Őseink spórolós napokon csak ezt ették: a piaci vagy a fagyasztott a legolcsóbb?

A legkorábban vethető friss zöldségfajták között a spenót és a sóska külsejükben egymáshoz igencsak hasonló zöldségnövények, de a termesztési feltételeik már különböznek egymástól. Tavasszal az egyik legkorábban szedhető termények ezek, kis szerencsével már a tél legvégén a konyhába kerülhetnek, így a vitaminhiányos hónapok végén szinte kincset érnek, pláne, ha saját kertünkben is megteremnek. Mindkét növénynél fontos, hogy ne főzzük őket alumínium vagy vas edényekben a bennük lévő oxálsavak miatt, de erről majd később… Most lássuk, hogy állunk mi magyarok a spenót- és a sóskatermesztésben, melyiket favorizáljuk?!

Rajong érte a világ: egyre többet termesztenek belőle

Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek, könnyen emészthető, nagy a tápértéke, és nagyon jó vitaminforrás, ezért bébiételként vagy betegek feljavító diétás étrendjéből sem hiányozhat – ez a spenót. Nagyon jelentős a C-vitamin tartalma (60 mg), de sok B2-vitamint, meszet, és zöldségnövényeink közül a legtöbb foszfort tartalmazza. Egész évben fogyaszthatjuk, nyáron friss szedésű, télen fagyasztva vagy konzervként áll rendelkezésünkre. Ehhez képest mi magyarok messze kevesebbet termelünk belőle!

A FAO adatai szerint az utóbbi években egyre több és több spenótot termel a világ, de az európai termésmennyiség is növekvő tendenciát mutat. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai 670 ezer tonna spenótot termeltek 2020-ban. Az unió legnagyobb spenóttermesztő nemzete Franciaország 107 ezer tonnás éves mennyiséggel, majd Olaszország (100 ezer tonna) és Belgium (90 ezer tonna) következnek a sorban. A közösség belső piacán a friss spenót legnagyobb exportőre Belgium (24,5 ezer tonna) volt 2020-ban, majd Olaszország (20,1 ezer tonna) és Spanyolország (19,3 ezer tonna) következett a sorban. A friss spenót legnagyobb importőre Belgium (39,7 ezer tonna) és Németország (15,9 ezer tonna) volt.

A fagyasztott spenót legnagyobb exportőre a közösség belső piacán Belgium (98,6 ezer tonna) volt 2020-ban, majd Hollandia (22,7 ezer tonna), Spanyolország (14,7 ezer tonna) és Franciaország (14,7 ezer tonna) következett a sorban. A legnagyobb fagyasztott spenót-importőrök Németország (42,3 ezer tonna), Franciaország (28,2 ezer tonna) és Belgium (17,8 ezer tonna) voltak. Az unió fagyasztott spenót külkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2020-ban.

Magyarországon egészen más a helyzet

Szakértők szerint itthon 150–200 hektáron folyik a spenót nagyüzemi termelése, főleg fagyasztás céljára.

A spenót a talajjal szemben igényes, a Bács-Kiskun megyei Duna-menti, tápanyagban gazdag öntéstalajokon fejlődik a legjobban.

A KSH adatai szerint a friss spenót külkereskedelmi egyenlege pozitív, a behozatala 90 százalékkal (33,2 tonnára) nőtt. 2020-ban az előző évihez képest, a legnagyobb beszállító Olaszország (19,6 tonna) volt. A kivitel ugyanekkor (elsősorban Szerbia felé) a kétszeresére, 55,1 tonnára nőtt. A friss spenót magyarországi importjának értéke 129 százalékkal 27 millió forintra, az export értéke 152 százalékkal 33,5 millió forintra nőtt a vizsgált időszakban. A fagyasztott spenót külkereskedelmi egyenlege ugyanakkor negatív. A fagyasztott spenót behozatala 7 százalékkal 1,8 ezer tonnára nőtt 2020-ban az egy esztendővel korábbi mennyiséghez képest. A legnagyobb beszállítók Csehország (438 tonna), Szlovákia (358 tonna) és Lengyelország (257 tonna). A kivitel 26 százalékkal 268 tonnára nőtt, a főcélpiac Románia volt. A fagyasztott spenót importjának értéke 17 százalékkal 467 millió forintra, míg az exportból származó bevétel 49 százalékkal 71 millió forintra emelkedett 2020-ban az előző évihez képest.

