Allergiát is okozhat a kedvelt konyhai alapanyag: jó, ha tudod, miből készült

Január közepére megcsappant a hazai mézkészlet. Ahogy arról beszámoltunk, szakemberek azt tanácsolják: a rendszeres mézfogyasztók jól teszik, ha bespájzolnak a kedvenc fajtákból. Akácmézből tavaly a korábbi évek mennyiségének nagyjából negyede volt, de repcéből is jóval kevesebbet pörgettek a méhészek. A tagok most a maradék készletet osztják be.

A kedvezőtlen időjárás miatt a szokásos évekhez képest összességében 50-60 százalékkal kevesebbet pörgettek a méhészek. A kevesebb méz egyes esetekben 20-30 százalékos áremelkedéshez vezetett. Az akác kilója 2020 januárban 1900-2000 forint volt a piacokon, most nagyjából 2500-2900 forint, s az 1800 forintos hárs legalább 2300 forintra drágult, egyes helyeken 2800 forintot is kérnek érte. A vegyes, a repce- és a napraforgóméznél is legalább 20 százalékos áremelkedés figyelhető meg. A mostani helyzetet figyelembe véve előfordulhat, hogy a vásárlók kedvenc portékájukból áprilisban már alig találnak a piacokon. Lesz méz, ám könnyen bekövetkezhet, hogy az akácból a mostaninál is lényegesen kevesebb

- mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke

Nem csak az időjárás nehezíti viszont a méhészek munkáját, hanem az is, hogy egyre csökken a méhállomány. A méhészek világszerte beszámolnak a méhek eltűnésének és a méhcsaládok hanyatlásának jelenségéről. Ez viszont negatívan befolyásolja a méztermelést, ami súlyos csalásokhoz is vezethet.

Előfordul, hogy egy vállalat különböző összetevőket is hozzáad termékéhez, hogy növelje termelési mennyiségét. Az összetevők egy része juharszirupot és kukoricaszirupot, valamint egyéb adalékanyagokat tartalmaz. Mivel a vállalatok sok esetben nem címkézik részletesen és megfelelően a termékeiket, a fogyasztók allergiás reakciókat tapasztalnak a további meg nem nevezett összetevők hatására is. A külföldi és hazai csalásokról a Nébih is rendszeresen beszámol.

Ahogy korábban az Agrárszektor írta, nehéz a hamisított mézek laboratóriumi azonosítása, ezért hazánk 2015-től kezdődően számos intézkedést vezetett be a magyar mézpiac megtisztítása érdekében. A hatóságok azóta is fokozottan ellenőrzik ezt a termékcsoportot, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) mintavételi eljárása pedig a kiskereskedelem mellett a mézkiszerelő üzemek telephelyeire is kiterjed.

Jó hír az is, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv módosításával javítaná a hazai mézek piaci pozícióját az Agrárminisztérium. Ezzel az intézkedéssel nem csak a kínai hamisítványok tűnhetnének el a boltok polcairól, de a fogyasztók is jól járnának, hiszen pontos tájékoztatást kaphatnának a termékek eredetéről. Emellett kialakítás alatt van egy magyar autentikus mézadatbázis is, amely tovább javítaná a laboratóriumi vizsgálatok hatékonyságát.

Nem csak az adalékokra lehetünk allergiásak

Talán tényleg furcsán hangzik, de bizony magára a mézre is lehet allergiás valaki. A mézallergia viszont egy létező túlérzékenységi reakció, amit a szakemberek szerint a pollen-étel keresztallergiához lehet leginkább hasonlítani.

Bár a méznek számos jótékony hatása van, néhány embernél allergiás reakció is kialakulhat miatta. A méz előállításakor előfordulhat, hogy szennyeződik méhpollennel, valamint más növények és fák virágporával, beleértve olyan népszerű fajtákat, mint a hajdina, tulipán, napraforgó, fűzfa vagy tölgy és még sok más növény az adott környékről.

Tehát érdemes figyelni mert, ha allergiásak vagyunk a virágporra, megeshet, hogy allergiásak lehetünk bizonyos típusú mézekre is. Viszont nem kell egyből megrémülni, hiszen számos olyan mézfajta van, amit még így is fogyaszthatunk!

Tévedés azt hinni, hogy aki allergiás a virágporra, az a mézre és a többi méhészeti termékre is feltétlenül túlérzékeny. Ez mindössze csak a betegek 5-10 százalékára igaz. Egyáltalán nem törvényszerű tehát, hogy annak, aki kellemetlen tüneteket produkál a pollentől, a méhészeti termékektől is tartózkodnia kell. Megelőzési célzattal, vagy azért, mert valamilyen virágporra allergiás, senkinek sem kell lemondani a méz fogyasztásáról. Kizárólag abban az esetben, ha már korábban jelentkeztek a tünetek

- tanácsolja dr. Balogh Katalin allergológus.

A mézallergia tünetei tehát a virágpor-étel keresztallergia szimptómáira hasonlítanak, így a következőkre érdemes figyelni, enyhe allergia jelentkezése esetén:

• orrfolyás
• tüsszentés
• könnyező, viszkető szemek
• kaparó torok
• szájpadlás, nyelv viszketése
• csalánkiütés
• hólyagok a szájban vagy a torokban
• bőrpír a száj területén vagy a nyakon

Súlyosabb esetekben a tünetek a következők lehetnek:

• fejfájás
• zihálás
• hányinger
• hányás
• hasmenés
• ájulás
• szabálytalan szívverés
• ritka esetekben akár allergiás sokkot is okozhat

Nem csak a virágpor okozhat gondot

A szakember szerint a mézben a virágporon kívül számos más kémiai összetevő, például szénhidrátok, köztük fruktóz is megtalálható. Fruktóz felszívódási zavar esetén az érintetteknél a szacharáz enzim hiánya miatt a fruktóz lebontása nem tud tökéletesen végbemenni: a méz fogyasztását követően hasfájás, puffadás, hasmenés, intenzív bélhangok jelentkeznek. Erre a problémára utalhat, ha a panaszok nemcsak a méz, hanem más, magas fruktóztartalmú étel - körte, füge, szőlő, kristálycukor - fogyasztását követően is jelentkeznek. Ha erre gyanakszunk, akkor javasolt szakemberhez fordulni, az allergént vizsgálattal beazonosítani, hogy feleslegesen ne zárjunk ki egyébként jótékony hatású alapanyagokat az étkezésünkből!

Mit tegyünk, ha valóban allergiásak vagyunk?

Ha bármilyen tünetet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz. A szükséges vizsgálatok után, ha az orvos megállapítja a túlérzékenységet, valamint azonosítja is azt az összetevőt, ami allergiás reakciót okoz, akkor elkezdődhet a kezelés.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ennek alapján a mézfogyasztást nem kell elkerülni, csak azt a fajtát kell kizárnunk az étkezésekből, ami tartalmazza azt a hozzávalót, amire érzékenyek vagyunk. Mielőtt mézet vásárolnánk, kérdezzük ki a termelőt az alapanyagokról, milyen növényekből készült a méz, ezzel már leszűrhetjük, hogy fogyaszthatjuk-e vagy sem. Boltban pedig mindenképp nézzük meg a címkét, keressünk rá a gyártókra és olvassuk el milyen növények felhasználásával készítik termékeiket!

Címlapkép: Getty Images