Neked is sokat fáj a fejed? Ezzel a módszerrel végleg búcsút inthetsz a migrénnek

HelloVidék: Pszichológia és közgazdaságtan. Miért pont ez a párosítás?

Hal Melinda: Amikor az érettségi előtt dönteni kellett, mégis hová szeretnék menni, igazából két dolog volt, ami igazán érdekelt, az emberek, a biológia, illetve maga a gazdasági folyamatok, a matematika. A Budapesti Gazdasági Egyetemen kezdtem tanulni, de az első év után rájöttem, nem az a típus vagyok, aki egy multinál szeretne majd dolgozni. Szerettem volna emellett valami mást is tanulni, és bár akkor úgy gondoltam, a gazdaságpszichológia lesz az én utam, végül a klinikai pszichológia területén erős oktatásba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kerültem. A kettő nagyon jól kiegészíti egymást a munkám során, gyakorlatilag önállóan tudok tevékenykedni a pszichológián belül is és a pályázatírásban is nagy segítséget nyújt, hogy értem a gazdasági folyamatokat. A gazdasági és pénzügyi folyamatok ismerete mellett a statisztikában és ezzel a biostatisztikában is más látásmódra tettem szert, ezért elmondhatom, első diplomám a legjobb választás volt a kutatás területén figyelembe véve is.

Egy korábbi interjújában azt nyilatkozta, édesapja kezdetekben ellenezte az ön egészségügyi pályán való elhelyezkedését, idővel viszont ez változott, és pedagógus édesanyja szintén segíti a munkájában. Mi változott azóta, hogy megkapta a díjat?

Maga a díj nekem azt jelenti, hogy ténylegesen elismerték a munkámat, nagyon sok kliensem, volt kliensem küldött nekem üzeneteket a verseny során. Azt hiszem, ez a legnagyobb siker, hogy visszamenőleg látom, jól vannak, továbbra is szeretettel gondolnak arra az időszakra, amikor együtt dolgoztunk. Azóta sok változás történt az életemben, többen köszönnek az utcán, régi ismerősök gratuláltak, sok egykori barátommal vettem fel újra a kapcsolatot. Az elismerés hatására nagyon sok új kliens keresett fel, ami eredményezett egy több hónapos várólistát, de nagyon igyekszem, mert senkit nem szeretnék lemondani. A munkahelyemen, a Bajai Szent Rókus Kórházban is többen ismernek fel, valamint támogatják az ügyünket, ami egy, az országban egyedülálló központ létrehozása, ami az iskolai és munkahelyi agresszió áldozatain tud segíteni és a Bajai Ifjúsági Fórum nevet viseli.

A családomat illetően ma már együtt kutatunk bizonyos területeken, pedagógus édesanyámmal az iskolai agresszió területén, a fejfásában, fájdalomterápiában pedig az édesapámmal. Ahogy említette is, édesapám (a Bajai Szent Rókus Kórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosa – a szerk.) eleinte nem pártolta, hogy pszichológus legyek, távol szeretett volna tartani az egészségügytől és ettől a kiemelten megterhelő pályától, ezért örült, hogy közgázra jelentkeztem. Végül, amikor látta, hogy a pszichológiában megtalálom azt, ami érdekel, onnantól kezdve viszont pártolta döntésemet, mert látta, hogy a közgazdaságtanban sokkal több a statisztika, más szemszögből közelítünk a problémákhoz, ami jó lehet a pszichológiában, pszichiátriában és a kutatás során egyaránt.

Egyik fő kutatási területe az iskolai agresszió és a cyberbullying. Ön hogy kíván hatékonyan fellépni mindezek ellen?

