10 éven belül komoly átalakulás jöhet a Balatonnál: mutatjuk, mire készülnek

A Balaton régió gazdaságának helyreállítása és fenntarthatóbb kezelése került a fókuszba a Balaton Fejlesztési Tanács július 22-i online konferenciáján, ahol a szakemberek bemutatták a térségfejlesztéssel kapcsolatos tervezési folyamatok aktuális helyzetét, valamint felhívták a figyelmet a tavak integrált, programalapú fejlesztésének szükségességére.

Ahogy arra a szakemberek már többször rámutattak, a Balaton-térsége hazánk olyan európai jelentőségű természeti értéke, amely nem csak természeti és kultúrtörténeti, de nemzetgazdasági jelentőséggel is bír. A három megyét átölelő terület környezeti állapota, a gazdaság és a helyi társadalom olyan egységet alkot, amely egyedülálló módon érzékeny a természeti feltételek és az emberi hatások változásaira. A globális éghajlatváltozás, a rekreációs szokások és a regionális gazdasági szerkezet átalakulása, valamint a demográfiai viszonyok megváltozása együttesen járul hozzá a Balaton-térség ökológiai és társadalmi-gazdasági rendszerének fokozott sérülékenységéhez.

A térség korábban az országos átlagot jóval meghaladó mértékben járult hozzá a nemzetgazdaság teljesítményéhez, napjainkban ez már csak átlagosnak mondható. Ennek oka kevésbé a térség lehetőségeinek kimerülésében, sokkal inkább azok hatékony kiaknázásának hiányában keresendő. Ezért kell biztosítani a térség sajátos igényeihez és szerkezetéhez igazodó megoldásokat

– mondta dr. Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, kiemelve a 20012019 közötti időszak vendégforgalmi mutatóit, amelyek az elmúlt öt évben hosszas stagnálás után újra emelkedni kezdtek.

A magyar tenger térségének sérülékenysége nem csak az elmúlt évtizedek kedvezőtlen ökológiai változásaiban, de az immár több éve zajló gazdasági teljesítmény-romlásban, illetve a foglalkoztatottak számának csökkenésében is nyomon követhető.

A természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag régió gazdaságában tehát országos viszonylatban is kiemelt szerepe van a turizmusnak, ám a foglalkoztatottság erősen szezonális, amely részben köszönhető a nyári szezonban az állandó lakosságot szinte megduplázó üdülőtulajdonosok által, elsősorban a szolgáltatások iránt támasztott keresletnek. Az éves átlagot tekintve elsősorban a parttól távolabbi településeken magas a munkanélküliség, illetve az inaktívak aránya. Az online tanácskozás tanúsága szerint a regionális politikában elsősorban olyan forrásokra lenne szükség, amelyek segíthetnek a tó vízminőségét javítani, miközben támogatják a munkahelyteremtést, a készségek fejlesztését, a gazdasági növekedést, valamint az életminőséget és a fenntarthatóságot.

Kiemelten fontosnak tartjuk az integrált tó fejlesztési és gazdasági ügyek és feladatok előtérbe hozását az Európai Unió különböző szintjein a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan. Célunk, hogy a funkcionális régiók, mint például a tavas térségek is a városias területekkel azonos hangsúllyal jelenjenek meg. Szorgalmazzuk például a dedikált pilot programok elindítását a Balaton mentén

– hangsúlyozta dr. Molnár Gábor.

Anton Schrag, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) Magyarországért felelős részleg vezető-helyettese szerint jó hír, hogy a 2021-2027 közötti programozási időszak tervezése során a regionális fejlesztések között a tavas térségek talán nagyobb figyelmet kaphatnak. Ehhez kiemelt öt fejlesztési koncepciót is, amelyek az Okos Európa, a Zöld Európa, az Együttműködőbb Európa, a Szociálisabb Európa és a Fenntartható Európa konstrukciók.

A 2021 és 2027 közötti elképzelések között szerepel a gazdasági zónák létrehozásának terve. Ehhez négy területen gondolkodunk: tartalmi, földrajzi, időbeni és pénzügyi megközelítésekben. Ezek lefedik a területi és ágazati projektek program szintű összehangolását és a pályázati felhívások megjelentetésének egymáshoz igazítását, amelyek területi beavatkozások esetén speciális eljárást jelentenek, miközben a szereplők a megyei és gazdasági zóna szintű összhangra törekednének. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése az ország gazdasági és társadalmi versenyképességének a növelése

– mutatott rá Horváth Viktor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tervezési és Közvetlen Uniós Forrás-koordinációs Főosztályának vezetője. És akkor nézzük, ennek a 2021 és 2027 közötti időszakra megfogalmazott, partnerségi megállapodásnak a részeit:

• vonzó vidéki életmód;
• tiszta és biztonságos, valamint energiafüggetlen Magyarország;
• gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség;
• csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország;
• gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát medencében;
• Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése.

Címlapkép: Getty Images