Országos felmérés kezdődik: ezt vizsgálják majd a gyerekeknél

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2007-ben útjára indított COSI rendszeresen felméri a gyermekkori túlsúly és elhízás előfordulását az európai régióban, a 6–9 évesek körében. Így a változások időben követhetőkké válnak. A ma már több mint 40 országban zajló vizsgálat mindenhol azonos definíciók és protokoll alapján, ugyanolyan mérőműszerekkel történik.

Hazánkban ezidáig két alkalommal, 2010-ben és 2016-ban zajlott COSI (Childhood Obesity Surveillance Initiative) felmérés. Az eredmények azt mutatják, hogy bár Magyarországon hozzávetőlegesen minden ötödik 7 éves túlsúlyos vagy elhízott, 2010 óta nem emelkedett a gyermekkori elhízás gyakoriságának előfordulása ebben a korosztályban. Ezzel hazánk azon néhány európai ország közé tartozik, ahol úgy tűnik, hogy a bevezetett intézkedésekkel sikerült megfékezni a túlsúly előfordulásának növekedését. A három évvel ezelőtti eredmények alapján hazánk a gyermekkori túlsúly és elhízás tekintetében a középmezőnybe tartozik, legmagasabb előfordulást a déli országokban mértek, ahol van, hogy az arány eléri a 40%-ot is.

Magyarországon 2010 óta számos olyan rendelkezés lépett életbe, amely támogatja az egészséges iskolai környezetet, a gyermekek egészséges táplálkozását és a rendszeres testmozgást. 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékadót (NETA), valamint 2011 óta törvény írja elő a mindennapos testnevelés órát az iskolákban, ami Európában egyedülálló. 2012-től EMMI-rendelet tiltja a NETA hatálya alá eső termékek forgalmazását az oktatási-nevelési intézményekben, egy 2013-as EMMI-rendelet meghatározza az élelmiszerekben megengedhető transzzsírsav-tartalmat, az élettani szükségletnek megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszereket pedig egy 2015-ös EMMI rendelet írja elő a közétkeztetésben.

Az idei COSI felmérés célja annak megállapítása, hogyan változott a gyermekkori elhízás előfordulása a 2016-os felmérés óta, illetve, hogyan alakultak az elmúlt években az iskolai, a környezeti, a családi és az egyéni kockázati tényezők. A COSI adatai alapján célzott beavatkozások, egészségfejlesztő programok dolgozhatók ki és lehetővé válik az intézkedések eredményességének nyomon követése, ezért kérjük és előre köszönjük a felkért iskolások és szüleik segítő közreműködését.

A gyermekkori túlsúly és elhízás minden, a felmérésben részt vevő országban kihívást jelent. A kisiskolások megfelelő tápláltsági állapota jelentősen csökkenti számos, már gyerekkorban vagy később jelentkező megbetegedés (magas vérnyomás, cukorbetegség, asztma, ortopédiai problémák, szorongás, depresszió, szív- és érrendszeri problémák) kockázatát, ezért kiemelten fontosak a megfelelő gyermekkori tápláltsági állapot elérését, fenntartását támogató komplex beavatkozások.

Milyen definíciók alapján határozható meg, hogy egy gyermek túlsúlyos vagy elhízott?

Hazánkban jelenleg háromféle definíció van érvényben: az Egészségügyi Világszervezeté (WHO), az Elhízás Elleni Nemzetközi Akciócsoporté (IOTF), és a magyarországi percentilis táblázaton alapuló. A számolási elvek mindhárom esetben a testtömegindex-számításon (BMI, testsúly kg-ban/testmagasság négyzete méterben, kg/m2) alapulnak. A kategóriák határértékei életkoronként és nemenként eltérőek az egyes definíciók szerint: egy 7 éves kisfiú például, akinek a BMI-je 19,5 kg/m2 a magyar és az IOTF-besorolás alapján túlsúlyos, de a WHO definíció szerint elhízottnak számít. Az OGYÉI annak érdekében, hogy a különböző hazai és nemzetközi felmérések eredményei összehasonlíthatóak legyenek, a COSI-vizsgálat során a túlsúlyos és elhízott gyerekek számát mindhárom besorolás szerint meghatározza majd.