A legfőbb kérdés az, hogy mennyire tudjuk tájékoztatni és edukálni a tanárokat, a szülőket és magukat a gyerekeket. Itt az edukáció egyfajta felvilágosítás, felhívni a figyelmet arra, hogy milyen káros pszichiátriai és jogi következményei vannak a zaklatásnak, az erőszaknak, történjen az online vagy személyes bántalmazás formájában. A második lépés talán ott kezdődik, hogy kortárs segítő csoportot toborzunk, én ebben látom a legnagyobb fegyvert az iskolai és munkahelyi zaklatással szemben, mert látom, hogy az áldozatok, kiskorúak és legfőképpen serdülők, nem szeretnek náluk jóval idősebb személyhez fordulni. Ha belegondolunk egy serdülőkorú fiatal lelki világába, egyértelmű, hogy egy másik serdülőnek vagy egy főiskolai hallgatónak szívesebben megnyílik, mint egy idősebb pszichológusnak, akármekkora szaktekintély. Természetesen a kortárs segítők szupervízió és intervízió mellett dolgoznak, és remélem, hogy a mi kis központunkkal éreztetni tudjuk velük, hogy nem maradnak egyedül a problémáikkal sem a segítséget kérők, sem a támogatást adók.

A háttérben ott leszünk mi, pszichológusok, szakpszichológusok, hogyha a segítők kompetenciahatáruk végéhez érnek, be tudjunk avatkozni.

A másik nagyon fontos dolog az internetbiztonság, az erre való nevelés, az ezzel való foglalkozás, ami eleve meghatározó tényezője a mi programjainknak is. Ezt követően van számos olyan technika, amit tudunk alkalmazni, például az empátiatréning, ami során az agresszió tekintetében arra próbáljunk felhívni a másik személy figyelmét, hogy mindannyian emberek vagyunk, mindannyian érzünk, tehát személyesebbé tesszük a kapcsolatot az agresszor és az áldozat között. Emellett természetesen a megfelelő úgynevezett coping, megküzdési stratégiák kialakítására helyezzük a hangsúlyt. Nem fogunk tudni ezzel sem kivédeni minden egyes zaklatást, de szeretnénk elérni, hogy a bajaihoz hasonló központok működésével az egészségügy leterheltsége csökkenjen, mert hihetetlen sok azon kliensek száma, akik ilyen jellegű problémával fordulnak hozzánk.

Az iskolai zaklatás mellett ugyanúgy foglalkozik a felnőttekkel a munkahelyi zaklatás révén. Az utóbbi időben nagy port kavart a metoo mozgalom. Ön szerint mennyit segíthet az ilyesmi egy ilyen társadalmilag érzékeny témán?

Erre nagyon nehéz válaszolni, ezért a saját, személyes véleményemet mondom el. A metoo kampány lehetett volna jó, de lesz nagyon sok káros következménye, mert nem a médiába való és nem is egy professzionális edukatív tevékenységként lett megvalósítva. Itt technikai problémákról beszélek, hogyan terjedt el a kampány, nem vagyunk benne biztosak, hogy ki mond igazat, ki nem mond igazat, és ezzel pedig minden zaklatott embernek egy kis hátrányt okoztak következményként. Tudom, hogy voltak pozitív hatásai, sokan ki mertek állni és el merték mondani, hogy őket is zaklatták vagy éppen jelen pillanatban is hasonlót élnek át. Azt hiszem, hogy a legnagyobb pozitívuma, hogy azok az emberek, akik hajlamosak másokat zaklatásnak kitenni, azok egy kicsit megijednek ettől a kampánytól, valamint a kampány résztvevői felhívták a figyelmet a zaklatás jelenségére.

A metoo eszmeiségével egyet tudok érteni, és fontos lenne, hogy az emberek kimondjanak dolgokat, és a nyilvánosság ebben egy jó fegyver lehet, de a technikai megvalósítással úgy érzem, picit átestünk a ló túloldalára. Az áldozatok eddig se voltak könnyű helyzetben, és remélhetőleg nem kerülnek a korábbinál még rosszabb szintre. Gondolok itt arra, hogy milyen stigmát hordozhat ma, ha valaki úgynevezett metoo nagykövet. Azt gondolom erre az áldozatok nem lettek megfelelően felkészítve. Szintén fontos azt is megemlíteni, hogy a női áldozatok kerültek középpontba a kampány során. Ugyanakkor férfi, kisfiú bántalmazottak is vannak, a fizikai és lelki terror nemre és korra való tekintet nélkül érhet el bárkit. Hozzátenném, hogy eleve a férfi kliensek még nehezebben beszélnek az őket ért szexuális vagy agresszív bántalmazásról, zaklatásról. Amikor egy kampány a metoo-hoz hasonlóan egypólusúvá válik, akkor ez a férfiak helyzetét még inkább rontja a pszichoterápia szempontjából.

