Itt van Brüsszel nem titkolt mesterterve: így alakítanák át a magyar minimálbért

A SEDEC szakbizottság szorosan együttműködik az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadási Igazgatóságával (DG EMPL) különböző témákban, a köztük lévő megerősített együttműködési cselekvési tervben foglaltak szerint. A Régiók Európai Bizottsága és a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság e közös cselekvési terve meghatározza az intenzívebb együttműködés főbb szakpolitikai területeit, például a készségfejlesztési menetrendet és a szociális jogok európai pillérét, valamint a főbb eszközöket. A Régiók Bizottsága és a Tanulóhelyek Európai Szövetsége (EAfA) közös tevékenységeit – például a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel és a szakoktatással és -képzéssel kapcsolatos területeken – szintén a SEDEC irányítja. Az együttműködés fő célja az Európai Bizottság és az unió helyi és regionális önkormányzatai közötti politikai párbeszéd erősítése, és végső soron a kapcsolódó, a gazdasági és társadalmi jólétet előmozdító politikák javítása.

A december 12-i szakbizottsági ülésen Tanya Hristova, a bolgár Gabrovo polgármestere áttekintést adott a SEDEC szakbizottság közelmúltbeli tevékenységeiről, illetve bemutatta a SEDEC szakbizottság 2023-ra szóló munkaprogram-tervezetét is, amely két kulcsfontosságú munkaterületet határoz meg az alábbiakkal kapcsolatban:

1. a készségek európai éve 2023, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hirdetett meg, és amelyre vonatkozóan a Régiók Európai Bizottsága már állásfoglalásban ismertette ajánlásait;
2. a regionális innovációs partnerségek valamint a területi missziók támogatása a K+I (kutatás és innováció) területén.

A szociális gazdaság létfontosságú ágazat Európa számára a fenntartható és inkluzív fejlődés biztosításához. A helyi és regionális önkormányzatok a gazdaság e fontos ágazatának fellendítését kérik. Minden európai intézmény együtt dolgozik a szociális gazdaság szereplőinek megerősítésén, és ez a most elfogadott, a szociális gazdaságot elősegítő környezet megteremtéséről helyi és regionális szinten vélemény egy újabb lépés ebbe az irányba

– mondta Ricardo Rio, a portugáliai Braga polgármestere az ülésen utalva Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnökének javaslatának elfogadására.

További két véleményt is akceptáltak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához.

A javasolt tanácsi ajánlás a megfelelő minimáljövedelemről egy biztató első lépés a helyes irányba. A helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsfontosságú szerepük van ennek sikerében, különösen a minőségi szociális szolgáltatások nyújtásában, a támogatásra szoruló emberek aktív megszólításában és az egyének sajátos szükségleteinek azonosításában az úgymond emberközpontú utak kialakítása érdekében. A javaslat hatásának optimalizálása érdekében azonban magasabb minimáljövedelemre, az ajánlásra vonatkozó szigorúbb határidőre, homogénebb jogosultsági kritériumokra és a tervezett intézkedések pontosabb megfogalmazására van szükség

– hangsúlyozta Anne Karjalainen, a finnországi Kerava Városi Tanácsának elnöke az ülésen.

A bizottsági dokumentumok definíciója alapján a minimáljövedelem olyan készpénzes kifizetés, amely segíti a rászoruló háztartásokat, hogy áthidalják a különbséget egy bizonyos jövedelemszintre annak érdekében, hogy ki tudják fizetni a számlákat és „méltó életet” élhessenek. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, különösen fontosak a gazdasági visszaesések idején, mivel segítenek tompítani a háztartások jövedelmének csökkenését a leginkább rászoruló emberek számára, hozzájárulva ezzel a fenntartható és inkluzív növekedéshez. Ezeket általában a szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító természetbeni juttatások és a munkaerőpiacra való bejutást célzott ösztönzők egészítik ki. A minimáljövedelem-rendszerek a dokumentum szerint ily módon nem passzív eszközök, hanem egyfajta ugródeszkaként szolgálnak a befogadás és a foglalkoztatási kilátások javításához. A jól megtervezett minimáljövedelem-rendszerek ezáltal egyensúlyt teremtenek a szegénység enyhítése, a munkavállalás ösztönzése és a fenntartható költségvetési költségek fenntartása között.

A javaslat elősegíti az Európai Unió 2030-ra kitűzött szociális céljainak elérését, amelyek a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében meghatározottak szerint legalább 15 millió fővel csökkentik a kirekesztés szegénysége által veszélyeztetett emberek számát. Emellett támogatja az uniós tagállamokat abban is, hogy elérjék azt a célt, hogy a 20 és 64 év közötti lakosság legalább 78 százaléka munkaviszonyban legyen.

Ma minden ötödik embert fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés az unióban

Az Európai Unió demográfiai tendenciái önmagukért beszélnek: mivel a 2016-os 19,5 millióról 2030-ra várhatóan 23,6 millióra, 2050-re pedig 30,5 millióra nő a potenciálisan tartós ápolásra szorulók száma az EU-ban, és mivel a következő tíz évben mintegy 8 millió munkahelyre lesz szükség az egészségügyi és szociális ágazatban, egyértelmű, hogy az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az ápolási stratégiáját. Az ápolási szakemberek helyzetének és munkakörülményeinek jobb elismerését és javítását célzó összehangolt európai intézkedésekre, a szociális jogok európai pillérének és a vonatkozó ILO-egyezményeknek a végrehajtásán alapuló jobb jogi keretre, valamint a hosszú távú gondozás elérhetőségében és hozzáférhetőségében meglévő területi különbségek megszüntetésére kell épülnie, nevezetesen a szociális beruházások európai szintű ösztönzésével.” – mutatott rá Heinrich Dorner, az európai gondozási stratégiáról szóló vélemény előadója és a burgenlandi regionális kormány tagja.

Ahogy arra a szakbizottság rámutatott, a minimáljövedelemnek és a szociális biztonsági hálóknak elegendő ösztönzőt és támogatást kell tartalmazniuk azon kedvezményezettek számára, akik képesek dolgozni a munkaerőpiacra való visszailleszkedés érdekében. Az adatok szerint ma minden ötödik embert fenyeget a szegénység és a társadalmi kirekesztés az unióban. Az elemzések azt mutatják, hogy a tagállam specifikus minimáljövedelem-rendszerek nem mindig megfelelőek, mert nem jutnak el minden rászorulóhoz, vagy nem motiválják eléggé az embereket a munkaerőpiacra való visszatérésre.

Címlapkép: Getty Images