A 33 európai országban valamint Algériában, Izraelben és Marokkóban végzett felmérésük szerint a tél elején 544 879 kolóniát tartottak számon. Számos körülmény összejátszása - időjárás, természeti katasztrófa és a kolóniák királynőivel fellépő problémák - miatt 89 124 kolónia odalett.
A legnagyobb, 25 százalékos veszteséget Portugáliában, Észak-Írországban, Olaszországban és Angliában észlelték, míg Fehéroroszországban, Izraelben és Szerbiában a veszteségi ráta 10 százalék alatt volt. Országokon belül is - Németországban, Svédországban és Görögországban - észleltek jelentős regionális ingadozásokat - olvasható a glasgow-i egyetem honlapján közzétett közleményben.
A teljes veszteség ugyan kisebb, mint amit az előző télen feljegyeztek (20,9 százalék), de jóval magasabb, mint a 2015-16-os adatok (12 százalék). Skóciában például ez alatt a három év alatt a mézelő méhek pusztulása 18 százalékról 23,7 százalékra nőtt.
A kutatócsoport a helyi méhészek által önként biztosított információkat dolgozta fel és a Journal of Apicultural Research szakfolyóiratban jelent meg.
A mézelő méhkolóniák vesztesége komplex kérdés. Egyre kevésbé van rá hatással az általános időjárás, sokkal inkább a sajátságos időjárási körülmények vagy a természeti katasztrófák hatnak a kolóniára. A kolóniákat télen figyeljük meg, de az előző nyári körülmények határozzák meg részben azt, hogy mi történik velük.
- mondta el Alison Gray a tanulmány vezető szerzője.
A kutató szerint sok kolónia akkor pusztul el, ha problémák merülnek fel a királynővel, ha az eltűnik, vagy nem rak megtermékenyített tojásokat, amelyekből a munkások lesznek. Sok kolóniát támad meg az ázsiai méhatka is.
A kolóniák méhészek általi vándoroltatásának hatása valószínűleg attól függ, milyen távolságra viszik őket, valamint a vándoroltatás okaitól, ezt további kutatásokkal kell vizsgálni.
- tette hozzá a kutató.