Az álmaként definiálta, hogy létrehozzon egy, az országban egyedülálló iskolai- és munkahelyi zaklatás (bullying) ellen fellépő központot. Meséljen róla!

A központnak már megvan a neve, Bajai Ifjúsági Fórum, amelynek nemrég meg is kezdtük előkészítését. A legfőbb célja az iskolai és munkahelyi zaklatás megelőzése, de talán sokkal inkább a megfelelő kezelése. A megelőzés között azért említjük, mert a központ munkája mind az úgynevezett primer, mind a szekunder prevenciós munkát magába foglalja. Legfőbb célunk, hogy a zaklatás nyomán keletkező pszichiátriai és klinikai pszichológiai kórképeket, főként azok súlyos, elhúzódó, krónikus jellegét ne érjék el a hozzánk fordulók. Tudni illik ugyanis, hogy ekkor a kezelés hosszabb távú, nehezebb, a kliens számára is rögösebb, valamint a segítő személyzet számára is nagyobb kihívást jelent. Korábban említettem a kortárs segítőket, akiket kiképzünk, átesnek egy alkalmassági vizsgán, így remélem, tényleg a legjobb személyeket sikerül majd bevonni a programba.

Bárki, aki betöltötte a 12. életévét, de még nem múlt el 30, csatlakozhat hozzánk, és reméljük, olyan digitális és high tech eszközökkel felszerelt közösségi teret tudunk létrehozni, ami aktivitásra, szociális megmozdulásra ösztönzi őket, hogy segítsenek másoknak. Több szinten folyna a munka, az iskolai és munkahelyi zaklatás mellett foglalkozunk majd karriertanácsadással, motivációs és empátiatréningekkel, emellett sok családi programot szeretnénk szervezni, hogy érezze a közösség, senki nincs kizárva a központból. Hozzátenném továbbá, hogy nem kizárólag a kortárs segítők használhatják majd közösségi terünket és vehetik igénybe programjainkat, hanem minden tagunk, akik szórakozni, tanulni, fejlődni vágynak.

Emellett nagy hangsúlyt fektetünk majd a családok együttes megmozdulására, így a legkisebbek és legnagyobbak is kapnak számukra megfelelő segítséget, vagy éppen motivációs lehetőségeket.

Sajnos az nem valósítható meg, hogy minden utcasarokra egy kortárs segítőt állítsunk, akik állandóan elérhetőek lesznek, ezt se jogilag, se etikailag nem tehetjük meg, ezért elsősorban a központon belül történik meg a segítségnyújtás. Fontos hangsúlyozni, hogy mindenki számára biztosított az anonimitás, központunk tagjai etikai és az adatkezelésre vonatkozó kiképzésben is részesülni fognak. Főként egy kisebb városban, mint Baja tartjuk ezt átütő fontosságúnak. Ezt követően örülnék, ha máshová is el tudnánk jutni, hogy hirdessük azt, amiért összejöttünk, amiért létrejött a közösség, gondolok itt más településekre és szeretnénk országos vagy helyi programokhoz megmozdulásokhoz is csatlakozni.

Jelenleg is működik a bajai kórházban az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) Lelki Egészség Központjának (LEK) keretében egy filmklub. Ezt a módszert is beveszik a központ programjai közé?

