Őrült sok magyar fűti így a lakását: nem is sejtik, ezért 300 ezres bírság jár

Online fórumokon, közösségi portálokon egymást érik azok a hirdetések, amelyekben kidobásra ítélt használt szekrényeket, forgácslap bútorokat kínálnak eladásra- mondván, ha másra nem is, tűzifának még jó lehet. Amilyen tűzifa-ínség van, szinte pillanatok alatt elkelnek ezek a fának gondolt, lomtalanításra ítélt régi forgácslapbútorok. Érthetetlen, hogy az emberek többsége bele se gondol abba: a lakozott, ragasztott bútor nem alkalmas fűtésre. Aki forgácslappal akar tüzelni, az szemetet éget, saját magát és környezetét mérgezi – ez pedig nem mellesleg jogszabályba ütközik, és súlyos büntetés járhat érte. Ezért is néztünk utána újra, mi jár azoknak, akik így készülnek csökkenteni az elszálló rezsiárat.

Az árstopos tűzifa sem segít a hiányon

Ahogy a HelloVidék megírta, július 13-án Gulyás Gergely bejelentette a rezsicsökkentés részleges kivezetését. Az interneten azóta is számtalan kalkuláció kering, az emberek pedig pánikszerűen elkezdtek alternatív fűtési megoldások után nézni. A rezsiemelés hírére megrohanták a magyarok kandalló és sparhelt forgalmazókat, akik az elmúlt napokban legalább tízszeres forgalmat tapasztaltak. Hasonló a helyzet a kályhaépítőknél is, lassan egy éves várakozási idővel számolhat az, aki cserépkályhára cserélné, vagy azzal egészítené ki dráguló gázfűtését.

Ha kapunk, ennyibe fáj tűzifa

Szeptember elején elindult a hatósági áras tűzifaprogram, aminek értelmében háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben lehet kedvezményes áron tüzelőt vásárolni az ország 152 értékesítési pontján. Az igényt személyesen, telefonon és e-mailben is lehet jelezni. Az állami erdőgazdaságoknál megtermelt tűzifa egységes áron vásárolható meg, háztartásonként legfeljebb 10 erdei köbméter mennyiségben. A program keretében az állami erdőgazdaságoknál vásárolható hengeres tűzifa egységes maximált, forgalmi adót is tartalmazó ára tűzifa fajtánként, erdei köbméterenként:

• Keménylombos: 30 000 Ft
• Lágylombos: 19 000 Ft
• Fenyő: 19 000 Ft

Tavaly ilyenkor körülbelül 3600 forintba került egy mázsa hasított tűzifa, ami most 4490 forintnál kezdődik- tehát ebben a formában is jóval többet kell fizetnünk érte - írta a Pénzcentrum.

Hiába azonban, hogy árstopos lett a tűzifa, jellemzően csak többhetes várakozással lehet hozzájutni - ráadásul, ha idei a vágás, hónapokig kell várni arra, hogy begyújthassunk vele. Ahogy a Pénzcentrum is megírta, akkora a tűzifa-hiány, és olyan óriási az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, hogy az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő, vagy többen élnek. Budapesten és környékén, illetve a Kis- és Nagyalföldön a legnagyobb a tűzifa-hiány, ezeken a területeken meg is haladja a helyi termelési kapacitást.

A hulladék nem tüzelő - tilos égetni!

Ezért is fűtenének egyre többen inkább alternatív megoldásként éghető hulladékkal, kidobásra ítélt bútorokkal vagy épp PET-palackokkal. Azonban ahogy az Európai Unióban, úgy Magyarországon is tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban szigorúan be is tartatják.

Nem új jelenség azonban, hogy mi magyarok már eddig is előszeretettel égettük otthon a PET-palackokat és a gumiabroncsokat, spóroltunk a fűtésszámlán a kidobásra ítélt parketta vagy a használt ruhák elégetésével. Annak ellenére is, hogy egymás után jelennek meg azok a közlemények és kutatások, amelyek azt igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik ennek negatív következményeit, ezért az ország jelentős részében továbbra is zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése.

Pedig a hulladék égetése bűncselekménynek is minősülhet, akár börtönbüntetés is lehet a következménye, enyhébb esetben is 300 ezer forintos büntetéssel sújtható!

Minden harmadik magyar így spórolt télen

A Levegő Munkacsoportnak még 2017-ben volt egy reprezentatív közvélemény-kutatása, amelyet telefonos megkereséssel végeztettek el. Akkor minden harmadik magyar ember azt nyilatkozta, hogy időnként illegálisan szemetet is eléget.

Önbevallásról volt szó, úgyhogy valószínűleg ennél jóval nagyobb arányról beszélhetünk, akik a hulladék elégetésével spórolnak a fűtéssel, hiszen nem mindenki vállalja, hogy így cselekszik

– közölte a HelloVidék megkeresésére Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, és akkor még szó sem volt gáz-krízisről és rezsiár-emelkedésről.

A Pannon Egyetemnek egy nemzetközi kutatás eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban tavaly megjelent tanulmánya szerint is hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100-szor, 700-szor annyi, és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest.

