A halálozási adatok mögött: a Covid-helyzetről a frontvonalban dolgozó orvosok nyilatkoztak

HelloVidék   
  Megosztom
A halálozási adatok mögött: a Covid-helyzetről a frontvonalban dolgozó orvosok nyilatkoztak

Az intenzív osztályra került covidosok elég nagy arányban haltak meg Magyarországon az őszi csúcs idején. A kórházi dolgozók az utóbbi hetekben már fellélegeztek, mert egyre kevesebb koronavírusos fertőzöttet kell ellátniuk - írja a 444 mai riportjában.

Októberben hirtelen és gyorsan durrant be, rengetegen jöttek. November végéig borzalom volt, teljes kapacitással mentünk

- nyilatkozta a 444-nek egy covidos betegeket ellátó, kisebb vidéki kórházban dolgozó orvos. Aki még elmondta, hogy:

Mostanra kikerültünk a darálóból. Ősszel jöttek-jöttek-jöttek folyamatosan a betegek, de csak akkor tudtuk felvenni őket, ha valaki meggyógyult vagy meghalt. Most már üres ágyaink is vannak, nem kell ezen agyalni.

Ahogy írják, novemberben volt a csúcs, akkor szinte az ország összes kórházát bevonták a covidos betegek ellátásába, így valamelyest enyhült a terhelés. Megszokott volt azonban így is, hogy egy-egy kórházban 50 új intenzív ágyat kellett kialakítani, miközben már a meglevő betegek mellett sem tudtak állandó jelenlétet biztosítani.

Januárra ez a szám megközelítette az 5000-et. (A covid-gyanús, szintén kórházban fekvő betegek nem szerepelnek a statisztikában.)

A csökkenés most a kórházi dolgozók állítása szerint javítja az ellátás minőségét is, egyszerűen azért, mert az orvosoknak és ápolóknak egyre kevesebb betegre kell figyelniük. A kórházi ápolást, különösen az intenzív ellátást igénylő covidos betegek számára kulcsfontosságú ugyanis, hogy van-e körülöttük elég szakember, időben észreveszik-e, ha romlik az állapotuk. Az Orvosi Kamara novemberi jelentése szerint akkoriban átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg jutott, miközben az ideális legfeljebb kettő lenne.

A hivatalos statisztika nem ismer, mert nem hozták nyilvánosságra

Mostanra felére-háromnegyedére csökkent ez az arányszám, ami remélhetőleg a túlélési esélyeket is javítja - nyilatkozta Svéd Tamás, a Kamara titkára. Most már olyan beavatkozásokra is jut idő, amikre korábban nem.

Érdemes például a betegeket időről időre hasra fordítani, és úgy lélegeztetni, ami több embert igénylő feladat, egyrészt azért, mert figyelni kell a rengeteg kanülre és csőre, másrészt mert a súlyos állapotú covidos betegek jelentős része túlsúlyos.

- írják.

A Kamara információi alapján az intenzív osztályra került covidosok elég nagy arányban haltak meg az őszi csúcs idején

Svéd Tamás szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a személyzet alacsony létszáma és a nagy rohanás miatt nem mindig sikerült betartani a higiéniás szabályokat.

Nem volt meg a kellő mennyiségű kézmosás, fertőtlenítés, nem megfelelően nyúltak a kanülökhöz, csövekhez. Ez egyenes út a kórházi fertőzések terjedéséhez.

-nyilatkozta.

Elvileg ezt is lehetne számszerűsíteni: az intenzív osztályokon rendszeresen vizsgálják, milyen baktériumok, gombák okozhatnak fertőzéseket. Svéd szerint, ha most is vettek mintákat, hosszú távon megállapítható lesz, mekkora szerepet játszottak a kórházi fertőzések a magas halálozási arányban. Más kérdés, hogy ha lesznek is ilyen adatok, nyilvánosságra hozzák-e.

Svéd szerint összességében úgy tűnik, javul a helyzet, de hátradőlni sincs okunk. Lassan látnunk kellene, ha a karácsonyi-szilveszteri időszak újabb fertőzéshullámot generált volna, de egy új vírusvariáns bármikor megváltoztathatja a helyzetet.

Az orvosok továbbra sem ismerik a kórházi járványadatokat, így alig van lehetőségük felmérni, milyen ellátási formák hatékonyak, és milyenek nem, mit érdemes átvenni, és mit nem.

Folyamatos problémát okozott, hogy számos orvos különböző területről, az egyetemen tanultakat leszámítva nulla infektológiai háttérrel került covidos-osztályokra.

Alapvetően ez egy parizánharc, saját magunkat tanítjuk

- nyilatkozta a lapnak egy orvos.

Lassan javul a kórházban a helyzet, legalábbis a betegek száma csökkent ahhoz képest, hogy hosszú hetekig száz százalékos ágykihasználtság volt. Most nem kerül azonnal új beteg a megüresedett ágyra, 80-90 százalékon vannak. De az orvosok, ápolók létszáma továbbra is a minimálisan elég szinten van.

- írják.

Annyi változás azért van, hogy csökkent a fertőzés miatt kieső egészségügyisek száma, mert vagy túl vannak már a fertőzésen, vagy - legalábbis náluk - megkapták a védőoltást.

Sok elmaradt műtét miatt hosszúra nyúltak a várólisták, amit nagyon nehéz lesz ledolgozni

Az egészségügyi rendszert a járvány előtt is maximálisan csúcsra járatták. Ennek kellene majd felszámolnia a várólistákat. Mintha egy autógyárat hónapokra leállítanának, majd ugyanazon a korábbi kapacitáson kellene behoznia a lemaradást. Nem lesz rá személyzet

- nyilatkozta a cikk elején idézett szakember.

A lap által megkérdezett, az ország különböző pontjain dolgozó orvosok szerint az egészségügyben sem lehet visszaállni a rendes kerékvágásba, amíg nem kezdődik meg a tömeges oltás.

Címlapkép forrása: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

koronavírus

koronavírus elleni oltás

koronavírus-ellátó központ

covid-19