Magyarok milliói játszanák ki a rezsiemelést: brutális bírságot fizet, aki így spórol

Még július közepén Gulyás Gergely bejelentette a rezsicsökkentés részleges kivezetését. Múlt héten csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelentek az új rezsitarifák, amelyből kiderült, mennyit kell fizetni augusztustól a „túlfogyasztott” gázért és áramért. A bejelentés híre fokozta azt a lakossági igényt, hogy aki teheti, alternatív fűtési megoldásokon gondolkodjon - erről itt írt a HelloVidék. Óriási lett a kereslet a tűzifára, de a kályhákra és kandallókra is, a gyártók nem tudják tartani a lépést, a forgalmazóknál készlethiány alakult ki. A helyzetet pedig csak tovább rontja, hogy a rezsicsökkentés már eddig sem vonatkozott a tűzifára, ami az elmúlt években drasztikusan megemelkedett.

Rohamtempóban fogy a tüzelőanyag: emelkednek az árak

Egyre többen vásárolnak és rendelnek tűzifát szűkebb hazánkban. Több nógrádi fakitermelő is úgy látja, nem lesz annyi a kályhába valóból, mint amennyire a jelenlegi jelzések alapján szükség lenne.

A túzifaárak is nagyjából a negyedével nőttek: tavaly ilyenkor körülbelül 3600 forintba került egy mázsa hasított tűzifa, most 4490 forintot kell érte fizetni. A KSH adataiból is látható, hogy nagyon durván megdrágult a tüzelő: 100 kilónyi egységes, fűrészelt tűzifa tavaly június óta 15,5 százalékot drágult. Akkor még átlagosan 4230 forintba került, míg idén már 5010 forintért lehetett kapni a statisztikai hivatal szerint. Sőt, 2020-ban, a járvány kezdetén még átlagosan 4110 forintért lehetett hozzájutni ugyanennyi fához, tehát azóta majdnem 1000 forinttal emelkedtek az árak.

A fánál jobb hatásfokú brikett ára is jócskán megemelkedett.

Tavaly ilyenkor még 8910 forintért adtak belőle 100 kilónyit, manapság ugyanennyit 10530 forintért lehet megvenni a KSH szerint, ami szintén nagyjából 15,5 százalékos áremelkedés egyetlen év alatt. Közvetlenül a járvány előtt még 8610 forintért lehetett megvenni ugyanennyi brikettet, amelynek az ára tavaly ősszel kezdett igazán elszállni.

Mi lesz, ha nem lesz elég tűzifa télire?

Jogosan merülhet fel a kérdés: ha már most képtelenség viszonylag olcsó tűzifát beszerezni télre, akkor mivel fűtsünk? Hogyan próbáljuk csökkenteni a rezsink növekedését? Gyűjtögessünk ágakat-gallyakat a faluszéli erdőben? Félő ugyanakkor, hogy egyre több „láncfűrészes turista” jelenik meg a hazai erdőkben, hogy maga szerezze be a rezsicsökkentő téli fűtésre valót. „Szedd magadban” a hazai erdők egy részében egyébként működhet az ággyűjtés, de csak érvényes engedély birtokában állhatunk neki. Durva bírságot szabnak ki arra, aki engedély nélkül teszi ezt – de erről itt írt a HelloVidék. Milyen megoldás marad?

A tűzifadrágulás miatt tovább romolhat a levegő minősége

Magyarországon jelenleg is minden harmadik háztartás (Németországban minden negyedik) használ valamilyen fatüzelésű berendezést: kályhát, kandallót, fa- vagy vegyes tüzelésű kazánt. Sajnálatos azonban, hogy a kazánok általában nem fatüzeléssel, hanem vegyestüzeléssel működnek, ami azt jelenti, hogy a fa mellett gyakran szenet, rosszabb esetben szemetet is égetnek bennük. Ugyanez igaz a kályhák közül a vaskályhákra is, amelyek ezen a piacon a legolcsóbb fűtőberendezéseknek számítanak.

A szemét elégetése azonban óriási környezeti terheléssel jár, amit a magyar lakosság jó része nem igazán akar tudomásul venni.