A spenót gazdasági jelentősége azonban rendkívül alacsony annak ellenére, hogy mind szabadföldön, mind hajtatásban termesztik, frissen, mélyhűtött és konzervként feldolgozva is fogyasztják.

Egyedül a gyermek-és csecsemőélelmezésben tölt be fontosabb szerepet. Ökológiai igényei alapján nem tartozik az igényes zöldségfajok közé. A fejlődéséhez optimális hőmérséklet 15-16 °C, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett (3-4 °C-on) megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) is viszonylag jól elviselik.

Spenót ára

A Budapesti Nagybani Piacon a vágott friss spenót termelői ára most, 2022. április elején 700 forint/kilogramm körül mozog, 42 százalékkal emelkedett az előző év azonos periódusához képest. Jellemzően azonban a vidéki piacok stadjainál 1200-1500 forintot is elkérhetnek kilójáért.

Spenót felvásárlási ára 2021-ben 30 Ft/kg volt a KSH adatai szerint. Az elmúlt években ez alig változott: 2019-ben 29 Ft/kg volt, szemben azzal, hogy például 2013-ban 41 Ft/kg is megadtak érte.

Fagyasztott spenót/paraj ára (online webáruházak árai alapján):

• 279 Ft/450 g: S-Budget gyorsfagyasztott rostos parajkrém
• 345 Ft/450 g: Cba gyorsfagyasztott parajkrém
• 349 Ft/450 g: Penny gyorsfagyasztott aprított spenót porciók
• 449 Ft/450 g: FroSTA gyorsafagyasztott aprított spenót
• 470 Ft/450 g: Iglo gyorsfagyasztott parajmártás (Auchan)

Van egy rossz tulajdonsága

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a spenótnak van rossz tulajdonsága is: sok oxálsavat tartalmaz.

A túlzott oxálsav-bevitel azért lehet veszélyes, mert növeli a vesekövek kialakulásának esélyét.

Rendszeresen (pl. minden nap) egészséges embereknek sem ajánlott magas oxálsav tartalmú ételeket fogyasztani. Egész adagnyi mennyiségben, önálló ételként (például: parajfőzelék formájában) kéthetente szerepeljen étrendünkben. Ha a spenót az ételnek csak „mellékes” összetevője, ennél gyakrabban is fogyaszthatjuk. Vesekövesség esetén ne együnk csak spenótból készült ételeket. Ha mindenképp spenótra vágyunk, fogyasszuk fél vagy harmadadagnyi mennyiségben, a tányér maradék részét egészítsük ki más, alacsony oxálsav tartalmú zöldséggel (például burgonyával).

Kevésbé becsült mostohatestvére: a sóska

A sóska csaknem az egész földön elterjedt, is mert és fogyasztott levélzöldség növény. A sóska vad alakját már az ókori görögök és rómaiak is szívesen fogyasztották. A XIV. században feljegyzések szerint Franciaországban már levelesen és salátaként is fogyasztották. Táplálkozásbiológiai jelentősége a benne található magas C-vitamin tartalomnak köszönhető. Emellett magas az ásványi anyag tartalma: foszfor, vas és kalcium.

Széleskörű elterjedése ellenére gazdasági és élelmezési jelentősége csekély. Hazai szinten vetésterülete a többi zöldségféléhez képest elenyésző. Hazánkban nincs is nagyüzemi mezőgazdasági termesztésben, csak őstermelőknél és házikertekben találni meg, annak ellenére, hogy Európában, a Távol-Keleten, de még Amerikában is honos, az egész világon elterjedt haszonnövény.

A Magyarországon ismert közönséges sóska mellett választható még a francia és angol sóska is, előbbi savanykásabb, utóbbi kellemesebb ízű, és mindkettő nagyon jól bírja a teleket.

