Vadiúj egészségkertbe járhatnak gyógyulni a magyarok: kevés ilyen van az országban

A Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház területén fekvő 3000 nm-es fűvel borított park jó ideje üresen ásítozik a jobb kihasználtság után, amire az intézmény gazdasági osztályvezető helyettese, Leskowsky Laura már többször felhívta a figyelmet. Viszont, lévén kórházról beszélünk, az éves költségvetést elsősorban direkt gyógyító tevékenységre fordítják, amibe érthető módon nem fér bele egy milliós végösszegre rúgó kertfelújítási projekt. Éppen ezért mondhatni kapóra jött a kecskeméti intézmény számára a Richter Anna Díj pályázata, ahová olyan újszerű, megvalósítható terveket vártak, amelyek az oktatás és kutatás, gyógyítás, gyógyszerészet vagy egészségügyi ismeretterjesztés területein kreatív, innovatív ötlettekkel emelik a színvonalat, miközben az ezekben a szférákban dolgozók mindennapjait is megkönnyítik. A lehetőség tehát adott volt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház vezetősége pedig kapva kapott az alkalom, verbuváltak egy projektcsapatot, megszületett az ötlet, neveztek, az orvos kategórián belül pedig sikert arattak.

Női kapitányként Dr. Molnár Mária, az Onkoradiológiai Központ pszichiáter főorvosa képviselte a csapatot, aki az onkológiai betegekkel való mindennapos kapcsolatából és a kórházi alkalmazottak számára kidolgozott burnout tréningek vezetésén keresztül nap mint nap megtapasztalta a kert által megtestesített innovatív gyógyítási projekt égető szükségét. Hozzá csatlakozott az intézmény szakpszichológusa, Gyapjas Tünde, aki szintén részt vesz a burnout tréningek lebonyolításában, Lantos Lenke, aki ápolóként a szakdolgozói munkatársakat képviseli, Leskowsky Laura, a gazdasági osztályvezető helyettese és Nagyné Szigeti Dóra PR-menedzser. Az öt hölgy egy csapatot alkotva ült le egy közös brainstormingra, ahová mindenki bedobhatta mind szakmailag megalapozott, mind magánemberként laikus ötletét, amiből végül megszületett a hazánkban egyedülálló terápiás Egészségkert koncepciója.

Számtalan külföldi példa van erre, de nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy Magyarországon ehhez hasonló egészségkert megvalósult volna. Hazánkban néhány helyen különböző alapítványok támogatásával vagy pályázatok elnyerésével olyan jellegű terápiás kertet már létrehoztak, ahol például pszichiátriai betegek gyógynövényeket vagy egyéb haszonnövényeket termelnek, ezeket gondozzák, és ennek a pozitív hozadékait élik meg. Ez a fajta egészségkert, amit mi álmodtunk meg, úgy tudjuk, hogy Magyarországon egyedülálló, és mi leszünk az elsők, akik ezt a típusú gyógyító kertet megvalósítjuk

– hívta fel a figyelmet Gyapjas Tünde szakpszichológus a projekt innovatív voltára.

Hogy mitől olyan egyedi egy ilyen egészségkert? A csapat a 3000 négyzetméteres területre megálmodott többek között egy végtelen jelet megformáló gyaloglóösvényt, egy sövénylabirintust, az út mellé padokat, pergolás pihenőket, tornaeszközöket a felnőttek részére, térvilágítást, valamint sok-sok zöld növényt és virágot, amik nyugodt közeget teremtenek az oda kilátogatóknak. Sőt, a tervek szerint a kert egy részét „üresen” hagyják, hogy ott később további fák és virágok ültetésére is legyen lehetőség, így a terület az aktív és passzív pihenésnek egyaránt helyet és lehetőséget teremt, elősegítve ezzel a betegek gyógyulási folyamatát, valamint az ott dolgozóknak a kikapcsolódás lehetőségét.

Egyrészt a betegek igényei azt üzenték nekünk, hogy szükség lenne egy olyan térre, ahova a kezelések között, vagy a hosszú bent fekvések alatt ki tudnak mozdulni ebből a zártságból, amit a kórházi környezet jelent. Másrészt a dolgozók számára is egy olyan lehetőséget ad ez a kert, ami a relaxáláshoz, a burnout megelőzéshez jól illeszkedik. A burnout tréningek kapcsán gyakran hallottuk a dolgozóktól azt, hogy nincs lehetőségük erre az épületen belül, mert nincsenek olyan elvonulásra alkalmas, akár csak egy pár perces pihenőre lehetőséget adó helyiségek, ahol megpihenhetnek a napi menetben. Ez is azt erősítette bennünk, hogy valami olyasmit kell létrehozni, ami lehetővé teszi a kimozdulást mind a betegek, mind a dolgozók számára, tehát kettős célt szolgál ez a tervezet. Külföldön több helyen megvalósítottak már hasonló célzatú és elképzelésű kerteket. Több nemzetközi kutatás igazolta, hogy a természetben eltöltött idő, a növények, a fák és a természet adta egyéb lehetőségek nagymértékben hozzájárulnak a gyógyulás folyamatához. És ez nagyon fontos, hogy az orvosi tevékenység mellett olyan külső segítségeket is kapjanak a betegek, amik a gyógyulásukat segítik, illetve a saját belső öngyógyító folyamataikat elindítják

