Már a gyorséttermekben is elérhető a "műhús", sőt, számos olyan étterem is létezik, ahol kifejezetten növényi alapú ételeket fogyaszthatnak el a vendégek. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mi is az a "műhús", valóban fenntarthatatlan-e a hagyományos húsfogyasztás, vagy, hogy egyáltalán hívhatjuk-e "műhúsnak" ezeket a készítményeket, és mi az oka annak, hogy egyre jobban kezdenek elterjedni a növényekből és gombából készült termékek – ezeknek jártunk most utána. Rögtön az elején fontos megemlíteni, hogy már maga a "műhús" elnevezés is kérdőjeleket vet fel, hiszen ezek a termékek nem mások, mint növényi alapú fehérjekészítmények. A köztudatban ennek ellenére "műhúsként" terjedtek el, pedig valójában semmi közük sincsen a valódi húshoz - tudta meg az Agrárszektor Éder Tamástól, a Húsiparosok Szövetségének elnökétől.
A hagyományos húsfogyasztás fenntarthatatlan – vagy mégsem?
A mai napig nem tisztázott, hogy az állattenyésztés a globális üvegházgáz-kibocsátásnak hány százalékáért felelős, nem beszélve a felhasznált ivóvízről. Ez azonban még a szakemberek között is megosztó: Dr. Friedrich László, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója úgy gondolja, hogy egyáltalán nem fenntarthatatlan a mai húsfogyasztás. Hazai szinten egy fő körülbelül 30 kg sertés és 30 kg baromfihúst fogyaszt el évente, míg a marhahús esetében ez mindössze 3,5 kg-ra tehető. Utóbbit sokan az egyik legnagyobb környezetkárosító tényezőnek tekintik a metánkibocsátás és a rengeteg felhasznált ivóvíz miatt, ám a szakember úgy véli, hogy ez koránt sincsen így, hiszen ebben az esetben is van ökológiai körforgás.
Éder Tamás elmondása szerint felmerülhetne a fenntarthatatlanság problémája, ha a fejlődő világ lakói egyre több húst fogyasztanának és a termelés körülményei nem változnának, mivel így valós, komoly problémák keletkezhetnének. Ám mindez csak feltételes mód, hiszen hatalmas fejlődésen ment/megy keresztül az ágazat. Jelentősen kevesebb víz és energia kerül felhasználásra egy kilogramm húsra vetítve, mint néhány évtizeddel korábban. Hozzátette, hogy például a csonthéjasok előállításához jóval több vízre van szükség, mint például a csirke, a sertés vagy a kecskehús esetében, bár tény, hogy ez már nem mondható el, ha a marhákat vesszük figyelembe.
Az elmúlt időben pedig a legelők állapotának javítása kulcsszereplő lett, köztük hazánkban is. Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnök helyettese azonban már nem így látja a helyzetet: úgy véli, hogy lényegesebben fenntarthatóbbak lennének a növényi „húskészítmények”, hiszen így jóval kevesebb takarmány, ivóvíz kerülne felhasználásra, illetve bizonyos szempontokból egészségesebbek is. A legtöbb esetben pedig szinte megkülönböztethetetlenek a valódi hús ízétől ezek a készítmények – a szójából készült pörkölt például nagyon finom, és megszólalásig hasonlít a húshoz. A legtöbben érthető módon nem szeretnének lemondani az ízélményről, éppen ezért van egyre nagyobb igény azokra a "műhúsokra", melyek ízben, állagban és színben is olyanok, mint az igazi.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images