A sóska vetésének egyik időszaka az ősz, a szeptemberi magvetésből kora tavaszra lesznek betakarítható levelek, a tavaszi vetés pedig nyár elején takarítható be, így sajnos aki azt gondolta, hogy még idén csemegézhet a saját sóskásából, csalódni lesz kénytelen, de a kikeleti betakarítás is épp elég ígéretes. A sóska aprócska magjai hosszú idő után, 2-4 hét elteltével kelnek ki, ez idő alatt csak nagyon óvatosan szabad öntözni, erősebb vízsugárral a magokat könnyen ki lehet mosni a talajból, és persze a hosszú csírázási idő miatt nem szabad elkedvetlenedni, ha pár nap után nem bújnak elő a hajtások, ez természetes. A már növekedésnek indult növénykék szerencsére kevés gondoskodást igényelnek, a gyomláláson és öntözésen kívül nem adnak munkát, így akár teljesen kezdő kertbarátok is bátran próbálkozhatnak vele. A leszedett levelek eltarthatósági ideje rövid, hűtőben tárolva 2-3 napig maradnak fogyaszthatóak, így érdemes mindig annyit leszedni, amennyit fel is dolgozunk rögtön

– írja róla Megyeri Szabolcs.

A sóska mellett szól érvként az is, hogy gondozása könnyű, igényei alacsonyak, C-vitamin tartalma magas, gazdag ásványi anyagokban (foszfor, vas, kalcium), jelentős gyümölcssav tartalommal bír, fogyasztása pedig frissítő, élénkítő hatású.

A sóska ára

A Budapesti Nagybani Piacon a vágott friss sóska termelői ára szinte megegyezik a spenótéval, április elején 700 forint/kilogramm volt. Jellemzően azonban a vidéki piacok stadjainál 1200-1500 forintot is elkérhetnek kilójáért.

Fagyasztott sóska ára (online webáruházak árai alapján):

• 399 Ft/ 450 g: SPAR gyorsfagyasztott sóskapüré
• 419 Ft/450 g: Jégtrade fagyasztott sóska
• 489 Ft/450 g: Iglo gyorsfagyasztott sóskamártás (Auchan)
• 519 Ft/450 g: Cba gyorsfagyasztott sóskakrém
• 699 Ft/450 g: Iglo gyorsfagyasztott sóskamártás (Tesco)

Kettő az egyben: a mángold

A mángold húsos leveleit ugyanúgy és ugyanazokba az ételekbe használhatjuk, mint a spenótot. A keleti konyha a töltött szőlőlevélhez hasonlóan, töltött ételeket is készít a mángold leveleiből. Szárait a spárgával megegyező módon készíthetjük el. Kiemelkedő kálium tartalma.

Mivel oxálsav tartalma elmarad a spenótétól veseköveseknek kifejezetten ajánlott a spenót kiváltására.

Nagyméretű, akár fél méteres leveleit a spenótéhoz hasonló módon fogyasztjuk. Legközelebbi rokona a cékla. Vitamin és ásványi-anyag- tartalma jelentős, a mángold csupa egészség. Főzeléknek, salátának kiváló, levélnyeléből spárgaszerű köretet készíthetünk. A rutinosok már februárban palántát neveltek magról, aki viszont erről lecsúszott, még mindig vetheti helyre, vagy beszerezhet magoncokat a piacon. Igen intenzív növekedésű, ezért tápanyagigényes. Az öntözést meghálálja. Mivel terebélyesedik, 40 cm-es sor és tőtávolságot igényel. Húsos, fodros leveleit június végétől folyamatosan szedhetjük. Kétnyári növény, de a levéltermés javát az első szezonban adja. Amikor a második évben felmagzik, ki is húzhatjuk, mert onnantól nem hoz új leveleket. Figyeljünk oda, hogy szedésnél mindig maradjon 4 db levél a növényen. Ha betetvesedik, szappanos vízzel vagy rebarbara levélből készült főzettel permetezzük.

A túlzottan gyakori fogyasztás egyébként szintén nem annyira ajánlott, mert a mángold a spenóthoz hasonlóan szintén oxálsavat tartalmaz, így a belőle készült ételek nagy mennyiségben nem javallottak, főleg veseköveseknek.

Bár a mángold helyigényes növény, már egy-két tő elegendő pár adag főzelékhez, így napfényes balkonokon, egy nagyobb ültetőládában is bátran próbálkozhatunk vele, de számoljunk azzal, hogy az átlagos terményeknél több helyet követel.

Címlapkép: Getty Images