– részletezte a csapat motivációit és a kert hatásmechanizmusát Dr. Molnár Mária pszichiáter főorvos.

A Richter Anna Díjjal elnyert 4 milliós forintos támogatás azonban csak a munkálatok beindításához elegendő összeget biztosítja, a teljes megvalósításhoz további támogatásra van szüksége a csapatnak, e téren viszont úgy tűnik, megkapják majd a szükséges segítséget. „Rendesen elszaladtak az elképzeléseink, de ha már egyszer megcsináljuk a keretet, azt szeretnénk a lehető legtökéletesebbre megalkotni. Ebben abszolút partner a főigazgató, aki egyben a kórházi alapítvány elnöke. Ettől az alapítványtól kaptunk már ígéretet arra vonatkozóan, hogy támogatni fognak a hiányzó összeg megszerzésében” – adott hangot a kórházi vezetőség segítő szándékának Nagyné Szigeti Dóra PR-menedzser. Ezen túlmenően Dr. Molnár Mária hozzátette, hogy több cég és betegeik is felajánlották, hogy pénzbeli, tárgyi adománnyal vagy akár kétkezi munkájukkal segítenék őket a kert megvalósításában.

Már akkor tapasztaltunk egyfajta társadalmi összefogást, amikor megjelentettük a tervünket. Sok pozitív visszajelzést kaptunk nemcsak a betegeinktől, kórházi dolgozóktól, hanem a városban élőktől is, hogy többen szeretnének részt venni a projekt munkálataiban. Nagyon inspiráló érzés, hogy ilyen nagy támogatottsága van ennek az elképzelésnek

– beszélt a kecskemétiek körében keltett pozitív visszhangról a pszichiáter főorvos.

Mivel azonban a projekt elsődleges szempontja, hogy segítse a kórházban tartózkodók és dolgozók gyógyulását, javítsa közérzetüket, a tervek szerint a kertet csak azok látogathatják, akik vagy kezelt betegként, vagy látogatóként, illetve dolgozóként vannak jelen az intézményben. Mivel a közparkok gyakran célpontjai a vandalizmusnak, éppen ezért a hely háborítatlan nyugalmának és kifogástalan állapotának megőrzése érdekében a lehető legracionálisabb döntés volt, hogy a látogathatóságot korlátozzák.

Noha a kategórián belüli győzelmet még csak május elején hirdették ki, a kecskeméti csapat máris gőzerővel a megvalósításon dolgozik, amit szerencsére a most enyhülő járványhelyzet sem akadályoz. Dr. Molnár Mária elárulta, jelenleg a megfelelő kerttervező mérnököt keresik, akinek a segítségével az általuk megálmodott kert kompromisszumok nélkül válhat valósággá.

Azon túl, hogy a kert esztétikailag nyújt egy élményt, kell lennie egy spirituális tartalmának is, emiatt pedig egy egészen különleges feladat a kerttervezők számára. Még a nyáron el fogjuk kezdeni a munkálatokat, de természetesen figyelembe kell venni az időjárásbeli feltételeket, a növények ültethetőségét, amelyek tőlünk független tényezők, így a realitás az, hogy az ősz folyamán legalább a kertnek csak egy részét tudjuk átadni a közönség számára

– árult el konkrétumokat a megvalósíthatósági dátum kapcsán a pszichiáter főorvos. A csapaton belül azonban megoszlanak a vélemények a projekt céldátumát illetően, Nagyné Szigeti Dóra némiképp optimistábban állt a kérdéshez:

Több szakipari ágtól függünk a kivitelezést illetően, és gondolom, ebben a járványhelyzetben minden lassabban működik, ezért nehezebben tervezhető a végdátum. Nem akarom ellőni az összes tervünket, de több olyan ötletünk van, ami nem egy-két hónapon belül megvalósítható, viszont ha sikerül ezekhez olyan szakmunkásokat, kerttervezőt és kertépítészt találni, akik megvalósítják, én nem tartom lehetetlennek, hogy még az idén kész legyen.

Címlapkép: Getty Images