A lap hétfői számában Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője elmondta, a mediterráneumban évezredek óta bevett gyakorlat a vonuló madarak vadászata. Hozzátette, a közösségi médiában és a televízióban látható képek, amelyeken emberek félautomata sörétes puskával lőnek, hálóval és ragadós anyaggal bekent ágakkal vadásznak a vonuló szárnyasokra, sokkolók, de tévedés azt hinni, hogy kizárólag ez az oka az európai madárállomány folyamatos fogyatkozásának.
Aláhúzta, amikor valaki háborog, hogy Libanon polgárai tömegesen esznek fecskét ebédre, jusson eszébe, hogy
Magyarországon sajnálatos gyakorlattá vált a fecskefészkek leverése a költési időszakban, és a gólyák sincsenek biztonságban, mert némelyeket zavar a kelepelés.
A mediterrán madárvadászatról elmondta, nem reális elvárás az, hogy a Földközi-tenger mentén élő népek máról holnapra felhagyjanak évezredek óta meglévő szokásaikkal. Ugyanakkor kiemelte, tény, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság a klímaváltozással együtt sokkal nagyobb pusztítást végzett és végez az európai madárállományban, mint a vadászat.
Elmondta, ha a második világháború előtti vagy a még korábbi viszonyokat tekintjük, a vadászat hiába irtotta ki a madárállomány nyolc-tíz százalékát, ezt a fajok gond nélkül tudták pótolni. Napjainkra azonban a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás csökkentette a madarak élőhelyeit, a növényvédő szerek intenzív használata pedig tovább pusztítja a madarakat és táplálékbázisaikat.
A korábbi mennyiségnek gyakran alig tizedére fogyatkoztak az állományok, így egyszerűen nem születik elég fióka. Ebben a helyzetben pedig a vadászat is kritikus tényezővé válik.
Közölte, a vetési varjú állománya 93 százalékkal apadt, a hajdani kétszázötvenezer pár helyett ma mindössze huszonháromezer található Magyarországon. Angliában a mezei verebek 96 százaléka tűnt el néhány évtized alatt, és a hatóságok most jelentős összegeket fordítanak arra, hogy az ugyancsak vészesen leapadt fülemüle és vadgerle állomány morzsáit megőrizzék.