Másik fontos adat, hogy hazai lakások 80%-a ugyan gázvezetékkel ellátott, 20%-ukban azonban nincs ilyen (gázos) fűtési lehetőség. Jellemzően a legszegényebb családok nem is tudják megfizetni a gáz bevezetését, ami többszázezer forintba kerül. Ők azok, akik akár a legrosszabb minőségű fatüzelésű berendezéseket is használják. Ahogy a MACSOI titkára elmondta a HelloVidéknek - a helyzeten sokat segítene, ha a fatüzelésű berendezések korszerűsítésére és cseréjére jelentős összegű pályázati lehetőség nyílna, és ha a tűzifára is kiterjesztenék a rezsicsökkentést. Ugyanakkor a szakember szerint a háztartási széntüzelést fontos lenne kivezetni Magyarországon, mert nagyon környezetszennyező. Országos statisztika szerint, energiahányadban a szénnel való fűtés aránya (az összes energiahordozóhoz képest) mindössze 4%-ot tesz ki, azonban a szállópor-szennyezésért 10-20%-ban felelős.

A Magyarországon bányászott lignit (amit szénként elfűtünk) tüzelésekor nagy mennyiségű káros égéstermék szabadul fel, mint a kén, amit a háztartási berendezéseken nem lehet leválasztani. A szemét- és hulladék égetése során pedig rákkeltő anyagok keletkeznek, melyeknek mennyisége majd három nagyságrenddel is magasabb lehet, mint a fatüzelés esetében. Ezek a káros gázok először magát a helytelen tüzelőanyaggal fűtő családot, aztán „hígítva” a szomszédokat mérgezik.

Elvileg szigorúan tilos a hulladékok háztartási égetése

A legtöbb Európai Uniós országban szigorúan be is tartatják, hogy tilos a hulladék lakossági égetése. Mi magyarok azonban már eddig is fütyültünk erre. Annak ellenére, hogy egymás után jelennek meg azok a közlemények és kutatások, amelyek azt igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik ennek negatív következményeit, ezért az ország jelentős részében telente továbbra is zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése.

A hulladék égetése bűncselekménynek minősülhet,

akár börtönbüntetés is lehet a következménye, enyhébb esetben is 300 ezer forintos büntetéssel sújtható!

A Levegő Munkacsoportnak még 2017-ben volt egy reprezentatív közvélemény-kutatása, amelyet telefonos megkereséssel végeztettek el. Akkor minden harmadik magyar ember azt nyilatkozta, hogy időnként illegálisan szemetet is eléget.

Önbevallásról volt szó, úgyhogy valószínűleg ennél jóval nagyobb arányról beszélhetünk, akik a hulladék elégetésével spórolnak a fűtéssel, hiszen nem mindenki vállalja, hogy így cselekszik

– közölte a HelloVidék megkeresésére Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.

Sok-sok ezerszer szennyezőbb szeméttel fűteni, mint a tűzifával

A Pannon Egyetemnek egy nemzetközi kutatás eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban tavaly megjelent tanulmánya szerint hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100-szor, 700-szor annyi, és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest.

Ezért sem jó, ha nő a légszennyezettség

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente

több, mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, mely Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája.

A levegő ilyen mértékű szennyezésének fő oka a lakossági fűtés, a környezeti és egészségi szempontból is rendkívül ártalmas tüzelőanyagok elégetése elavult lakossági fűtőberendezésekkel, hibás fűtési technikákkal.

Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárok adatai alapján is

a kis méretű szállópor-kibocsátás több mint 80 százalékát a lakossági fűtés okozza.

Hazánkban a légszennyezettség éves szinten jóval többször haladja meg a határértéket, mint ahogy azt az úniós szintű rendeletek lehetővé tennék. Az egészségre már a határérték alatt is ártalmas lehet a légszennyezettség, erre utal, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) az európainál sokkal szigorúbb határértékeket határoz meg. A szálló por a légutakba jutva nyálkahártya-irritációt és a tüdő védekezősejtjeinek a pusztulását okozhatja. Súlyos esetekben növeli a légzőszervi rákos elváltozások kockázatát is, de a legapróbb szennyezők a véráramba bejutva a legfontosabb szerveket is megbetegíthetik.

Ne gondoljuk, hogy majd a kémény elvezeti a füstöt

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a szél elviszi a füstöt, ők nem is szívják be a káros gázokat. Jellemzően azok a vegyes tüzelésű kályhák, amikbe általában hulladékot is égetnek kifogásolható minőségűek, a szemét elégetése pedig tovább ront rajtuk. Amennyiben valaki mégis szeméttel fűt, az a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is okozhatja, de a biztonságos működés feltételeinek romlását mindenképp eredményezi. A szén-monoxidon kívül egyéb mérgező gázok keletkezéséhez is vezethet, amelyek veszélyt jelenthetnek az adott háztartásban élőkre. A kémény belső falára rakódott vastag korom és kátrányréteg a fűtés során létrejövő hő hatására izzani kezdhet és meg is gyulladhat. Az így keletkező lángok átterjedhetnek a ház tetőszerkezetére is, és akár az egész épület a lángok martalékává válhat.

