Rengeteget vásárolnak Kínából a magyarok: ezek most a leggyakrabban rendelt termékek

Ahogy a portál írja, ha valaminek kedvezett a 2020-as év, az az online rendelés volt: a járvány első hulláma alatt felívelt az internetes vásárlások száma, és ez a felfutás később is tartósnak bizonyult. Az Ipsos felmérése szerint szeptember elején jelentősen a pandémia előtti időszak értékei felett alakult az online rendelés (+23 százalékpontot nőtt) és a házhozszállítás is (+17 százalékpont). Ugyanakkor a személyes vásárlás, a bevásárlóközpontba, üzletekbe járás, a személyes ügyintézés gyakorisága sem tért vissza a normál értékhez (-32 százalékpont a visszaesés).

Még mielőtt a koronavírus világjárvány megváltoztatta volna a globális vásárlási szokásokat, korábban is azt lehetett tapasztalni: évről évre nő az online vásárlások és a vásárlók száma Magyarországon is. A felnőtt lakosságból 3,3 millióan vásárolnak online és közülük több mint 2 millióan külföldről is, főleg Kínából rendeltek már terméket

- derült ki a GKI friss kutatásából.

Az internetes rendelésekkel kapcsolatban érdekes jelenségre lett figyelmes már tavaly is a Pénzcentrum: a külföldről érkező csomagok közül rengeteg tartalmaz étrend-kiegészítőt. 2018-ban 2160 küldeményt több mint 90 millió forint értékben, 2019-ben szeptember végéig pedig 2657 küldeményt, csaknem 88 millió forint értékben vámkezelt a NAV. Tehát csaknem 500 csomaggal több érkezett múlt év harmadik negyedévéig, mint 2018-ban egész évben.

Ez azonban még semmi: a NAV adatai szerint 2020. szeptember 30-ig vámmentes, de általánosforgalmiadó-köteles (22-150 EUR érték közötti) étrend-kiegészítőt tartalmazó küldemények vámkezelése 319 alkalommal, vám- és áfaköteles (150 EUR érték feletti) küldemények vámkezelése 3 684 esetben történt! Vagyis

2020-ban több mint 4 ezer étrend-kiegészítőt tartalmazó csomag érkezett külföldről, másfélszer annyi, mint tavaly ebben az időszakban.

Ráadásul a vám- és adómentes (22 EUR, 7800-7900 forint érték alatti) küldeményekről a NAV nem rendelkezik információval, mivel azok vámkezelése és kiszállítása vám-árunyilatkozat benyújtása nélkül történik, szóval ennél még jóval több étrendkiegészítőről lehet szó. A táplálékkiegészítők pedig 2020-ban eddig vezetik a külföldről postán érkező áruk listáját!

Ezek a leggyakrabban rendelt termékek

A NAV a Pénzcentrum kérdésére elárulta, melyek voltak eddig a legnépszerűbb termékek: a táplálék (étrend) kiegészítő utána a mobiltelefon és telefon tartozékok; elektronikai alkatrészek, ruhaneműk, játékok, digitális fényképezőgépek, szépség- és bőrápoló készítmények, a különféle műanyagból készült áruk (pl.: gomb, bútor fogantyú, dísztárgy), a szemfestékek, valamint lámpák és csillárok vámkezelését kérték leggyakrabban 2020-ban.

Ehhez képest egy évvel korábban a csomagok leggyakrabban mobiltelefont, tabletet, étrend-kiegészítőt, ruházati termékeket, kozmetikumot és elektronikai kiegészítőket, valamint LED lámpákat tartalmaztak. Az étrend-kiegészítők 2020-ban az élre ugrottak, a ruhaneműk hátrébbcsúsztak. Egy sorrend viszont nem változik: világjárvány ide vagy oda, a magyarok még mindig Kínából rendelik a legtöbb csomagot.

Tavaly szeptember 30-ig a külföldről érkező árut tartalmazó (kb. 58 ezer) küldemény leggyakoribb kiindulási pontja Kína volt, melyet az Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr, Japán, Malajzia, Dél-Korea és Hongkong követett. Idén szeptember végéig a vámeljárással érintett küldemények (59 217) jellemzően az alábbi EU-n kívüli országokból érkeztek a NAV közlése alapján: Kína (31 403 db), USA (17 440), Szingapúr (2 546), Japán (2 204) és az ötödik helyre feljött Ausztrália (1 074).