A filmklub során az iskolai agresszióra, a munkahelyi zaklatásra, illetve a cyberbullyingra és a szerhasználatra is fókuszálunk. Ez egy nagyon jó kezdeményezés volt a Szent Rókus Kórház Egészségfejlesztési Irodájának a részéről, mert egyre többen jönnek, és a filmeken keresztül nagyon jól működik az érzékenyítés. Remélem, hogy ezt a gyakorlatot át tudjuk vinni a központba, de akár eredeti helyén is tudjuk folytatni, ami azért jó, mert úgy továbbra is szoros marad az együttműködés a Bajai Szent Rókus Kórházzal, az Eötvös József Főiskolával és a Bajai Önkormányzattal, amely intézmények mindannyian támogatják a központunk létrejöttét és működését.

Egy kutatás keretében kimutatták, hogy a fejfájás 90%-ban lelki okokra vezethető vissza, amire kifejlesztettek egy pszichoterápiás eljárást. Mi volt a kulcs a sikerhez?

Ezt az eredményt egy bonyolult, hét éve folyó kutatás során értük el. Azonosítottunk bizonyos személyiség-karakterprofilokat, amelyek az egyes fejfájástípusok háttérében állnak, ami elég nagy tudományos áttörésnek számít, mert korábban azt tartották, hogy ilyenek nem léteznek. A köznyelv számára ez annyit jelent, hogy például a migrénnel küzdőknél gyakoribb a ciklotímia, ami azt jelenti, ezek az emberek könnyebben lesznek dühösebbek, gyorsan változik a hangulatuk, egyszer nagyon boldogok, aztán hirtelen nagyon szomorúak tudnak lenni. A hangulatzavarok bipoláris típusai sokkal valószínűbben jelennek meg náluk a későbbiekben.

Tehát a pszichiátriai zavart (pl.: depresszió, bipolaritás) és a neurológiai problémát (pl.: fejfájás) együttesen, egymást figyelembe véve sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudjuk ellátni az általunk kifejlesztett pszichoterápiás módszerrel.

A többi fejfájástípusnál is azonosítottunk ilyen egyedi karakterjegyeket, ami a többi típusnál nem jellemző, jelenleg pedig ezt próbáljuk felhasználni a terápiás folyamatban, egyénre (és személyiségre) specifikusan. Már több száz beteg vett részt a programban, és ezzel a módszerrel lényegesen le tudtuk csökkenteni a terápiás ülések számát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fájdalomcsillapítás hatékony eszközeit találtuk meg. Jelenleg, ha más problémát nem tárunk fel a terápia során, hét-tíz alkalom akár meg is tudja szüntetni a fejfájást, de mindenesetre a gyakoriságot rendkívüli módon csökkenti.

A fejfájás, főként ha súlyos szinten van jelen, rendkívüli életminőség romlást eredményez, csökken a teljesítmény, a motiváció az élet minden területén, párkapcsolati és szexuális, valamint családi problémákat eredményez, ahogyan a munkahelyen is érezteti hatását. Éppen emiatt kell minél hamarabb megoldást találnunk és már a gyökerénél szeretnénk kezelni a problémát. Emellett fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy bár a fejfájások legnagyobb része pszichés eredetű, vannak nem ilyen talajon megjelenő, ténylegesen szervi problémából fakadó fejfájások is.

Ennek fényében az első dolog, amit meg kell tennünk, a neurológiai szakorvosi kivizsgálás és képalkotó eljárások bevonása (CT, MR, fMRi). Szintén fontos továbbá felhívnunk a figyelmet arra, hogy Magyarországon extrém magas a fájdalomcsillapító gyógyszerszedés és kifejezetten magas azoknak a száma, akik gyógyszerabúzust követnek el, nem kérik ki szakorvosuk vagy háziorvosuk tanácsát, önhatalmúlag szednek fájdalomcsillapítót, vagy nem az előírásoknak és javaslatnak megfelelően szedik. Ezen tendenciákat is csökkenteni vagyunk képesek megfelelő edukáció és a szakember teamek együttműködése által.