Kiderült az igazság: tényleg öngyilkosság-hullámot hoznak az ünnepek?

Sokak fejében élhet az a városi legenda, miszerint az öngyilkosságok száma megugrik a téli ünnepek időszakában, illetve a depresszióra, annak elmélyülésére is sokkal nagyobb ilyenkor az esély. Talán azért, mert feltételezzük, hogy a téli sötét napok a labilisabb érzelmekkel rendelkezőkre még negatívabban hatnak, drasztikus esetben akár öngyilkosságra is sarkallhatja. Hogy van-e alapja ennek? Szakértő és statisztikák segítségével jártunk utána.

Ezért kérnek segítséget karácsonykor a magyarok

Márciustól tartjuk számon a koronavírussal kapcsolatos hívásokat. Tavasszal, főleg áprilisban-májusban voltak magasabb számban úgynevezett vírushívások, amiket elsősorban félelmek, információhiány alapoztak meg. Nyáron kevesebb vírushívás volt, ősszel azonban újra emelkedett a számuk, és ezúttal inkább a következmények kerültek előtérbe, akár gazdasági értelemben (például munkahely megszűnése), de jellemzőek voltak a home office-szal, otthontanulással kapcsolatos problémák is

- tudtuk meg Dudás Erikától, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége elnökétől. Az adventi időszakban már az ünnepvárás a hívások fő témája – ezen belül is vannak, akik a vírushelyzet miatt idén nem karácsonyozhatnak együtt a rokonokkal, és ezzel kapcsolatban telefonálnak.

Eddig is jellemző volt, hogy karácsony környékén, sőt mindenszentektől kezdve azok telefonáltak, akik egyedül töltötték az ünnepeket, és még ha lett is volna esélyük találkozni a rokonokkal, ez mégsem történt meg. A vírushelyzet kapcsán most inkább az jellemző, hogy szeretnének találkozni, de nincs lehetőség rá, mert az egészségüket kockáztatják. Emellett minden évben sok olyan hívónk van, akik azért telefonálnak, mert elveszítették közeli hozzátartozójukat, és az első karácsonyt kell nélkülük eltölteniük

- részletezte a HelloVidék megkeresésére a szakember, akit arról is kérdeztünk, igaz-e, hogy karácsonykor ugrásszerűen megnő az öngyilkosságok száma. Mint mondta, általánosságban az ünnepi időszak hat az érzelmekre, nyilván mélyítheti is azokat, és ez a depresszióra is igaz. „A LESZ-nél az érdemi hívások 10 százaléka krízishívás, ebből 3-5 százalék szuicid tartalmú hívás. Ez azonban nem jelent feltétlenül öngyilkossági kísérletet, de megjelennek bennük szuicid gondolatok, akár gyógyíthatatlan betegség, gyász vagy kilátástalannak tűnő egzisztenciális helyzet kapcsán. Az ilyen hívások azonban nem koncentrálódnak az ünnepi időszakra, az év minden szakában jellemzőek”, mutatott rá Dudás Erika.

Ezt mutatják a számok

A XX. században Magyarország igen magas rátákkal tűnt ki az öngyilkosságokat illetően, az 1968-1987 közötti két évtizedben gyakorlatilag a szomorú világranglista elején, többnyire élén állt. (Fontos megjegyezni, hogy olyan nagy népességű országok, mint például a volt Szovjetunió, Kína, India sokáig vagy éppen máig sem nem közöltek adatokat erről.) Érdekes, hogy 1987-ben 45,1 százezreléken állt a hazai öngyilkossági ráta, addig a következő évben, 1988-ban váratlanul 41,3-re csökkent. Ez a tendencia folyamatosan és egyenletesen megfigyelhető volt egészen 2006-ig, azóta a ráta stagnál, 2009-2010 között halvány emelkedés, 2011-ben ugyanilyen halvány csökkenés jelentkezett, áll a KSH 2013-as tanulmányában. 2012-ben a standardizált halálozási arányszám százezer főre vetítve 24,11 volt, 2013-ban 21,22, 2014-ben 19,42, 2015-ben 19,03, 2016-ban 17,98. 2018-ban 1656-an követtek el öngyilkosságot Magyarországon, 22-vel többen, mint 2017-ben. 2019-ben ismét csökkent a szám, 15,8 százezrelékre.

Sajátos jelensége az öngyilkossági eseményeknek az igen markáns szezonális különbség. A jelenség világszerte ismert, lényege az, hogy öngyilkosságok száma lényegesen megnövekszik a késő tavaszi-nyári hónapok alatt, míg a téli hónapokban jóval alacsonyabb. Már áprilisban kezd számuk emelkedni és május-júniusban tetőznek, majd fokozatos csökkenés lép fel, és a téli hónapokban (december-január-február) a ráta eléri a legalacsonyabb értékeket, és ez Magyarországra is igaz.

Tehát nem igaz, hogy a karácsonyi ünnepi időszak drasztikus ugrást hozna az öngyilkosságok számát illetően, sőt, az egész évet tekintve inkább negatív csúcsot jelent.

Meglepőnek tűnhet, hogy az adatok alapján hol követnek el legmagasabb arányban öngyilkosságot a magyarok: a kis lélekszámú települések 1980-2010 közötti öngyilkossági rátája 38,3 százezreléknek bizonyult, ami azt jelenti, hogy e települések lakosságánál észlelhető a legmagasabb öngyilkossági hajlandóság. Az 1984 és 85-ös években 51,9 illetve 50,6 százezreléken tetőzött, országos csúcsot mutatva, és csak 2000-ben ment először a 35-ös érték alá, azonban még 2010-ben is az országos szint fölött állt. A hazai öngyilkosságok kivitelezési módjaiban leginkább két forma dominál, az önakasztás és a gyógyszer/vegyszermérgezés.

Regionális szempontból is bőven vannak eltérések az országon belül, ugyanis a legnyugatibb és északi megyékben az öngyilkossági ráták jelentősen alacsonyabbak, mint az ország déli-délkeleti részeiben.

Az ország öngyilkosság-gyakoriság szempontjából egy, nagyjából Nyíregyháza-Pécs között húzott képzeletbeli ívelt vonallal kettéosztható, ami felett alacsonyabb, alatta magasabb az önpusztítási. hajlandóság.

Az Alföldön élők öngyilkossági hajlandósága tehát lényegesen kifejezettebb, mint az ország nyugati-északi részein élőké. A nyugati országrész megyéinek öngyilkossági rátái egyébként csaknem azonosak a szomszédos Ausztria rátáival.

Az tehát mindenképp megnyugtató, hogy az évek során jelentősen csökkent az öngyilkossági kísérletek és az így megtörtént halálesetek száma, kérdés, hogy a koronavírus-járvány változtat-e ezen, és ha igen, mennyire. A sokak esetében már március óta tartó izoláció, a betegségtől való félelem, az egzisztenciális bizonytalanság, a gazdasági válság, a munkahelyek megszűnése, a szociális érintkezések minimalizálása általában véve sincsenek pozitív hatással az emberek mentális állapotára, de hogy ez pontosan milyen lenyomatot hagy majd (akár az öngyilkossági statisztikákat tekintve is), csak idővel derülhet ki.

Címlapkép: Getty Images