Kijött a rendelet: ezt kell tudni a kötelező maszkviselésről és a munkahelyi oltásról

Hétfőtől kötelező lesz a maszkviselés a közösségi közlekedésben a hat évnél fiatalabbak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élők és az autisták kivételével. Ugyanez vonatkozik a pályaudvarok, állomások és megállóhelyek utasok előtt megnyitott részeire is. A járművek vezetői a zárt vezetőfülkében nem kell, hogy maszkot viseljenek - foglalta össze cikkében a Pénzcentrum.

Aki nem viseli, vagy nem rendesen (orrot, szájat eltakaró módon) viseli a maszkot, az pótdíjfizetésre kötelezhető. Aki a sofőr vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli a meghatározott módon a maszkot, vagy nem száll le, azt le kell szállítani és rendőri intézkedést is kezdeményezhetnek vele szemben.

Kötelezhető a munkahelyi oltás

A kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.

A beoltatlan dolgozóknak a munkáltató 45 napos határidőt szabhat meg az első oltás felvételére. Az oltást elváró munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

Nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél orvosi igazolással alátámasztottan nem javasolt a védőoltás. Az erről szóló szakvéleményt a dolgozó kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozásegészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában az adott tevékenységre való egészségi alkalmasság elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

Amennyiben a dolgozó nem veszi fel a védőoltást a munkáltató által meghatározott időn belül, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

Azonban az alkalmazott bármikor meggondolhatja magát ezen idő alatt, ha beoltatja magát, azonnal meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot.

A magyar állam, az államigazgatás, a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem, a szociális ellátás, a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a kulturális intézmények zavartalan működése érdekében az állami szférában dolgozóktól elvárja, hogy oltassák be magukat - kivéve azok, akik orvisi igazolással bizonyítják, hogy nekik ellenjavallott a vakcina.

Ha az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig.

Arról, hogy az adott dolgozó melyik kategóriába tartozik, a munkáltató dönt, és legkésőbb november 15-ig elektronikusan vagy papír alapon tájékoztatnia kell az alkalmazottat erről, illetve a jogi következményekről, ha nem oltatja be magát.

A munkáltató felhívására öt napon belül kell igazolnia a dolgozónak, ha megkapta az oltást. Aki a határidőig nem oltatja be magát, azt felszólítják, hogy ezt 15 napon belül tegye meg. Ha ez nem történik meg, és orvosi igazolással sem mentesül, akkor fizetés nélküli szabadságot rendelnek el. A rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál dolgozók vagy tartós külszolgálaton lévők esetében az illetékes miniszterek eltérő határidőket állapíthatnak meg.

Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében a fenntartó önkormányzat szerinti település vagy kerület polgármestere, fővárosi fenntartású intézményeknél a főpolgármester dönt arról, hogy alkalmazza-e a rendeletben foglaltakat. Az oltás határideje ebben az esetben is legalább 45 nap kell, hogy legyen.

Címlapkép: Getty Images