Tényleg megéri: ezreket spórolhatsz, ha tudod, mit mikor kell vetni vagy palántázni

Az ültetés szempontjából kétféle zöldséget különbözethetünk meg egymástól: vannak azok, amiket kiültetés előtt palántaként kell még felnevelnünk, és vannak, amiket egyből, magról vethetünk. Kiültetés előtt palántaként kell például a paradicsomot és a paprikát gondozni, viszont szabadföldbe, egyből magról nevelhetjük a cukkinit, a sárgarépát, a petrezselymet vagy a sóskát és a spenótot is.

Utóbbiaknál fontos azonban, hogy mielőtt nekiállunk a vetésnek, mindenképpen olvassuk el a tasakon leírtakat, és aszerint álljunk neki! Általánosságban elmondható, hogy a vetőmagról történő termesztés azoknál a növényeknél nem szerencsés, amelyeknek hosszú a növekedési idejük – olvashatjuk a thespruce.com-on.

A palántázás elsődleges célja, hogy a növények a kiültetés idejére már erősek legyenek, és hamarabb termőre forduljanak. Ha tél végén paradicsommagot vetnénk, és a mag ki is csírázna a szadad földben, a gyenge növényke akkor is hamar elfagyna. Ha pedig csak később, a meleg áprilisban csírázna ki, akkor májusban még apró lenne, legfeljebb nyár végére teremne gyümölcsöt.

Vetőmag vagy palánta?

Mielőtt a magvetést vagy a palántázást választanánk, ezt a 3 alapvető kérdést tegyük fel magunknak:

1. A zöldség, amit ültetni szeretnénk, magról könnyen csíráztatható?
2. Magról történő ültetésnél: elég hosszú-e a vegetációs időszak ahhoz, hogy a zöldségünk beérjen?
3. Könnyen átültethető lesz-e a palántánk? (Gondoljunk itt a sárgarépára, miért is nem érdemes palántázni.)

Erre a 3 kérdésre adott együttes válasz határozza meg, hogy melyik zöldséget hogyan kezdjük el nevelni.

Vegetációs időszak tekintetében a mediterrán országok szerencsésebbek, ott az ültetési szezon februártól novemberig tart, ott bőven van idő arra, hogy a paradicsom és a paprika magról szaporítva is beérjen, de hazánkban, ha jól számoljuk, mindössze 5 hónapunk lenne ugyanerre. Ezért is érdemes először palántákat nevelni, aztán május elején szabadföldbe kitenni.

Zöldségek, amelyeket közvetlenül magról vethetünk

Alapszabály, hogy a hosszú gyökérrel bíró zöldségeket fizikailag bajos lenne palántázni, ezért minden esetben magról vetjük őket. Ilyen például a sárgarépa vagy a paszternák. Néhány gyorsan növekvő növényt, például a borsót vagy a nyári tököt is felesleges palántázni, mert kiültetés után hamar utolérik önmagukat, nyugodtan vessük őket magról.

Íme, néhány zöldség, amely általában közvetlenül, magról termesztünk (zárójelben a magvetés idejével):

• Hónapos retek (március vége)
• Spenót (márciustól júniusig; augusztustól októberig)
• Sárgarépa (márciustól júliusig; szeptember-október)
• Petrezselyem (márciustól májusig)
• Borsó (márciustól májusig)
• Rebarbara (március; szeptember-október)
• Mángold (márciu)Bab (május elejs vége, június)
• Cékla (május eleje)
• Bab (május elejétől július elejéig)
• Cikóriasaláta (Vmájustól júliusig)
• Madársaláta (júliustól szeptemberig)

Zöldségek, amelyeket gyakran palántaként ültetnek át

Bár magról szinte bármilyen zöldség termeszthető, a lassabban növekedőket azért mindenképpen érdemes palántaként elindítani.

