Érik a kutyakrízis: megteltek a menhelyek, ellephetik az utcákat a kóbor ebek

A Siófoki Állatvédő Alapítványhoz éves szinten 450-500 kutya és 50-60 macska kerül be változó helyszínekről, nagy részét utcán találják vagy a gazda viszi be (túl sok állat, nem tudja már ellátni, hasonló okok miatt). Amennyiben van szabad helyük, akkor próbálnak segíteni gyepmesteri telepről átvétellel, vagy más állatmentő kollégáktól 1-1 állat átvételével.

Mivel állatmenhelyként működnek, így nem altatnak csak akkor, ha az állat egészségügyi állapota nem hagy más választást. Természetesen ezt az állatorvosuk dönti el, de igyekeznek megadni az esélyt az életre a legesélytelenebb sérültnek is.

A hozzájuk bekerülő állatok gazdához való kerülésének ideje teljesen változó: a kölyökkutyákat végig oltják, így bekerülés után 1,5-2 hónappal lesznek gazdakeresők, ők jellemzően pár nap-hét alatt gazdásodnak. A felnőtt kutyáknál hatalmas a különbség: lehet pár hét is (az ivartalanítás után), de van olyan kutyájuk aki majd egy évtizede náluk él.

A menhely bevételeinek negyedét az adó 1%-a adja, szintén kb. negyede a környező településekről kapott hozzájárulás az ebrendészeti tevékenységért, a felét pedig adományként kapják, nagy részben magánemberektől.

A tatabányai Tappancs Állatotthon Alapítvány és Őrszolgálathoz évente 150-200 kutyus kerül be, többnyire utcáról, rossz tartási körülményekből és a gazdák általi leadásból. Szervezetüknél nincs altatás, kivéve akkor, ha az állatorvosunk tanácsolja a nagyon idős kutyusnál. Természetesen csak akkor, ha már nem eszik, iszik és nem áll fel. A bekerült kutyák közül vannak, akik rövid időn belül gazdihoz kerülnek, de van aki a telepen éli le az életét.

A menhely az 1%ból és az emberek támogatásából tartja fenn magát. Sajnos nagyon szomorú a helyzet és a hozzájuk hasonló becsületesen működő menhelyek többsége ugyanúgy nyomorog és küzd a fenntartásért, mint ők.

H. Ilona, dunavecsei állatmentő szomorúan számolt be arról, hogy bármennyi kutyát talál, soha, egyik állatmentő szervezet nem segít, így muszáj hazavinnie őket. Ennek a legfőbb oka, hogy mindenhol teltház van,

már a csilláron is kutyák vannak.

Az emberek el sem tudják képzelni, hogy mennyire nehéz a helyzet. Folyamatosan harcolnia kell a szomszédokkal, mert a sok kutya miatt feljelentik, de nem tudja otthagyni őket, hiszen az állatok segítségért könyörögnek. Állatmentőként évek óta lemond dolgokról: kényelemről, szabadidőről, nyaralásról, az anyagiakról nem is beszélve. Az emberek szeretik homokba dugni a fejüket. El kell menni egy menhelyre, megnézni a körülményeket és akkor meggyőződhetnek a valóságról.

Magyarországon még mindig nagyon sok gyepmesteri telep van, de több mint a felénél nem engednek be senkit, a kutyákat nem hirdetik. Az állat, aki bekerül egy sintértelepre, leggyakrabban el lesz altatva. Minél szegényebb a térség, ahol a telep van, annál kevésbé van esélye a kutyának a túlélésre.

Hazánkban sajnálatos módon egyre több állat kerül az utcára. Ennek több oka is lehet, egyrészt nem gondolják végig az emberek felelősségteljesen, hogy egy állatot nemcsak addig kell vállalni, míg kicsi és cuki, hanem akkor is, amikor már felnőtt. A másik ok lehet, hogy megváltozott élethelyzet miatt már nem tudnak gondoskodni az állatról, feleslegessé válik, ekkor legegyszerűbb módon kirakják az útra vagy beviszik és leadják a menhelyre őket. Az állatok a menhelyre kerülés után szerencsésebb esetben hamar otthonra lelnek, de akár életük végéig is ott maradnak. Sokan félnek attól, hogy menhelyről fogadjanak örökbe kutyát, pedig ugyanolyan élőlények, mint a szaporítóknál és a tenyésztőknél vásárolható állatok. Nem eldobott áruként kell rájuk tekinteni, hanem egy élőlényként, akinek ugyanolyan joga van a gazdis élethez, mint bármelyik fajtársának.

Az állatok túlszaporodásának a legegyszerűbb módja az ivartalanítás lenne, amihez hasznos lenne valamilyen állami támogatás, hogy könnyebben finanszírozhassák a gazdák a műtétet. A nem kívánt túlszaporulattól legegyszerűbben zsákban, dobozban, az út szélére, szemétdomb mellé, erdőbe kirakva szabadulnak meg.

Ezeken kívül még komoly problémát okoz, hogy a magyar állatvédelmi törvény nem szolgál elrettentő példaként azok számára, akik állataikat bármilyen módon bántalmazzák. Szerencsére a kormány épp mostanában foglalkozik azzal, hogy szigorítsa a törvényt, így remélhetőleg elindul valamilyen változás az állatvédelemben.

Magyarországon több mint 200 menhely van, akiknek nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Sokan önkénteskednek hétvégén, kutyákat sétáltatnak, gondozzák őket, de hétköznap a szervezetek nemigazán kapnak segítséget, az ott dolgozók emiatt sokszor erőn felül teljesítenek. Fontos lenne, hogy több anyagi támogatást kapjanak feladataik elvégzéséhez.

Címlapkép: Getty Images