Kiderült, hány embert tudna eltartani a Föld: meg vannak számlálva a napjaink?

1798-ban Thomas Malthus, egy angol pap egy vékony, de provokatív kötetet publikált a népességről. A könyv a 18. századi környezethez képest vírusként terjedt el azon lenyűgöző következtetése miatt, miszerint a Föld lakosságának hatalma nagyobb, mint annak a bolygónak, amely a megélhetést jelenti az emberek számára. Malthus szerint, ha a megszokott ütemben halad a népesedés, akkor előbb-utóbb felemésztjük a Földet. Két évszázaddal később a tudósok továbbra is ennek a problémának a megoldásán fáradoznak.

Soha nem voltunk még ilyen sokan a bolygón, mint most. Odüsszeusz idejében, időszámításunk előtt a XII. században még csak 50 millió ember élt a Földön. Mikor Muhammad 1800 évvel később megalkotta a Koránt, már 200 millió volt a bolygó lakossága. Az ipari forradalom tovább gyorsította a népesedési folyamatokat. 150 év alatt megduplázódott a Föld lakossága, Malthus világában pedig 1804-re már 1 milliárd ember él a bolygón.

Már 200 éve foglalkoztatta az embereket, hogyha ez így megy tovább, akkor meddig húzhatja az emberiség.

Hol fog élni ennyi ember? Mit fognak enni vagy inni? Malthus szerint semmit, ugyanis szerinte éhínségben és betegségben fognak elpusztulni az emberek, de egyértelműen tévedett. Sőt, Paul Ehrlich biológus is tévedett, amikor 1968-ban a Népességbomba című könyvében azt vetítette elő, hogy 1980-ra már 4,4 milliárd ember fog tömegesen éhezni. Mi pedig egyre csak többen lettünk, a tömeges éhezés és katasztrófa pedig még mindig nem jött el.

Jelenleg közel 7,6 milliárd földlakó létezik, ami elképzelhetetlen volt Malthus, és talán még Ehrlich számára is. Becslések szerint a 2050-es évekre már 10 milliárd lesz a Föld népessége. Tényleg eljön a tömeges éhezés majd? Mit fogunk enni és inni? Hol fogunk élni?

A válasz egyszerűnek tűnik. Valószínűleg fogunk enni. A gazdálkodók már elegendő ételt termelnek ahhoz, hogy nagyjából 9 milliárd ember megéljen belőle. Lakni valószínűleg úgy fogunk, mint New Jersey-ben: nagyvárosokban, hatalmas agglomerációkban, egymás hegyén-hátán magasabbnál magasabb épületekben. Ez a meglévő ökoszisztémák megsemmisítésével és fajok megszűnésével fog járni.

Vizet is fogunk inni, mert van édesvízkészletünk, de ez csak a Föld 3 százalékát teszi ki, melynek a kétharmadához nem is férünk hozzá. Ha azonban minden esőcseppet befognánk és felhalmoznánk, akkor évente több tízmilliárd liter tiszta állapotú esővízre tehetnénk szert. Ha ez lehetséges lenne – nem az – akkor is a 95 százalékát másra használnánk, nem ivásra és tisztálkodásra. Jelenleg a Föld édesvízkészletének a 86 százalékát csak étkezésre használjuk fel. A víz táplálja a növényeket és itatja az állatokat, amelyeket elfogyasztunk. De nem csak a vízzel van probléma, hanem a mezőgazdasági termelés is rejteget kihívásokat.

2019-ben egy átlagos étrend évente 1,5 hektárnyi területet tesz ki, tehát ekkora területről származik egy ember éves fogyasztása. Ha a Föld összes, 37 milliárd hektáros földterületét művelnénk – beleértve a hegyeket és a sivatagokat is, akkor elegendő étellel rendelkeznénk 25 milliárd ember számára. Hely azonban nem lenne ennyi embernek, ráadásul a felszín alatti vizekből is hamarabb kifogynánk, mint hogy búzamezővé alakítanánk a Mount Everestet.

Oxigénből szinte végtelen mennyiségű áll rendelkezésre, mivel a Föld légkörét elárasztó algák gyorsabban növekednek az óceánok felmelegedésében, ennek a folyamatnak azonban sok már tengeri faj látja a kárát. Oxigén ide vagy oda, a levegővel probléma van: az Egészségügyi Világszervezet már 2018-ban arról számolt be, hogy 10-ből 9 ember már szennyezett levegőben él.

Marco Springmann, az Oxford Future of Food programjának kutatója szerint az erőforrások végesek, de bőségesek. Az igazi probléma az, hogy a készleteink nincsenek a megfelelő helyen. Springmann érvelése szerint hasznosabb kérdés az, hogyan lehetne fenntarthatóan élni. Bár a népesség 2050-re éri el a 11 számjegyet, Springmann szerint az éghajlatváltozás fordulópontja jár 2040-re megérkezhet. Az emelkedő hőmérséklet megváltoztatja, milyen kultúrákat tudunk nevelni, a legnagyobb kihívásnak pedig a víz biztosítását nevezte meg.

A The Lancet egy 2019-es tanulmányában Springmann és munkatársai összeállítottak egy olyan bolygóbarát étrendet, amely teljes kiőrlésű gabonafélékben és magvakban gazdag, emellett majdnem húsmentes. A szakemberek szerint amennyiben mindenki ezt az étrendet követné, akkor könnyedén meg lehetne duplázni a lakosságot anélkül, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos kibocsátások növekednének. Szerintük a kérdés nem az, hány ember lesz, hanem az, hogy mennyi szénlábnyomot készítünk. Ez pedig szöges ellentétben van a jelenlegi húsevő, autóvezető életmódunkkal. Miközben a század közepén már 10 milliárd lelket fog számlálni a Föld, a jövőben számos csapás érheti az emberiséget, ezért jobb lenne minél hamarabb elkezdeni a fenntarthatóságra összpontosítani.

Forrás: Popular Science