Kiderült: a magyarok 87 százaléka klímaszorongó és aggódik a környezetpusztítás miatt

HelloVidék/MTI   
  Megosztom
Kiderült: a magyarok 87 százaléka klímaszorongó és aggódik a környezetpusztítás miatt

Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

Országos reprezentatív kutatást készített az ALTEO Csoport, hogy felmérje a hazai lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását. A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.​ Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ebben főleg a budapestiek és az egyetemi végzettségűek érintettek, ők azok ugyanis, akik leginkább tisztában vannak a bolygónkat veszélyeztető tényezőkkel.

Ezektől a környezeti problémáktól félünk

A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy a magyarokat közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, és átlagosan tizenkettőt tudtak felsorolni. Ezek közül a legismertebbek a levegőszennyezés (83%), a túlzott erdőirtás (81%), az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás (75%), a klímaváltozás (73%) és a globális felmelegedés (71%) voltak. Az egyes demográfiai csoportok tájékozottsága között igencsak nagy különbségek mutatkoztak.​ A 20-29 éves fiatalok körében a hulladékok újrahasznosítása és a globális felmelegedés a legismertebb problémák, az egyetemi végzettségűeknél pedig a pazarlás és magas szén-dioxid kibocsátás. A budapestiek az utóbbi mellett különösen sokszor említették a műanyagszennyezést, amellyel 83 százalékuk találkozott már valamilyen formában.

A környezeti problémák ismertsége ugyanakkor nem egyenlő azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók.

Erre külön rangsort állíttattunk fel, mely szerint a legtöbben a túlzott erdőirtástól és a zöldnövényzet telepítésének hiányától tartanak. Ezt követi fej fej mellett a globális felmelegedés és a levegőszennyezés, majd pedig a klímaváltozás problémaköre. Sokan kiemelték a veszélyes hulladéknak számító használt elektronikai cikkek felhalmozódását is, melyek ártalmatlanítása egyre nagyobb kihívást jelent az emberiség számára

– ismertette az eredményeket Szabó Beatrix, az ALTEO Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

Mindenki tehet róla és tehet ellene

Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Utóbbi inkább a férfiakra jellemző, a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a kollektív felelősségvállalást. Tízből kilenc ember határozottan állította, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből. A top három dolog, amit a magyarok megtesznek a zöldebb jövőért, az a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tizedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet.

Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

környezetvédelem

globális felmelegedés

öko

ökogazdaság

légszennyezettség

klímajelentés