Ez lehet a megoldás a nyugdíjkatasztrófa ellen: milliókhoz juthatnának az idősek
Magyarországon nagyon magas a saját ingatlanban élő idősek aránya, azonban ezek a házak, lakások gyakran meghaladják az igényeiket. A nagyobb ingatlanok fenntartása is egyre költségesebb, főleg azok számára, akiknek alacsony a nyugdíja. Ennek ellenére minden ötödik magyar nyugdíjas, akinek alacsony a jövedelme, olyan nagy ingatlanban él, amelyre nem lenne szüksége, tehát feleslegesen vállalja a magas fenntartási költségeket az így is csekély nyugdíjából. A Pénzcentrum most kiszámolta, mekkora vagyont szabadíthatnának fel, ha egy kisebb lakásba, házba költöznének. Egyes esetekben tízmilliókhoz is hozzájuthatnának egy lakáscserével, ami megmentené őket az időskori szegénységtől.
Az Eurostat adatai szerint 2020-ban az egyedül élő magyar időseknek 95 százaléka saját ingatlanban élt, az olyan háztartások esetében pedig, ahol ketten élnek, és legalább egyikük már betöltötte a 65. életévét, ez az arány még magasabb. Magyarországon egyébként is magas a saját ingatlanban élők aránya, a teljes lakosság körében ez 91,3 százalék volt 2020-ban, míg az uniós átlag ennél alacsonyabb: 69,8 volt az utolsó, 2019-es adatok alapján. A medián jövedelem (bruttó 332 ezer forint) 60%-a alatt kereső magyarok között is alacsonyabb az arány: 83,2 százalék, az egyedül élő idősek esetében 93 százalék, írja a Pénzcentrum.
Hogy a magyar idősek saját ingatlanaikban élnek nagyrészt hiteltől mentesen, önmagában pozitív, azonban más statisztikákkal együtt nézve ezt az adatot láthatjuk, hogy az idősek által birtokolt ingatlanok gyakran túl nagyok és túl drága fenntartásúak ahhoz képest, milyen körülmények között él sok nyugdíjas hazánkban. Az Eurostat friss adatai alapján ugyanis 2020-ban Magyarországon a lakosság 24,5 százaléka olyan ingatlanban él, amely az igényeihez mérten túlméretezett. (2019-ben ez az arány még csak 23,9 százalék volt.) Ha viszont csak a 65 év felettiek arányát nézzük, akkor ez múlt évben 40,6 százalék volt.
10-ből 4 magyar idős él tehát igényeit meghaladó méretű házban, lakásban.
Önmagában még ezzel sincsen semmi gond, hiszen az Eurostat számítási módszere alapján a luxusingatlanokban, tágas otthonokban élők is ebbe a kategóriába tartoznak. Viszont korántse gondoljuk, hogy annyi luxusnyugdíjas élne Magyarországon, hogy megengedhetik maguknak a nagyfokú kényelmet. Minden korcsoportot tekintve, azok között, akiknek a jövedelme a medián kereset 60%-a alatt van - tehát a szegénység fenyegeti őket - 21,2 százalék azok aránya, akik igényeikhez képest túl nagy ingatlanban élnek. Ami azt is jelenti, hogy az ingatlan nagyobb fenntartási költségeit is viselniük kell, miközben keresetük alacsony.
A 65 év feletti korosztályban, a medián kereset 60%-a alatti havi jövedelemmel redelkezők körében azok aránya, akik túl nagy ingatlanban élnek 35,7 százalék. Tehát minden harmadik idős, akinek a jövedelme alacsonynak számít, olyan házban, lakásban él, amely túlméretezett az igényeihez és feltételezhetően a fenntartási költségei is magasabbak, mint egy kisebb lakásnak lehetnének.
Amíg az idős, kis keresetű férfiak körében 40 százalék él az igényeinél nagyobb ingatlanokban, addig az idős nők esetében ez 32,9 százalék.
A cikk folytatása itt, a Pénzcentrumon olvasható!
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)