Újrakezdés vidéken: egyre többen költöznek ebbe az önfenntartó nógrádi faluba

Az ország északi szegletében, Nógrád megye egyik eldugott településén 2015-ben létrejött egy kisközösség. A Magyarországra települő francia-magyar házaspár, dr. Petro Kinga és Philippe de Chalendar csellóművész 2015-ben egy örökségből származó vagyonból vásárolta meg a faluvégi, bercelszegi utcák leromlott állapotú vályogházait vidékfejlesztési céljaikhoz. Az útjára induló program kulcsfontosságú eleme volt, hogy a városi létet megunt, környezettudatos, a természettel kapcsolatba kerülni kívánó fiataloknak szívességi lakhatás fejében egy új alternatívát kínáljanak.

Az ország több pontjáról érkeztek így lakók a nógrádi kistelepülésre, akik első feladatukként a számukra kiadott házak felújítását és lakhatóvá tételét vállalták magukra. A természetközeli életmód és a formálódó közösség a városi életvitelről való lemondás mellett szemléletformáló erővel is bírt, és a tulajdonosok elképzelésével összhangban a kistermelői, háztáji gazdálkodás mellett a betelepülő lakosok kulturális és hagyományőrzési feladatokat is magukra vállaltak.

Varga Katalin egyike volt az elsőknek, akik Bercelre költöztek egy új élet reményében. A jelenleg konyhai-étkeztetési munkát ellátó hölgy anyai teendői mellett a 2016-ban megalakult Otthon Európában nonprofit egyesület elnöke, így a Bercelszegi Öko Kisközösség egyik vezető alakja. "Kezdetben nem volt könnyű dolgunk. Idegenek voltunk, a helyiek pedig nehezen fogadtak be minket, de amint látták, hogy nem csavargókkal van dolguk, sokkal nyitottabbá váltak" – idézte fel a HelloVidéknek Kata az első berceli évet. Hozzátette:

Mindannyian tanult emberek vagyunk, a legtöbben diplomások, de közösségi cél volt az is, hogy olyan személyek is érkezzenek, akik értenek bizonyos nép mesterségekhez, vagy hasznosítható tudással rendelkeznek a földdel, közösségfejlesztéssel kapcsolatban. Amikor egy család új házba költözött, a megüresedett helyet Közösségi Házzá, az udvart közösségi térré alakítottuk. Itt az egyesület évente több alkalommal tart rendezvényeket, főleg népi hagyományok és kézművesség témájában."

A Nyílt Közösségi Tér arculata is teljes egészében az új lakók keze munkája, szabadidős tevékenységek, kikapcsolódási lehetőségek (pl. ping-pong asztal, petang-pálya) mellett kiskerttel és egy nagy kemencével is rendelkezik, ahol kenyérsütés, tavaszi magbörze, gyerekprogramok kerültek már megrendezésre. A lakók és velük baráti viszonyt ápoló ökotudatos fiatalok között akad nemezműves és kosárfonó is.

Tudatosan törekszünk rá, hogy a vidéki élettel járó hagyományok és mesterségek népszerűsítése is folyamatos legyen. Foglalkozásokat tartunk, amelyekre bárki eljöhet. Nem sokkal az ideköltözésem után szólt Kinga, hogy ismerek-e olyat, aki ért a lovakhoz, én pedig szóltam a barátaimnak, akik szóltak valakinek, hogy akadnak még itt üres házak. A hírünk körbejár

- árulta el Varga Katalin.

A kisközösség lélekszáma ingadozó. Több család érkezett az elmúlt években, de sokan távoztak is azóta, így jelenleg megcsappant a lélekszám, de már tudunk két új családról, akikkel hamarosan megegyezés születik a lakhatási feltételekről. A távozók fő oka legtöbbször a vidéki munkalehetőségek hiánya, ami a többségében túlképzett betelepülők számára létfenntartási nehézségekkel jár.

A férfiak többnyire mezőgazdasági vagy építőipari munkát vállalnak, vagy környező városokban dolgoznak, mi nők pedig gyereknevelés mellett próbálunk érvényesülni. Én egy időben a termelői piacra különböző magkrémeket, kenhető szendvicskrémeket készítettem és értékesítettem, napraforgó- és szezámmagból, tökmagból. Az életünk, az életmódunk megváltozott, de ezzel lényegében munkahelyek nem létesültek, ami nehézségeket okoz. Előfordult, hogy köveket szedtem a kaszálógépek elől, hiszen ha családot kell ellátni, mindent megcsinál az ember. Azt is meg kellett tanulnunk, hogy vidéken előre kell gondolkodni, és időben felkészülni a télre tartósított élelemmel, vagy például tűzifával, hiszen ha ezt későn sikerül beszerezni, akkor a fa vizes lesz, másképp ég. A városból kiszakadt ember nincs felkészülve ezekre

- összegezte Varga Katalin.