Viszont táplálék-kiegészítőkben még mindig az amerikai a favorit. Az alábbi táblázatból látható, hogy egyre több és több étrend-kiegészítőt rendelnek online a magyar vásárlók, toronymagasan az USA-ból a legtöbbet. Viszont idén a Kínából rendelt táplálék kiegészítőt tartalmazó csomagok száma szintén megnégyszereződött:

A magyar gyógyszerhatóság (OGYÉI) adatbázisában több mint 20000 bejelentett étrendkiegészítő található, immunerősítő cseppektől, a fehérjeporokon át a fogyasztó kapszulákig rengetegféle termék tartozik ide. A külföldről rendelt termékekkel kapcsolatban viszont nem árt az óvatosság: semmiképpen se szedjünk be olyan étrendkiegészítőt, amely ismeretlen forrásból származik, és az árusító webáruház is gyanús.

Azt is fontos tudatosítani, hogy az internetről, főként külföldről rendelhető készítmények jellemzően nem minősülnek gyógyszernek!

Ezzel sok magyar nincs tisztában

Egy 2020 júliusában készült felmérésből kiderült, hogy a fiataloknál az étrend-kiegészítő vásárlás leggyakoribb indoka (79,2 százalék), hogy az koncentrált formában tartalmazza a hatóanyagokat, továbbá fontos motivációjuk az egészség megőrzése is (66,4 százalék). A vizsgált fiatal felnőtt korosztály 72 százaléka azzal viszont tisztában van, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, de közel negyedük (23,6 százalékuk) tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket.

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy azok a fiatalok, akik a gyógyszerek egy csoportjának tartják az étrend-kiegészítőket, nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket (62,7 százalék). A 18 és 30 év közötti korosztályban a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt, az elfogyasztott mennyiség pedig az életkor növekedésével emelkedik: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket.

A válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, több mint negyedük (28,6 százalék) pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek

- nyilatkozta Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet:

aggasztó, hogy a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, és az ezekhez fűződő rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.

Az internetes vásárlás elterjedésével a hamisítványok is könnyebben juthatnak el a fogyasztókhoz, és ez a folyamat a hamisított étrend-kiegészítők esetében akár halálos kimenetelű is lehet.

Egészségünk megőrzése érdekében ezért különösen fontos, hogy ilyen típusú készítményeket kizárólag ellenőrzött forrásból: patikából, online gyógyszertárból vagy biztonságos forgalmazótól szerezzünk be

- javasolta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a HENT elnökhelyettese, aki szerint bíztató, hogy egyre tudatosabbak a magyar fiatalok. Online étrend-kiegészítő vásárlása esetén például a kétharmaduk már csalásra gyanakszik, ha a kínált terméket csodás, gyógyító hatást ígérve kínálják.

A karácsonyi előtti időszak online vásárlásaihoz a következő tanácsokat adta a Magyar Posta:

• A csomag szállítási idejét mindig a webáruház határozza meg (a logisztikai partnerrel, partnerekkel kötött szerződése alapján), ezért ezt érdemes figyelembe venni a rendeléskor.
• A szállítási idő leginkább attól függ, honnan rendelik: a karácsonyi forgalomban a távol-keleti országokból megrendelt áruk átfutási ideje 6-8 hét is lehet, ezt az időtartamot tágíthatja az útvonalak járvány miatti akadályozottsága. Az EU-ból jellemzően 1-2 hét a szállítási idő.
• Segíti a sikeres kézbesítést, ha pontos a szállítási cím: például, ha munkahelyre kérik a csomagot, akkor a megrendelő neve mellett a cég nevét is fel kell tüntetni. Javasolt továbbá, hogy a címzett adja meg telefonos és e-mailes elérhetőségét is, hogy akár a vámkezelés, akár a gyorsabb átvétel miatt értesíteni lehessen.
• Ha egy küldemény az Európai Unión kívülről érkezik, azt vámkezelni kell. A csomagon szerepelnie kell az áru pontos megnevezésének és a megrendeléskor kifizetett összegnek.
• A külföldi megrendelés esetén javasolt többletszolgáltatásként nyomkövetést is kérni, így az ügyfél naprakész tájékoztatást kap küldeménye várható érkezéséről. Ha megrendeléskor ingyenes szállítást választják, annak útját nem lehet nyomon követni, a csomag érkezése kevésbé kiszámítható.

A NAV arra hívja fel a figyelmet:

• Az interneten cégtől (webáruházból) megrendelt és az EU-n kívülről érkező áruk 22 euró értékig vám- és adómentesek, 150 euróig vámmentesek, de áfakötelesek, 150 euró fölött pedig áfát és vámot is kell fizetni.
• Ha pedig EU-n kívüli magánszemély csomagot küld magyar magánszemélynek, akkor 45 euróig nem kell vámot és adót fizetni. 150 euróig vámmentes, de áfaköteles, 150 és 700 euró között 2,5 százalék vámot és áfát, e fölött pedig az áfa mellett már a vámtarifa szerinti vámot kell megfizetni.

Címlapkép: Getty Images