Két magyar fiatal, Juhász Dorottya és Horváth Anna Borbála szerelemprojektje a BEBI, egy friss magyar brand, a kényelmes, fenntartható loungewear-viselet. Vidékiként hogyan lehet betörni a hazai divatszakmába? Mik az első tapasztalatok?
A nyersanyagforrások végességéről, a hulladék-újrahasznosítás fontosságáról és új megoldásokról is beszélt Áder János államfő.
Az ikonikus balatonszemesi Kistücsök étterem után most a nem kevésbé ismert tatai Platán Bistro konyhafőnök-helyettese lett a neves séf, Pohner Ádám. A fenntartható gasztronómiáról adott interjút a Pénzcentrumnak.
Nem a világ végén járunk, 300 méterre vagyunk az osztrák határtól, Rönökön. A belga párnál azonban nincs térerő, se közműhálózat, ellenben van jó pár tehenük, és építgetik önellátó biogazdaságukat. De miért döntött úgy két belga fiatal, hogy Magyarországra költözik?
A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat súlyosan károsítja a környezetet, pusztítja a biológiai sokféleséget és ez felelős az EU éves széndioxid-kibocsátásának tíz százalékáért. A Régiók Európai Bizottsága ezért átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő.
Miért is fontos az agro-biodiverzitás? Hogyan kerül képbe a tápiószelei génbank? Miért olyan nagy a hazai fajták, tájfajták jelentősége? Ezekre a kérdésekre adott választ Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója.
Álom-e a fenntarthatóság a halmozottan hátrányos helyzetű régiókban? Az Eszterházy Károly Egyetem professzora szerint egy korrekt „diagnózis” felállítására lenne szükség ahhoz, hogy a magyar vidék meg tudja őrizni a fenntarthatóságát a 21. században.
Megújulóenergia-használat, szelektívhulladék- és sütőolajgyűjtés, faültetés, közösségi kert – ez csak pár elem abból a zöldprogramból, amelyet a háromezer fős, nyugat-dunántúli Lébény indított 2021 elején.
Elsőre bonyolultnak és költségesnek tűnhet zöldebbé alakítani a teljes étrendünket, de szerencsére léteznek olyan egyszerű praktikák, amelyekkel kisebb, de annál fontosabb lépéseket tehetünk. Ezeket gyűjtöttük össze a következőkben.
Bár elsőre igen bizarrnak tűnhet, az Európai Unió már zöld utat adott a lisztkukacnak, mint élelmiszer. Hazánk ellenezte a döntést, és mint kiderült, a magyarok nem túl lelkesek a rovarfehérjék fogyasztását tekintve.
Úgy tűnik, hogy a "műhús" is egyre nagyobb utat tör magának a piacon, hazánkban pedig néhány évvel ezelőtt kezdett el népszerű lenni. Lejárt a hagyományos húsok ideje? Mindenesetre teljesen átalakulhat az egész élelmiszeripar.
2021. július 1-től hatályba lépő „műanyagtörvény” ugyanis várhatóan betiltja a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat, és termékdíjat vezetnek be több más termékre. Megvan azonban az ára a műanyagmentes életnek.
Az ifjúság döntő szerepet fog játszani a szén-dioxid-semleges kontinensre való áttérésben: ők lesznek az energiatudatos iskolák energiaőrzői. Ezt a gondolatmenetet követte az úgynevezett Energy @ School projekt, amely elnyerte el a RegioStars Díjat.
Budapest 2℃ (eső)