Vidéken kezdett új életet a népszerű műsorvezető: ezért mondott búcsút a fővárosnak

HelloVidék: Vágjunk egyszerre a közepébe, mi kell ahhoz, hogy egy műsor magas színvonalú és szórakoztató is legyen egyben? Én pl. húsz éve nézek sport közvetítéseket és elég rossz tapasztalataim vannak ez ügyben. leginkább a kínos és az alig nézhető között terjed a paletta.

Tőrös Balázs: Egy jó műsorhoz három dolog kell: téma, akarat és szakértelem. Nálunk ezen három dolog szerencsés együttállása jelenik meg. A megfelelő téma adott, az akarattal soha nem is volt baj, szakértelem alatt pedig nem csak azt értem, hogy az adott témához hozzá tudj szólni, hanem érteni kell a TV-s műfajt is. Ha megnézed az Alley-oop egy adását, akkor lehet, hogy laikusként nem veszed észre, de mivel Csabi és én is tudjuk, mitől jó egy TV-műsor, az az egy óra olyan feszes, hogy közben nem veszted el a nézőket, de ugyanakkor minden témára pont annyi idő jut, hogy pluszt adsz vele annak, akit érdekel a kosárlabda.

Engem mindenesetre meggyőztetek. Valamiért azt érzem, hogy jelentősen hozzátesz a műsorhoz az is, hogy szemmel láthatóan jóban vagytok.

Csabival ez egy igazi férfibarátság. Amikor 2005-ben a Sport TV-hez jelentkeztem, őt adták mellém a próbafelvételre. Kicsit meg is sértődtem, mert azt gondoltam, hogy majd a Méhes, vagy a Hajdú B. jön. Aztán kiderült, hogy ő az a haladó szellemű srác, akire minden ilyen fajta hülyeségemet rá tudtam önteni. Igazából a feleségemnek köszönhetem, hogy ebből több lett, mint munkakapcsolat. 2008-ban kaptunk egy lehetőséget arra, hogy kimenjünk Berlinbe egy Washington-New Orleans előszezon meccsre. Annyira nagyvonalú volt az ajánlat, hogy ha jól emlékszem a repjegyünket sem fizette a TV, és nem foglaltunk szállást sem, hogy arra se kelljen költeni. A feleségem is jött velünk, mert három akkreditációt kaptunk és utána mondta, hogy annyira megvan a kémia köztünk, kezdenünk kellene valamit együtt.

Ha jól gondolom, ebből lett később az Alley-oop podcast?

Igen, ami most már a 169. adásnál tart. De Csabi hívott be a Trash Talk-ba is anno, ahol Budai Zoli távozása után megint én vagyok az egyetlen, akinek nincs profi sportolói múltja.

Hol és hogyan kezdődött a kosárlabda iránti szeretet?

A Szinyei Gimnáziumba kerültem középiskolába, ahol olyan szerencsém volt, hogy két volt diák éppen akkor határozta el, hogy csinál egy kosárlabda csapatot, amit mindenki nagyon komolyan vett, így én is. Kikerülhetetlen lett az életemben, egyszerűen beszippantott.

Mennyire voltál jó?

Valójában soha nem voltam jó. Először nagyon szorgalmas voltam, aztán később szorgalmas és okos. Jártam NB2es edzésre, főiskolai csapat edzésre, de ennél nem jutottam tovább. A szerelem viszont megmaradt.

Szakértőként meg szabad mondani, hogy ki a kedvenc csapatod?

Azért lehet megmondani, mert nincs ilyen. Nekem mindig furcsa volt, hogy valaki hogyan tud rajongani egy olyan csapatért, aki 5 500 km-re van tőle, és talán soha nem látja őket élőben játszani. Én a szép játékot szeretem, nem feltétlenül követem a hype-ot, de mindig van olyan csapat, aki rajta van a radaromon és követem őket. Mint most például a Utah Jazz, ahol nagyon komoly építkezés folyik, és idén már látszik is az eredménye.

Ha nincs kedvenc csapat, nincs kedvenc játékos sem?

Az van, több is! BJ Armstrong volt az első a Bullsból, de nagy kedvencem volt az évek során Sean Elliott, és a zseniális Penny Hardaway, akikkel volt szerencsém élőben is találkozni, majd jött a Steve Nash korszakom.

A mostani ligából kit emelnél ki?

Mostanában a technikás kisemberek a kedvenceim. Lillard, Curry, Doncic, és megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek a nem mindig okosnak tűnő Russell Westbrook iránt is.

Podcast, TV, youtube csatorna, Twitter, Insta, Facebook. Gyakorlatilag minden vonalon megtalálható vagy, lassan megkerülhetetlenné válsz a magyar NBA rajongók számára. Ha most kellene választanod, a TV és a Youtube közül, melyikhez ragaszkodnál jobban?

Remélem, hogy soha nem kell választanom, de az az igazság, hogy a YouTube a saját felületem, ott én döntöm el, hogy mikor és miről beszéljek, és nem függök attól, hogy az NBA közvetítések joga melyik tévénél van.

Ha jól gondolom, akkor nagyfokú szabadságot jelent, hogy ezzel nem vagy helyhez kötve?

Így van, az internet itt Berkenyén is biztosítja ugyanazt a lehetőséget, mint bárhol a világon.

Tősgyökeres Budapestiként honnan jött az ötlet, hogy Berkenyére költözzetek, ami finoman szólva sem a világ a közepe?

Valójában nekünk már az! Én legalábbis elfogult vagyok.

És ez így is van jól. Én csak arra utaltam, hogy még mindig nem Berkenye a legnépszerűbb desztináció, ha valaki ki akar költözni a fővárosból, de még a közelben szeretne maradni.

Ez igaz, és valójában először mi sem itt keresgéltünk. Az volt a biztos, hogy családi házba szerettünk volna költözni, de számunkra Budapest megfizethetetlen volt. Dunakeszi, Göd környéke volt a terv, arra már lett volna pénzünk, de túl kicsi telkeket találtunk, aztán a sógorom teljesen véletlenül talált egy szórólapot, hogy Berkenyén parcelláznak. Megnéztük, és gyakorlatilag azonnal eldőlt. 2003-ban vettük a telket, 2006-ban már itt laktunk.

Nem volt furcsa a főváros után egy teljesen másközeg?

Valójában nem. Annyira nem, hogy a fiunkkal (Barnus) másfél és három éves kora között én voltam itthon GYED-en, ami életem egyik legszebb időszaka volt és azóta is úgy gondolom, hogy minden itt töltött perc megérte.

Gondolom, most a pandémia alatt még annyit sem jársz be Budapestre, mint előtte?

Ez így van, de én a szerencsésebbek közé tartozom, hiszen a munkámat itthonról is el tudom látni, és a felszabaduló két-két és fél órát arra tudtam fordítani, hogy felvettem pár jó szokást, ami addig nem volt rám jellemző, mint pl. többször sétáltatom Basilt, aki a család angol bulldogja és ő ezt maximálisan meg is hálálja.

Akkor köszönöm, hogy rám szántad az időt, egy utolsó kérdés és hagylak indulni a szokásos körre. Ki lesz az idei bajnok?

Én továbbra is bízom a Lakersben!