Mégis mi az az erdőfürdőzés? Itt az igazság a legújabb őrületről

HelloVidék: Néhány éve már hódít a világon az úgynevezett slow életmód fogalma és egyre többen próbálnak hazánkban is időt fordítani a "lassításra". A projekted a Slow Flow Walks nevet kapta. Van valami köze a slow mozgalomhoz vagy ez csak egy furcsa véletlen? Mit képvisel a Slow Flow Walks?

Máthé Szabina: Néhány éve találkoztam én is a slow mozgalommal Carl Honoré könyvének köszönhetően. Alapvetően kicsit megtévesztőnek tűnik sokaknak ez az elnevezés, mert olyan mintha csak egy sebességbeli változásra utalna, amely ebben a rohanó világban talán nem hangzik elsőre túl vonzónak. A "slow" inkább csak arról szól, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a mindennapokban. A lényege, hogy a mai gyorsuló világ, a fogyasztói társadalom ne daráljon be minket, hogy a hétköznapokat tudatosan éljük meg, figyelve a saját, testi és lelki szükségleteinket.

A Slow Flow Walks ennek tükrében több mindent is képvisel, de valóban van kapcsolat és nem véletlen az elnevezés. Hétköznapi tudatosságot, lassítást, a természethez való (újra)kapcsolódást jelenti, ezáltal egyfajta környezetvédemi küldetéstudat is megjelenik benne, miközben a fókusz az önismereten és a mozgáson van.

Mi ihlette az ötletet?

Régóta érlelődött már bennem, hogy valamilyen „segítő szakmát” szeretnék végezni, de nem volt meg a konkrét elképzelés, mi is lenne az, ami igazán önazonos. Visszagondolva egyébként úgy érzem, nagy hatása volt a döntésemre, hogy tavaly szeptemberben elindultam az El Camino zarándokútra. Az út alatt sok mindent át tudtam gondolni, jöttek inspirációk, megtapasztalhattam a természeti hatásokat.

Ezután év elején találtam rá a budapesti Ökopszichológiai Intézet természetfacilitátor képzésére, amiben úgy éreztem, minden megvan, ami számomra fontos és másoknak is át szeretnék adni később. Csodás embereket ismerhettem meg a képzés által, egészen új látásmódokat és persze rengeteg hasznos elméleti és gyakorlati információt a biológia, az ökológia és a csoportvezetés területén. Így aztán augusztus óta már saját vállalkozás formájában építgetem ezt az utat.

Talán mondhatjuk úgy, hogy nem túl megszokott hivatást választottál. Mi a célod?

A célom egy olyan szemléletmódot, látásmódot megmutatni az embereknek, amivel tartalmasabbá tehetik a mindennapjaikat. Úgy gondolom, hogy mi is a természet részei vagyunk, ezért szükségünk van arra, hogy egy kicsit megálljunk a madarak csicsergését hallgatva, a fák és a föld illatát mélyre szippantva. Szeretném felhívni a figyelmet és támogatást adni ahhoz, hogy kapcsolatot teremthessenek belső önmagukkal és a természettel.

Ez pontosan milyen tevékenységeket jelent? Mit csináltok egy Slow Flow Walks foglalkozáson?

A nevéből is adódóan (walks) az egyik eleme a vezetett tudatos séták, más néven erdőfürdőzés. A séták alapszerkezete úgy néz ki, hogy az egyébként csendes foglalkozást megosztókörök kísérik, ahol mindenki, aki szeretné elmondhatja az általa felfedezett és megélt tapasztalásokat. Egy ilyen sétán viszonylag rövid szakaszt járunk csak be, hiszen nem a fizikai aktivitás az elsődleges cél, hanem hogy minél jobban megismerjünk egy-egy területet.

Ezt séta közben, megállópontokon különféle (érzékszervi, percepciós, több elvonatkoztatást igénylő) gyakorlatok segítik. Ezek a gyakorlatok egyrészt a jelenbe hoznak, mivel adnak egy fókuszt, hogy éppen akkor mire figyeljen a résztvevő az őt körülvevő környezetben. Másrészt, segítenek észre venni olyan részleteket, amelyek felett egy hagyományos kirándulás után elsiklanánk.

Fontos, hogy mindig igyekszem a csoport igényeire szabni a sétákat: van amikor több vizualizációs, meditatívabb jellegű gyakorlatot tartalmaz és van, hogy nagyobb arányban tudás átadást.

Tehát akkor leegyszerűsítve, a foglalkozás fő eleme egy különleges erdei séta. De mit jelent pontosan az a nem túl hétköznapi kifejezés, hogy erdőfürfőzés?

Ez egy eredetileg japán módszer, sinrin-yokunak nevezik. De nem erdei patakban vagy tóban fürdést kell elképzelni. A név az erdő atmoszférájában való megmerítkezésre utal.

A japánok ezeket a sétákat stresszcsökkentő, relaxációs programként használják, amely során a természet közelsége hat pozitívan a testünkre és lelkünkre.

Az Ökopszichológiai Intézet részvételi sétái (vagy ökopszichológiai szemléletű erdőfürdő) – amit jelenleg én is tanulok és igyekszem majd átadni - abban térnek el ettől a módszertől, hogy az emberi jóllét mellett nagyobb fókuszt kap az élményen túl a tudáson keresztüli kapcsolódás a természethez és az ember rendszerbeágyazottságának tudatosítása.

Mivel személyes találkozókról vagy éppen csoportos foglalkozásokról van szó, a Slow Flow Walks sétákat is lényegesen átszabhatta a járványhelyzet. Hogyan hatott a projektre a koronavírus?