Más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban

A Pannon Egyetem tavalyi kutatása azt is megvizsgálta, hogy miként függ a településszerkezettől, hogy az ott élők mennyi szemetet használnak tüzelőként. A vizsgálat szerint városok és falvak között nincs számottevő különbség abban, hogy mennyi szeméttel fűtenek, de abban már igen, hogy mit égetnek el. Jellemzően más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban. A nagyvárosokban sokkal inkább jellemző a bútorlapokkal való fűtés. A szakemberek szerint ennek megvan a logikus magyarázata, hiszen a lomtalanításokon nagyon könnyű a városokban olyan fa alapanyagú (ám festett és lakkozott) bútorokra szert tenni, amiket aztán télen el lehet tüzelni. A falusi környezetben pedig inkább a rongyok és ruhaneműk égetése jellemzőbb.

Sok a feljelentés, annál kevesebb a bírság

A Levegő Munkacsoport irodájába - mesélték a HelloVidéknek - is rendszeresen futnak be olyan telefonok, amikben arról panaszkodnak, hogy a szomszéd szeméttel fűt. De mit tehetünk, ha ilyenkor, kihez forduljunk?

Sokan azt hiszik, hogy az önkormányzatoknál kell a bejelentést megtenni, de ez nem így van. Ha valaki ezzel a szabálysértéssel találkozik, akkor a területileg illetékes járási hivatalhoz, a kormányhivatalhoz kell fordulnia, ha ipari forrásról van szó, akkor pedig a megyei kormányhivatalnak címezve kell a panaszlevelet megírni. Érdemes külön is kihangsúlyozni: önmagában eljárás nem indul, előbb panaszlevél formájában feljelentést kell tenni! Van még egy lehetőség – emelte ki a Levegő Munkacsoport munkatársa– ha birtokvédelmi eljárást indítunk. Ezt pedig a jegyzőnél tehetjük meg.

Az emberek sok esetben munkaidőn kívül égetik hulladékot, a hivatal viszont nem ekkor dolgozik. A Levegő Munkacsoport ezért is szokta azt javasolni, hogyha észleljük, hogy a szomszéd udvarán szemetet halmoz fel, és sűrű sötét erős füst árad a kéményből, készítsünk videófelvételeket, de hívjuk ki a rendőrséget is, akik majd felvesznek egy jegyzőkönyvet, ami később bizonyítékul szolgálhat. Természetesen mindezt csak azután tegyük, ha megpróbáltunk beszélni a szomszéddal, de nem sikerült meggyőzni az illegális és veszélyes tevékenység befejezéséről.

Mi tekinthető hulladéknak?

Bútorlapon kívül mostanában nagyon jellemző, hogy a felújítási munkálatok során keletkezett lomoktól, ablakkeretektől, régi konyhabútortól vagy a parkettától úgy akarnak megszabadulni, hogy tüzelőként elégetik. Hiába készülnek azonban fa alapanyagból, attól még kezelve (lakkozva, festve) vannak, így hulladéknak számítanak, ugyanúgy tilos az égetésük, mint például a tejes flakonoké – szintén bírsággal sújthatják azt, aki égetéssel próbál megszabadulni tőlük.

Összességében tehát a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa- és a papírhulladék kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
• rétegelt lemez, bútorlap,
• építési fahulladék,
• színes, „fényes” papírhulladék,
• petpalack, műanyag hulladék,
• autógumi, használt ruha, rongy,
• fáradt olaj, üzemanyag
• vegyes, kommuniális hulladékok.

Akkor mivel szabad fűteni?

A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni. A fával való tüzelés esetén csak papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék használható, háztartási hulladék nem, de farostlemezzel és laminált lapokkal sem szabad tüzelni. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhákat pedig csak aprított fával, papírral és a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani, semmiképpen sem benzinnel.

Összességében tehát: kizárólag megfelelő minőségű tűzifát szabad használni, valamint a tüzelőberendezéseket sem szabad túlterhelni, mindegyiket szakemberrel kell ellenőriztetni. Utóbbit legalább évente egyszer, lehetőleg még a fűtési szezon kezdete előtt érdemes megtenni.

Címlapkép: Getty Images