Ilyen zöldségek, amiket palántáról neveljünk:

• Fejes káposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• Kelkáposzta (Magvetés palántaneveléshez: II. hónap., kiültetés: IV.)
• Spárga (Magvetés palántaneveléshez: III. - IV., kiültetés: IV. közepe)
• Paradicsom (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: IV. vége -V)
• Karalábé (Magvetés palántaneveléshez: III. eleje., kiültetés: IV. közepe)
• Karfiol, brokkoli (Magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés: V. eleje)
• Dinnye (Magvetés palántaneveléshez: IV., kiültetés: V. közepe)
• Paprika (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V. közepe)
• Padlizsán (Magvetés palántaneveléshez: II. - III., kiültetés: V.)
• Zeller (Magvetés palántaneveléshez: II., kiültetés: V.)

Magról és palántáról is nevelhetők

Melegebb országrészekben néhány zöldségféle magról és palántáról egyaránt sikeresen nevelhető. Ezek közé tartozik: az uborka, a cukkini, a patisszon (csillagtök), a brokkoli és egyes karalábé fajták. De lássuk ezek ültetési idejét is:

• Uborka: (Magvetés palántaneveléshez: III., kiültetés ideje: V., szabadföldi vetés: IV. közepe)
• Étkezési tök: (Magvetés palántaneveléshez: III. - IV. , kiültetés ideje: V., szabadföldi vetés: IV. közepe)
• Cukkini, patisszon (Magvetés palántaneveléshez: IV. - V., kiültetés ideje: VI. közepe - VII. vége, szabadföldi vetés: V.)
• Fejes saláta (Magvetés palántaneveléshez: III. IV., kiültetés ideje: III .- VIII., szabadföldi vetés: VIII. - IX.)

Így neveljünk palántát!

Ha mégis palántanevelésre adnánk a fejünket, kétféle módon tehetjük meg: egyrészt úgy, hogy egyenként, sejttálcába ültetjük el a magokat. Itt nagyon kell ügyelni arra, hogy a sejttálcákban nem szabad túltömöríteni a földet, ugyanis levegőtlen lesz a közeg, így nem fog szépen kicsírázni a növényünk. Illetve nagyon fontos, hogy a tálcákat meleg és páradús helyre tegyük. Érdemes radiátor vagy ablak elé kihelyezni, fóliával vagy üveglappal letakarni – tanácsolta Kósa Dániel a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke az Agrárszektornak.

A másik módszer a palántaneveléshez, hogy fogunk egy tálcát, azt megszórjuk földdel, aztán ráhintjük a magokat, majd letakarjuk földdel. Óvatosan megnyomkodjuk, majd bevizesítjük. Végezetül szintén ráhúzzuk a fóliát, és rárakjuk az üveglapot.

Mindként esetben figyeljünk arra, hogy ne sima vagy virágföldbe ültessük el a magokat, hanem szerezzünk be speciális palántaföldet, ez ugyanis a legideálisabb.

Ha sejttálcába, egyesével ültetünk magokat, amikor megpillantjuk az első kis leveleket, akkor vegyük le róla az üveglapot vagy a fóliát, hadd levegőzzön. Továbbra is fontos, hogy olyan helyiségben neveljük, ahol sok fény és ahol meleg van. Ha fényhiányos helyre tesszük, megnyúlnak, erőtlenek és vékonyak lesznek a palántáink.

Ha szétszórva, nem egyesével ültettük el a magokat, akkor, ha megjelennek az első levelek, szét kell ültetjük őket. Erre hagyományosan mind a mai napig sok háztartásban a tejfölös dobozokat használják. Jó ez, csak arra figyeljünk, hogy az aljukra fúrjunk lyukakat, amin keresztül eltávozhat a felesleges víz. A szétültetésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy úgy szedjük ki, és válogassuk őket, hogy közbe ne sérüljenek gyökereik és vékony száraik - figyelmeztetett a kertészmérnök.

Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?

Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas.

Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkre mennek.

Így kell edzeni a palántákat!

Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.

Címlapkép: Getty Images