A közösség célja most már az önfenntartás, ehhez pedig egy kistermelői üzem beindítása adná a legjobb lehetőséget, de az induló tőkét a tagságnak még nem sikerült teljes mértékben előteremtenie. Varga Katalin hozzátette: "Rögtön az első évben, ahogy létrehoztuk ezt a szervezetet, én teljesen autodidakta módon kezdtem el megtanulni pályázatot írni, amivel néha sikerült a működtetésünk fedezéséhez szükséges összeghez hozzájutni. Ám ez messze nem elegendő a sikerhez."

A berceli öko-közösség tehát annak ellenére, hogy időnként nehézségekkel és válsággal kénytelen megküzdeni, továbbra is követi az alakuláskor kitűzött célt, ami nem más, mint a környezettudatos szemléletformálás és a környezetrehabilitáció. "Az utóbbi években felújításra és bővítésre került az óvoda, a rendelőintézet, boltok, kisvállalkozások nyíltak, megújult a Művelődési Ház, kibővítésre kerül az iskola, és egy új Inkubátorház épül a régi rozzant önkormányzati épület helyén. A település sokat változott négy év alatt, és ehhez nagymértékben hozzájárulnak a kistérség vidékfejlesztési törekvései mind önkormányzati, mind civil és magán szinten" - vélekedett Varga Katalin arról, hogy jelenlétük pozitív hozadéka mennyire érződik meg a település társadalmi struktúrájában. A vidék népszerűsítését a tulajdonos házaspár több, egymással párhuzamosan futó projekttel próbálja új szintre emelni.

A bercelszegi Öko Kisközösség által létrehozott közösségi terek, mint a Falu Kemencéje és az Eleventáj Műhely többek között azt a célt is szolgálják, hogy a hozzánk érkező városi, többnyire nagyvállalatoknál dolgozó menedzserek a tréningek szüneteiben és esténként megismerkedhessenek a falusi élet szépségeivel és dilemmáival

– ismertet egy általános példát dr. Petro Kinga. Hozzáfűzte: "Például a komposztálás, ami a környezettudatosság egyik alapköve, a faluban könnyen megvalósítható. Fontos lenne, hogy kialakuljon a városlakókkal egy olyan együttműködés, amely mentén a szerves hulladékot ott sem kevernék a műanyaggal, az üveggel, elektronikai hulladékkal. Bercelen ilyen szemléletformáló programokat is szervezünk."

A közösségfejlesztőként tevékenykedő hölgy úgy véli, a Bercelre érkezők nem pusztán a szívességi lakhatás előnye miatt költöznek a faluba, hiszen ilyen lehetőség máshol is rendelkezésre áll, hanem az együttműködés reménye vonzza őket. "A falusi életnek is vannak szabadság-korlátai, ami némely embereken előbb-utóbb sajnos kifog. Az állattartás, a zöldség- és gyümölcstermesztés éppen aktuális munkálatait az ember nem halaszthatja el, hiszen annak „ideje van”. A minap én például mogyorót szedtem, amit vagy időben felkapkodok, vagy átengedem a mókusoknak, vaddisznóknak, leendő mogyoróvesszőnek. Gyógyhatása van a gyűjtögető életmódnak" - mondta dr. Petro Kinga.

A természetközeli tevékenységek, az állatsimogatás és a lóbeálló-készítés, kenyérsütés programjai mellett az elmúlt évben egyre több szabad téri program is megrendezésre kerül, a Nógrád Szíve Hagyományőrző Egyesület pedig sorra karolja fel az eltűnő népi kultúrából lassan kivesző emlékeket, mindamellett egyre több a gyermekprogram, valamint fellendülőben van a lovas oktatás és a lótartás. A közösség terjeszkedése mindezek mellett elengedhetetlen.

Az első években többnyire fesztiválozók kerestek meg a lakhatással kapcsolatban, mostanra már a digitális nomádok, vagyis a tudatosan vidékre vágyók érdeklődnek, saját ingatlanvételi szándékkal. Most is van egy alakuló csoport, akik azt tervezik, hogy leköltöznek, ők az új „telepesek”, akik permakultúrás gazdálkodó közösségeket alkothatnak a közeljövőben. Egy fiatal belga lány szintén nemrég vásárolt egy belterületi ingatlant, ahová kézműves- és ökotermékek boltját tervezi. Az ő piaca részben Belgiumban van, akiknek már öko-bevásárlószütyőket varrat Galgagután. Én ezekben a fiatalokban látom Nógrád megye fejlesztésének letéteményeseit

- összegzi a térség kilátásait Kinga, aki maga is őslakos felmenők nélkül, szabad választásából döntött úgy, hogy itt fog élni.

Bercelen tehát már sokan keresnek letelepedési lehetőséget, de Becske, Terény, Szanda, Bokor, Kutasó, Buják, Bér és Vanyarc, vagyis a Nógrád Szíve kistérség gyöngyszemei még felfedezésre várnak. Akinek füle van, hallja meg!

Címlapkép: Getty Images