Lássuk csak, mi a baj például a forgácslappal való fűtéssel?

A faforgácsból készült bútorokkal a legfőbb probléma az, hogy nem tiszta fa, műanyagot tartalmaz, tehát a levegő védelméről szóló 21/2001. számú kormányrendelet értelmében, elégetése tilos. Az égető ellen az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez vagy a helyi önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni panasszal. A Levegő Munkacsoport vegyésze szerint a forgácslapok égetése során:

aldehidek, ketonok, fenolok, PAH-ok (policiklikus aromás szénhidrogének) és más vegyületek keletkeznek, amelyek fajtája és mennyisége az elégetett faipari hulladéktól függ. A keletkező légszennyező anyagok azon felül, hogy fejfájást okoznak, irritálják a szemet és a légzőrendszert, rákot is előidézhetnek.

Mi tekinthető még hulladéknak, amit tilos égetni?

Bútorlapon kívül mostanában nagyon jellemző, hogy a felújítási munkálatok során keletkezett lomoktól, ablakkeretektől, régi konyhabútortól vagy a parkettától úgy akarnak megszabadulni, hogy tüzelőként elégetik. Hiába készülnek azonban fa alapanyagból, attól még kezelve (lakkozva, festve) vannak, így hulladéknak számítanak, ugyanúgy tilos az égetésük, mint például a tejes flakonoké – szintén bírsággal sújthatják azt, aki égetéssel próbál megszabadulni tőlük.

Összességében tehát a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa- és a papírhulladék kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
• rétegelt lemez, bútorlap,
• építési fahulladék,
• színes, „fényes” papírhulladék,
• pet palack, műanyag hulladék,
• autógumi, használt ruha, rongy,
• fáradt olaj, üzemanyag
• vegyes, kommuniális hulladékok.

Ne gondoljuk, hogy majd a kémény elvezeti a füstöt

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a szél elviszi a füstöt, ők nem is szívják be a káros gázokat. Jellemzően azok a vegyes tüzelésű kályhák, amikbe általában hulladékot is égetnek kifogásolható minőségűek, a szemét elégetése pedig tovább ront rajtuk. Amennyiben valaki mégis szeméttel fűt, az a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is okozhatja, de a biztonságos működés feltételeinek romlását mindenképp eredményezi.

A szén-monoxidon kívül egyéb mérgező gázok keletkezéséhez is vezethet, amelyek veszélyt jelenthetnek az adott háztartásban élőkre.

A kémény belső falára rakódott vastag korom és kátrányréteg a fűtés során létrejövő hő hatására izzani kezdhet és meg is gyulladhat. Az így keletkező lángok átterjedhetnek a ház tetőszerkezetére is, és akár az egész épület a lángok martalékává válhat.

Akkor mivel szabad fűteni?

A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni – hívta fel a figyelmet Kapás Márton, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője, aki a Nool.hu-nak nyilatkozott erről.

Mint mondta, a fával való tüzelés esetén csak papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék használható, háztartási hulladék nem, de farostlemezzel és laminált lapokkal sem szabad tüzelni. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhákat pedig csak aprított fával, papírral és a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani, semmiképpen sem benzinnel.

Összességében tehát: megfelelő minőségű tűzifát kell használni, valamint a tüzelőberendezéseket sem szabad túlterhelni, mindegyiket szakemberrel kell ellenőriztetni. Utóbbit legalább évente egyszer, lehetőleg még a fűtési szezon kezdete előtt érdemes megtenni.

Mit tehetünk, ha azt észlejük, hogy a szomszédunk szeméttel fűt, kihez forduljunk?

Sokan azt hiszik, hogy az önkormányzatoknál kell a bejelentést megtenni, de ez nem így van. Ha valaki ezzel a szabálysértéssel találkozik, akkor a területileg illetékes járási hivatalhoz, a kormányhivatalhoz kell fordulnia, ha ipari forrásról van szó, akkor pedig a megyei kormányhivatalnak címezve kell a panaszlevelet megírni. Érdemes külön is kihangsúlyozni: önmagában eljárás nem indul, előbb panaszlevél formájában feljelentést kell tenni! Van még egy lehetőség – emelte ki a Levegő Munkacsoport munkatársa– ha birtokvédelmi eljárást indítunk. Ezt pedig a jegyzőnél tehetjük meg.

Az emberek sok esetben munkaidőn kívül égetik hulladékot, a hivatal viszont nem ekkor dolgozik. A Levegő Munkacsoport ezért is szokta azt javasolni, hogyha észleljük, hogy a szomszéd udvarán szemetet halmoz fel, és sűrű sötét erős füst árad a kéményből, készítsünk videófelvételeket, de hívjuk ki a rendőrséget is, akik majd felvesznek egy jegyzőkönyvet, ami később bizonyítékul szolgálhat. Természetesen mindezt csak azután tegyük, ha megpróbáltunk beszélni a szomszéddal, de nem sikerült meggyőzni az illegális és veszélyes tevékenység befejezéséről.

Címlapkép: Getty Images