Így öregszik el a magyar vidék: lassan minden második lakó 50 év feletti

Mikor és milyen céllal hozták létre Kecskeméten a Szabadegyetemet?

Kecskemét város önkormányzata 1,5 éve intézményesítette a szenior tudáshasznosítás programot. A pandémia ideje alatt is próbáltunk olyan programokat nyújtani, amelyek az adott körülmények között is szolgálják az aktív idősödés innovatív megközelítését.

Egyértelműen ilyen a Szenior Akadémia, amit online módon indítottunk el tavaly a korlátozások ideje alatt. Ennek kialakult egy nagyon szép és működőképes metódusa, létrehoztuk a technikai, módszertani kereteit, így már 6 online rendezvényen vagyunk túl. Az előadóval egy online konferencia platformon jelentkezünk be, itt tartjuk meg a kb. 45 perces előadást, ahol prezentáció, online kisfilmek, források bemutatása is lehetséges. Az előadást élőben kiközvetítjük a Facebook oldalunkra, ahol az 50+os célcsoportunk, illetve bárki érdeklődő nyomon követheti az előadást. Közben, vagy utána pedig a chat felületen kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel az előadónak, amit azonnal fel is teszünk. Így tudott egy interaktív esemény lenni az Akadémia.

További előny, hogy mivel az előadásokat felvesszük, így azok továbbra is elérhetők Facebookon. 3 hónapig tudjuk követni a megtekintések számát, gyakorlatilag mindegyik előadást 600-nál többen nézték meg, ami egy nagyon magas szám, nagyon örülünk ennek.

Hogyan kell elképzelni egy "tanévet"? Milyen időközönként találkoznak?

A korlátozások mostani enyhítésével a Szenior Akadémia a Neumann János Egyetem (NJE) Hírös Szabadegyetemével közösen kerül megrendezésre. Ezek már fizikai részvétes események az egyetem egyik előadójában. Az előadások rögzítésre kerülnek a Kecskeméti Televízió jóvoltából, így később ezek online is megtekinthetők.

Online módon havi egy előadást szerveztünk, most az NJE-vel közösen gyakorlatilag kéthetente van fizikai részvétes előadás.

A 7. rendezvényünket tehát már az egyetemmel közösen szerveztük. Dr. Józsa Tamás oxfordi kutató előadását körülbelül kilencvenen hallgattuk végig. Tamás kecskeméti fiatalember, büszkén mutattuk be kutatását, ami az álmaink áramlatairól szól, ezt vizsgálja mérnöki szemmel egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként. Tamás előadás vázlata ez volt:

"Miért álmodunk? Egy kérdés, amely valószínűleg a civilizáció kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget. De ha már itt tartunk: miért alszunk? A tudományos módszerek fejlődésének köszönhetően az elmúlt tíz évben drasztikusan megváltozott az alvásról és álmokról alkotott képünk. Úgy fest, hogy agyunkban az alvás során aktiválódó glimfatikus rendszer felelős azért, hogy “tiszta fejjel tudjunk gondolkozni”. Egészséges esetben, ez a kukásautónak is csúfolt rendszer szállítja el az agysejtjeink által termelt hulladékokat, amelyek lerakódása demenciához vezethet. Ami az alvást, álmodást, az idősödő agyban lejátszódó változásokat, és szellemi képességeink megőrzését illeti, a glimfatikus rendszer tanulmányozása meglepő kapcsolatokra világított rá.

A vér, gerincvelő, és sejtközi folyadékok áramlásnak kulcsfontosságú szerepe van a glimfatikus rendszer hatékony működésében. Lehetséges, hogy az álmainkkal összefonódó agysejt aktivitás szerepet játszik a glimfatikus folyadékrendszer működésében? Talán az agyi folyadékok áramlásának gyengülése hozzájárul azoknak a mérgező fehérjéknek a felhalmozódásához, amelyek a demenciáért felelősek? A mérnöki gyakorlatban számítógépes modelleket rendszeresen használnak autók és repülők körül lejátszódó áramlások leírására. Vajon segíthetnek ezek a módszerek, hogy jobban megértsük az agyi folyadékokra jellemző áramlási mintázatokat? Az előadás során a hallgatóság megismerkedhet a glimfatikus rendszerrel, annak titkaival, és a tanulmányozásához elengedhetetlen kreatív módszerekkel."

Múlt héten pedig Dr. Nagy Orsolya orvosnő adott elő Az idősödő agy… Nem vén agy! címmel. A doktornő az alábbi izgalmas kérdéseket érintette az előadásában a legfrissebb tudományos bizonyítékok közérthető áttekintésével: Milyen változások következnek be az agy működésében és a kognitív (megismerő) funkciókban az életkor előrehaladtával? Vajon törvényszerű-e a szellemi hanyatlás és vannak-e olyan funkciók, melyek akár javulhatnak is az életkor előrehaladtával? Mik az emberi agy megtartó, tartalék és kompenzáló mechanizmusai és hogyan vizsgálhatók ezek? Végül: mit tehetünk az életmódunkkal a szellemi funkcióink megőrzéséért?