Egyébként is tervben volt, de ez a különös 2020-as év is hozza magával az online jelenlét felerősödését, ezért is szeretném különböző módokon online térbe is átültetni a sétákat. Erre volt már két ingyenes kihívás formájában példa: egy tavasszal, egy másik pedig szeptemberben. Az 1 hetes program olyan rövid – napi 10 perc – gyakorlatokat tartalmazott, amely segítette a hétköznapi tevékenységekbe belecsempészni a lassítást (például teázás) és a tudatosságot, illetve erősíteni a természethez való kapcsolódást.

Az őszi program utolsó etapjában virtuális formában próbálhatták ki a résztvevők az erdőfürdőzést egy vezetett audioséta formájában. Az élmények feldolgozását, az önreflexiót pedig egy munkafüzet kitöltése segítette. Most pedig december 1-től indul majd a „Slow Flow Time minitréning”. Ez egy 12+1 napos program, ami támogatást ad az elmélyüléshez és felkészüléshez az elkövetkezendő időszakra, amely inspirál minket arra, hogy megálljunk, megpihenjünk, kikapcsoljunk, lezárjunk.

Milyen hatásai vannak az erdőfürdőzésnek? Miért jobb, mint egy sima hétvégi erdei séta?

Japánban már rengeteg kutatást végeztek az erdőfürdőzés hatásaival kapcsolatban. Ez a fajta stressz megelőző program, a természet gyógyító ereje segít a test és az elme egyensúlyának megteremtésében. Egy ilyen lassú, vezetett séta során egyszerre figyelünk minden érzékszervünkkel a természetre és saját magunkra is.

A fizikai hatásokat tekintve például bebizonyosodott, hogy az erdei séták erősítik az immunrendszert, csökkentik a vérnyomást és a stresszhormon szintjét is.

Persze, nem új gondolat az erdőben sétálgatni, sokat teszik ezt, hiszen természetesen módon érzékeljük, hogy jótékony hatással van ránk. A vezetett sétáimon azonban a lényeg abban van, hogyan tesszük mindezt. Tehát ez nem teljesítménytúrázás, nem baráti kirándulás, amikor megbeszéljük az elmúlt hét történéseit és nem is séta a kutyusunkkal. Természetesen mindezek kiváló programok és tegyük minél többször ezeket a telefonunk nyomkodása helyett. De közben próbáljuk felismerni, hogy mi magunk is a természet részei vagyunk és úgy sétálni, hogy ne csak nézzünk, hanem valóban lássunk is.

Hogyan és hol van lehetőségük kipróbálni az érdeklődőknek az erdőfürdőzést?

Többféle opció is van, ha valaki szeretné kipróbálni a programot. Veszprém megyében (általában Veszprém, Káptalanfüred, Berhida, Bakony) elérhetőek a séták, nagyjából 1-2 hetente vannak nyilvános, meghirdetett csoportos események. Emellett lehetőség van egyéni sétára is, aminek előnye, hogy az időpont – és akár a helyszín is saját igényekre szabható. Családként vagy párban esetleg csapatépítőként is kipróbálható ez a fajta séta, a közös program alatt tanulhatnak egymásról, a természetről, mindezt játékos módon. A járvány miatt sokan nem szívesen vesznek részt csoportos foglalkozásokon, így a földrajzi távolságok is legyőzhetők. Virtuális formában is elérhető az erdőfürdőzés. A virtuális séta során mindenki az általa választott helyszínről jelentkezik be és online történik a séta vezetés.

Mennyire érdeklődőek az emberek? Körülbelül hányan indultak útnak eddig veled? Vannak visszajáró sétálók?

Magyarországon ez még egy viszonylag új dolog, habár főként Budapest környékén többen is vezetnek ilyen sétákat, vidéken kevésbé elterjedt. Úgy gondolom, kell egy kis idő, amíg beépül a „köztudatba”. Így most inkább – hogy természeti hasonlattal éljek – a magok elültetése zajlik, a csírázás már elindult pár helyen és szépen fejlődik a növény. Azt látom, most még inkább ismerkednek az emberek ezzel a dologgal, de van pár visszatérő résztvevő is. A séta ezen műfajából adódóan inkább kiscsoportos „foglalkozás”, általában 3-10 fős csapatok szoktak összejönni, de számomra mint vezető is ideális ez a létszám, hiszen így jobban tudok figyelni az egyéni, illetve az egész csoport igényeire, több idő és tér van az élmények megosztására is.

Sokan bizonytalanul tekintenek a következő időszakra. Mik a céljaid a jövőre nézve? Vannak konkrét tervek?

Az egyre ősziesebb, nyirkosabb idő beköszöntével kevesebb a „bevállalós” ember, aki kimozdul a lakás melegéből, így most célom megmutatni, hogy nem csak a kellemes 20 fokos napsütésben lehet erdőt járni, sőt! Az őszi természet színeit kár lenne kihagyni, de a téli, kevésbé élőnek tűnő természetben is megannyi csodát találhatunk, ha nyitott érzékeléssel fordulunk.

S habár kissé furcsán hangzik, de szeretném az online világba is jobban behozni a természetet. Ez csak annyit jelent, hogy olyan a korábbiakhoz hasonló online programokat is szeretnék csinálni, amelyek segítségével az otthonukhoz közeli természetet is alaposabban felfedezhessék az emberek. Illetve szeretném a már elindult együttműködéseket folytatni és újakat is kialakítani az arra nyitott személyekkel. A legközelebbi ilyen a „Csak lenni” workshop lesz, ahol Balog Annával, aki lóasszisztált foglalkozásokat vezet, együtt szervezzük a programot. De volt már korábban például terápiás illóolajokkal egybekötött séta is. Tervezek kreatív erdősétát is, amely során művészeti eszközöket is bevonunk vagy éppen ehető vadnövények megismerésére fókuszáló kombinált sétát.

Címlapkép: Getty Images