban, így minden energiánkat a betegség legyőzésére összpontosíthatjuk.

Rongáljuk a tüdőnket

Próbáljuk meg elkerülni a cigarettafüstöt, és dohányosként pedig megállni, hogy rágyújtsunk. A nátha és az influenza is, főként ha erős köhögéssel jár, eleve nagyon igénybe veszi a tüdőnket. A dohányfüst csak ront a helyzeten, még akkor is, ha pusztán passzív dohányosok vagyunk. Ne tegyük ki magunkat betegen olyan füstnek, szmognak, ami egyébként is köhögésre ingerel. Az aktív és a passzív dohányos szervezetben egyébként is nagyobb károkat okozhat egy vírusfertőzés: bár a vírusokkal ugyanúgy felveszi a harcot, egy esetleges gyulladásos szövődmény nagyobb arányban jár sejtkárosodással. Ezért is fontos dohányosként, hogy legalább a betegség idejére függesszük fel a füstölést.

Folytatjuk az edzést

Viszont nem csak a káros szenvedélyek árthatnak a fertőzött szervezetnek: a testmozgás ugyanúgy ártalmas lehet. Aki rendszeresen edz, nem szívesen esik ki a formából, vagy hagyja vesznni a kondibérletét egy kis nátha miatt. Tüneteinktől függőben érdemes csökkenteni az edzés intenzitását, vagy teljesen elhagyni azt a gyógyulást idejére. Enyhe orrfolyással, tüsszögéssel járó náthánál csak a túlzott terheléstől kell óvnunk magunkat, nem kell teljesen leállnunk. Azonban lázzal, izomfájdalommal járó fertőzés esetén maradjunk inkább ágyban. Nem is beszélve arról, hogy így az edzőteremben sem terjesztjük tovább a kórt.

Rástresszelünk

Sokszor megfeledkezünk róla, mennyire igénybe veszi az immunrendszert a stressz.

Télen a hideg idő, a rövid nappalok gyengítik az idegrendszerünket is, így sokkal stresszesebbek vagyunk, mint a meleg, napos, nyári időszakban. A stressz legfőképpen abban gátolja az immunrendszert, hogy ellenálljon a fertőzéseknek és gátolja a sebgyógyulást is. Amikor tartós stressznek vagyunk kitéve, a szervezetünk gyulladáskeltő anyagokat termel. Viszont mivel ezek a molekulák alapvetően fertőzésveszély esetén és a sebgyógyulásban nyújtanak segítséget, és ilyesmi nem áll fent, továbbra is céltalanul keringenek a szervezetben, fenntartva a folyamatos gyulladást. Ez gyengíti az immunrendszerünket. Ráadásul ha eleve betegek vagyunk, és még stressz-hatásnak is ki vagyunk téve, akkor a gyógyulás garantáltan elhúzódik. Tartózkodjuk minden felesleges idegeskedéstől. A tipikus „rossz betegek” jellemzője, hogy morcosak, és konfrontálódnak a környezetükkel, amivel általában ki is vívják a családtagok haragját. Ha ebbe a típusba tartozunk, egy-egy megbetegedés sokkal nagyobb stresszel járhat, ezért különösen ügyeljünk, hogy kerüljük az összetűzéseket, és minél stresszmentesebb környezetet teremtsünk a gyógyulásunkhoz.

Bedepizünk

A kevés napsütés, borús, ködös idő fokozza a szervezet melatonin termelését is, amelyet lehangoltság-hormonnak is neveznek.

A hosszú téli időszak végére állandósulhat a levertség-érzés. A téli rosszkedv és a betegség garantáltan nem jó kombináció. Ha eleve egy olyan időszakban betegszünk meg, amikor egy ideje már úrrá lett rajtunk a lehangoltság, érdemes odafigyelnünk ennek kezelésére is a gyógyulásunk érdekében. A rosszkedv csak súlyosbítja a tüneteinket, ezért próbáljunk dolgozni a gyógyulás mellett a levertség ellen is. Természetesen nem arról van szó, hogy vígjátékokat nézzünk a tévében, így kényszerítve ki a jókedvet: a legtöbbet a levertség ellen a megfelelő táplálkozással tehetünk. Fogyasszunk kalciumban és magnéziumban gazdag ételeket, italokat az idegek védelméért, és a C-vitamin mellé szedjünk D-vitamint is. A vas-, és jódtartalékok feltöltése is elősegítheti a gyógyulást. A tejtermékek, sajtok, tojás, máj, különféle hüvelyesek, olajos magvak, és a tengeri halak fogyasztása segíthet a téli levertségen.

Túlságosan várjuk a tavaszt

Bármennyire is várjuk már a tavaszt, még van egy kevés idő a télből, és még mindig tombol az influenzaszezon. A februári melegedés megtévesztő lehet, hajlamosak lehetünk például kevésbé felöltözni, pedig még mindig hidegek a reggelek és az esték. Amennyire csak lehet támogassuk a szervezetünket a lehető legtöbb módon, hogy megőrizzük, illetve hamarabb visszanyerjük az egészségünket. Már nem kell sokáig várnunk tavaszig, bírjuk még ki ezt a kis időt!

(Via www.everydayhealth.com)