Az előadások itt is körülbelül 50-60 percesek, további 10-15 percben pedig kérdéseket teszünk fel.

Egyelőre csak terv, de valószínűleg 10 előadás után egy kis tesztet állítunk össze az igen színvonalas előadásokból. Aki ezt kitölti, annak egy elismerő oklevelet fogunk átadni.

Milyen visszajelzéseket kaptak elmúlt években a hallgatóktól?

A fizikai előadásokon jelenleg 80-100 érdeklődő vesz részt. Ez egy sima egyetemi szemináriumi előadásokhoz képest is igen jelentős érdeklődés. Az előadások meglepően interaktívak, számos kérdés hangzik el, így egy kötetlenebb beszélgetés is ki-kibontakozik. A visszajelzések nagyon pozitívak, sok előadó esetében egy második, harmadik előadást is javasolnak, vagy egy kötetlenebb beszélgetést az előadóval egy következő eseményen. Utóbbira tervezünk januártól egy Szenior Akadémia Klubot, ahol egy moderált beszélgetés során az előadáshoz kapcsolódóan kérdéseket lehet feltenni, észrevételeket lehet tenni.

Hogyan választják ki az előadások témáját és az előadókat?

Újszerű előadásokat, témákat hozunk. Bemutatjuk azokat a területeket, amelyek a szenior korosztálynak fontosak, hasznosak, amelyek testközelbe hoznak olyan előadásokat, előadókat, amelyek segítenek minket megérteni napjaink bonyolult társadalmi, gazdasági fejlődését, természeti, vagy akár idősödésügyi jelenségeit. Bemutatjuk az új, fontos városi intézményeket, szolgáltatásokat (Demencia központ, Áldozatsegítő központ), bemutatunk olyan új szakmákat, fiatalokat, akik a legfrissebb trendeknek megfelelő szakmákat tanulnak (pl. adattudós). Az utóbbi sorba illeszkedett Dr. Józsa Tamás előadása az álmok szerepéről. Példaként említem még Hegymegi István előadását a mindennapi függőségeinkről, Rab Árpád a merre halad az információs társadalom egy idősödő társadalomban témakörét, míg Hoyk Edit a klímaváltozás és városok kapcsolatáról, Cserbán Ancsa az Alzheimer-kórról és más típusú demenciákról, Barta Gábor az áldozatsegítő hálózatról, míg Molnár Bence az adattudós új szakmáról tartott nagyon színvonalas előadást.

Szerencsére már a célcsoportunknak számító szeniorok is folyamatosan jelzik, milyen témakörre, kire lennének kíváncsiak, ami persze megkönnyíti az előadások szervezését.

Milyen ötleteik, céljaik vannak a jövőre nézve?

Jelenleg a magyar társadalom is öregedő társadalom, aminek oka a születő gyerekszám csökkenése mellett a várható átlagos élettartam növekedése. Kecskeméten 2030-ra várhatóan minden második helyi lakos 50 év feletti lesz a városban. Ennek számos gazdasági és társadalompolitikai következménye van: szociális, egészségügyi ellátórendszer átalakítása, nyugdíjrendszer fenntarthatósága, munkaerőpiac szűkülése, produktivitás, versenyképesség csökkenése.

A várható gazdasági- és társadalompolitikai kihívások részbeni kezelésére szolgál az „aktív idősödés” szemlélet és program megerősítése. 40 év munka után még 15-20 év aktivitásban eltöltött év áll előttünk, de ehhez tudnunk kell, mit jelent az aktív idősödés fogalma és gyakorlata, milyen helyi igények fogalmazódnak meg az idősödő társadalomban az aktivitás kapcsán. Hiányoznak a társadalmi idősödést segítő helyi tudások, ismeretek, intézmények, így elengedhetetlen, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyek elősegítik az idősödők munkahelyi továbbfoglalkoztatását, amelyek új, innovatív módon segítik a társadalmi hasznosság érzését, amelyekkel késztetést éreznek az 50 év felettiek is egy második karrier elindítására.

A CédrusNet Kecskemét program feladata a társadalmi idősödés kecskeméti programjának kialakítása, a helyi társadalmi innováció, kísérleti programok szervezése, az új kihívásra reagáló módszerek és megoldások kutatása, népszerűsítése. Ennek kiemelt eleme a felnőttkori tanulás, képzés elősegítése, annak az ökoszisztémának a kialakítása Kecskeméten, ami ezt a célt szolgálja. Fontos eleme ennek a Neumann Egyetemmel való együttműködési megállapodás megkötése az idei évben. Ennek egyik eleme a korbarát egyetemmé válás folyamatának támogatása, elősegítése. Csak egyesült államokbeli adatokat tudok idézni, de 2025-re az USA National Center for Education Statistics hivatal szerint a főiskolai, egyetemi hallgatók 42 százaléka felnőtt lesz (azaz 24 év feletti). Ezekre a trendekre nekünk is fel kell készülni Kecskeméten.

Címlapkép: Getty Images