Nesze neked eszetlen permetezés: ökológiai katasztrófa érik Magyarországon

Aki nincs otthon a méhészet világában, az is tudja, illetve számtalan kutatás igazolja, hogy a méhek mennyire fontos szerepet töltenek be az élővilágban. A tavalyi év talán az egyik legnehezebb volt az ágazat számára, az ország számos területén jellemző volt a nagyfokú méhpusztulást. Olyan méhészről is hallani lehetett, akinek a 120-130 családjából mindössze 5 maradt meg. Egy ilyen kiesést pótolni, az állományt visszafejleszteni akár öt-hat év munkájába is kerülhet. A folyamatban kulcsfontosságú a méhek táplálása, ezt azonban egyre nehezebb megoldani a természetes úton. Az elmúlt években a városiasodás és a zöldövezetek méretének csökkenése, valamint a kiszámíthatatlan időjárás nehezíti az ágazat munkáját. A kormány ebben az évben hatszázmillió forinttal tudja támogatni a méhészek munkáját.

Ez a 600 millió forint úgy jött, hogy nagyjából 1 millió 200 ezer méhcsalád van ma Magyarországon és 500 forint/család támogatást határoztak meg számunkra. Ez nagyon szép dolog végül is, mert kapunk valamit, de igazából a problémáinkat ez sajnos nem fogja megoldani. Az ágazatban az fontos, hogy valaki ezt hobbiként csinálja vagy főállásban. De ahhoz, hogy egy hobbi méhész is el tudja látni a közvetlen családját és hozzátartozóit mézzel, ahhoz 30-40 családdal kell, hogy foglalkozzon. Akik jövedelem kiegészítésként, más munkahely mellett szeretne méhész lenni, nekik olyan 80-100 méhcsaláddal kell dolgozniuk, hogy valamiféle nyereséget is tudjanak belőle kihozni. A főállás méhészek pedig olyan 200, de akár 300-400 méhcsaláddal is dolgoznak

- meséli Hok József.

A támogatás elsősorban a méhcsaládok egészségmegőrzését szolgálja, ez az elmúlt évek felgyorsult globalizációjának köszönhetően van erre kiemelten szükség.

Megint vissza kell térni a tavalyi mérgezésekhez, de nem is csak a tavalyi mérgezéshez, hanem egészen a környezetünkben bekövetkezett óriási változásokig kell visszamennünk. Akkora pusztulások vannak akár a méhállományon, akár az egész rovarvilágon belül - jelenleg a méhcsaládjaink immunrendszere meg sem közelíti a tíz-tizenöt évvel ezelőtti állapotokat. Minden méhcsaládnak gyengébb az immunrendszere, sokkal kevesebb a virágpor, a növénykultúrából olyan növények tűntek el, amelyek korábban segítették a méhcsaládok megélhetését. Olyan gyomnövények, amelyek ezelőtt tíz évvel tömegesen voltak, most már nem lehet találni, ez a folyamatos gyomirtózás és permetezés miatt alakult így, azaz mostani mezőgazdasági kultúra felel érte

- Hok József.

A méhész azt is hozzáette, ennek az ötszáz forintnak fedezni kellene egy olyan méhlegelő összeállítását, ami előteremtheti a méhcsaládok vitamin és fehérje szükségletét. Egy bármilyen bokor vagy virág ültetése és egyévi kezelése azonban jóval többe kerül, mint ötszáz forint, állítja Hok József. Ami még rosszabb, hogy még ezzel sincs teljesen megoldva az ágazat helyzete.

Jelen pillanatban egy olyan negyvenezer forint körül van egy méhcsalád, ha a saját állományából tudja szaporítani a méhész, akkor az már a terméskiesés rovására megy, a többi család részére pedig a méhlegelőt továbbra is biztosítani kell. Minél több a méhcsalád, annál több vándorlásra van szükség, annál több területet kell, hogy átfogjon. Egy bizonyos terület körülbelül harminc-negyven családnak az ellátására képes, onnantól már ötszáz méteren belül az lenne a célszerű, hogy ha nincs már méhészet. Ilyen területet azonban nagyon nehéz Magyarországon találni

- Hok József

Az ágazat szerencsére nem csak erre az ötszázforintos családonként támogatásra számíthat. A Magyar Nemzeti Méhészeti Program hároméves ciklusokban lehet meghatározni. Az eddigi 34 millió eurós összeget 2019. augusztus elsejétől 40 millió euróra növelik, ez egy 11 %-os pozitív változást jelent.

Ebbe a gyógyszer-cukor, a vándorlási eszközök támogatása vagy mézlaborálási vagy kutatási vizsgálatoknak a támogatása is benne van, de akár a szaktanácsadói hálózat üzemeltetésére is lehet belőle fordítani. Ez azt jelenti egy-egy méhész számára például, ha a gyógyszer-cukor támogatást nézzük, akkor az öt euró, durván egy 1500-1600 forintos forrás méhcsaládonként. Ez után finanszírozott támogatás, előbb meg kell, hogy vásárolja a méhész. Az ágazatban, ha a gyógyszereket nézzük, akkor zéró tolerancia van érvényben az antibiotikumokra, az atkaírtó szerek, amik számításba jönnek és valamilyen szinten muszáj, hogy az élelempótlásra a cukor is belekerüljön, mert a méhlegelő ezt már nem biztosítja hazánkban. Az évi támogatás mértéke 1500 forint, de az évi felhasználás, az körülbelül öt-hétezer forint egy méhcsalád fenntartására

- magyarázza a szakember.

Ezek alapján a költségek mindössze tíz, maximum húsz százalékát tudják fedezni a különböző támogatások. Az idei év is nehezen indult a méhek számára. Szeptembertől április közepéig csapadékmentes volt a hazai időjárás, nem csak a szabolcsi térségben, az ország nagy részében jelentős volt az aszály. Szabolcs megyében minimális repce volt, más megyékben talán egy fokkal jobb volt a helyzet. Amikor megjelent a repce, akkor viszont megjelent a csapadék és a szél is, így a méhcsaládok kirepülésére sem volt lehetőség, meséli Hok József. Így a repce nektárt adott, de virágport egyáltalán nem. A gyümölcsöknél sem jobb a helyzet, a virágok megporzását talán jól végezték a méhek, de nektárt nem tudtak adni. Jelenleg az akácvirágzás időszaka van, de még mindig folyamatosan esik az eső.

Ha visszagondolunk a tavalyi évre, 25-27 fokos meg 30 fokos időjárás volt ebben az időben, most, ha már eléri a 22 fokot, akkor már örülhetünk. 18 foktól kezdődik meg az akácnak a nektárképződése. Nagyjából dél és délután egy óra között érjük el ezt a hőmérsékletet, a szél pedig szárítja a nektárt. Ez a nektár valójában egy cukros víz, ezt a szél elviszi a virágokból, így hiába mennek a méhek, csak minimálisan tudnak gyűjteni. A téli veszteség a méhcsaládokban körülbelül 30 százalékos és a kedvezőtlen időjárás miatt a megmaradt 70 százaléknak is csak a felét tudtuk termelővé rendezni, de lehet, hogy így is kevés ahhoz, hogy legyen akácmézünk

- tette hozzá Hok József.

A magyar fogyasztók jövedelme meghatározza, hogy mennyiért lehet eladni a mézet, az európai piacon pedig egyre kevésbé tudják a magyar terméket eladni, így a nagykereskedelmi árak változására akkor sem lehet számítani, ha minimális lesz az akácméz mennyisége.