Ne dőlj be a kamu árusoknak: így ismerheted fel a valódi gyógyteákat a piacokon, boltokban

Mit érdemes tudni a gyógyteákról?

A gyógynövényteák lehetnek egykomponensű, azaz csupán egyetlen gyógynövényből álló monoteák, illetve gyógyteakeverékek, amelyek több gyógynövénydrog meghatározott arányú keverékéből állnak össze. A gyógyteakeverékek fő komponense általában egy-vagy többféle értékes beltartalmi anyagot tartalmazó gyógynövénydrog, melyet más, a gyógytea ízét, küllemét javító gyógynövénnyel kevernek. Így kerül például sokszor hibiszkus a csipkebogyóteába, finomabb ízt és szebb színt adva a kész keveréknek, aminek viszont C-vitamin tartalma valamivel alacsonyabb lesz a tisztán csipkebogyóból készült teához képest.

A jó minőségű gyógynövényteákban a gyógynövények legtöbb hatóanyagot tartalmazó része kerül, ezért mindig érdemes figyelni, hogy adott gyógynövény mely részéből készült egy-egy gyógynövénytea. Árulkodó és megtévesztő lehet a termékek csomagolása: például, hogy kamillavirágzat tea vagy kamillatea van feltüntetve a terméken.

Előbbi vélhetően több értékes beltartalmi anyagot tartalmaz, míg utóbbiba az értékes részen kívül (ami a kamilla esetében a virágzat) a növény azon részei is belekerülhettek, amik értékes beltartalmi anyagokat kisebb arányban tartalmaznak.

A gyógynövényteák szálas, tasakolt teaként vagy filterezett teaként kerülnek forgalomba, legyen szó egykomponensű gyógynövényteáról vagy teakeverékről. A hiedelmekkel ellentétben, miszerint a filteres teák minősége rosszabb a szálas teákénál, nem feltétlenül van ilyen különbség a kétféle teatípus között. Ha a tea alapanyagául szolgáló gyógynövény ellenőrzött, esetleg gyógyszerkönyvi minőségű, és ez a csomagoláson is feltüntetésre kerül, akkor nyugodt szívvel választhatunk a szálas és filteres teák között praktikusság szerint. Ha leírásnak megfelelően készítjük el a gyógynövényteát, a csészénkbe kerülő forró ital minőségében és értékes anyagaiban a „pepecselősebb” szálas tea és a filteres tea esetében sem lesz különbség, amennyiben az alapanyag megfelelő módon van aprítva és még aromatartó filteres csomagolásba is kerül.

Forgalomba hozatal alapján a gyógyteákat az alábbi három fő csoportba osztályozhatóak:

• Az egykomponensű növényi drogból álló monoteák,
• gyógytermékek
• és az élelmiszerként forgalomba hozott gyógytea keverékek.

Ahogy fentebb írtuk, a gyógynövényteák lehetnek egykomponensű, azaz csupán egyetlen gyógynövényből álló monoteák.

Illetve gyógyteakeverékek, amelyek több gyógynövénydrog meghatározott arányú keverékéből állnak össze. A gyógynövény teakeverékek egy az 1997. évi „gyógynövénytermék rendelet” alapján engedélyezett és forgalomba hozott termékkörét reprezentálja a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény” kategória. A kategóriába jelenleg mintegy 60 féle filterezett és tasakolt gyógynövény teakeverék található. A termékkör felhasználási területét, valamint a termékengedélyek három évente az OGYÉI vizsgálja felül és engedélyezi újra. A fogyasztók számára az egyik legnagyobb biztonságot jelentő termékkategória. Hátránya, hogy új termék a kategóriában jelenleg nem engedélyeztethető, de a meglévő hatvan termék közül csaknem minden enyhe betegségtünetre található megfelelő teakeverék.

Az élelmiszerként forgalomba hozott gyógyteakeverékek termékkategóriája ötvözi a hagyományos gyógynövénydrogok felhasználását a jelenkor igényei által megteremtett „innovatív” készítményekkel. A komponenseknél kizárólag az élelmiszerként is felhasználható növényi drogok kerülnek a keverékekbe. Az alkalmazás célja a gyógynövényekkel kapcsolatos ún. egészségre vonatkozó állításokkal jelölhető meg. Az egészségre vonatkozó állításokról létezik egy EU-s lista, azonban az ezen szereplő állítások zömét szakmailag, tudományosan nem mérlegelték, és jogilag sem kötelező érvényűek. Ebből adódóan az egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának lehetősége nem jelenti azt, hogy az adott anyag (növényi összetevő) élelmiszerként történő használata biztonságos és megengedett, továbbá nem igazolja azt sem hogy a listában szereplő állítás tudományosan alátámasztott. Így bármely állítás feltüntetése a gyártó/forgalmazó felelőssége.

Mire figyeljünk gyógynövénytea vásárlásakor?

Napjainkban, bár rendkívül népszerűek a gyógynövények, így a gyógynövényteák is, a témában mélyebb ismerettel nem rendelkező fogyasztók keveset tudnak arról, mitől nevezhető biztonságosnak az egyes gyógynövényteák fogyasztása, míg másoké nem. Éppen ezért, a következő tanácsokat mindenképp hasznos megfogadni és alkalmazni!

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács legújabb, Biztonságos gyógynövénytea-fogyasztás című kiadványában arra hívják fel a figyelmet a szakemberek, hogy

soha ne vásároljunk gyógynövényteát ellenőrizetlen helyen és forrásból!

Szupermarketekben, hipermarketekben, gyógyszertárakban, drogériákban, gyógynövényboltokban nagy eséllyel valóban eredeti, jó minőségű, ellenőrzött terméket kapunk. Ezek közül lehetőség szerint válasszuk a jól ismert és megbízható hazai cégek termékeit.

A piacon, kistermelőknél elérhető gyógynövények esetén mindig körültekintően vásároljunk: ezen termékek esetén ugyanis nem biztos, hogy adottak voltak gyártásra vonatkozó jogszabályi követelmények, sem a növényi alapanyagra, sem a gyártás körülményeire vonatkozóan.

Az árusítás helyszínén fel kell tüntetni a "Saját őstermelői tevékenységből számazó termék" feliratot, valamint a FELIR azonosítót, és a NÉBIH tevékenységazonosítót is. Az azonosítók birtokában a jogszerűség ellenőrizhető a NÉBIH oldalán. Az ellenőrzött, visszakövethető gyártásban készült gyógynövényteákon mindig feltüntetésre kerül a termék azonosító- és gyártási száma.

Amennyiben a készítmény alapanyagául szolgáló növényi drog megfelel a Gyógyszerkönyvben foglalt leíratok minőségi előírásainak, a gyártó feltüntetheti a „Gyógyszerkönyvi minőség” feliratot is (ez a minőségre utal, és nem jelenti azt, hogy ez a gyógynövénytea gyógyszer lenne).

Gyógynövényteák vásárlásakor mindig figyeljünk arra, hogy a vásárolt termék ellenőrzött minőségű legyen: ha a termék csomagolásán szerepel, hogy „gyógyszerkönyvi minőségű”, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a benne lévő gyógynövény tartalmazza a gyógyszerkönyvben, szabványokban, gyártói előiratokban meghatározott hatóanyag mennyiséget.

Az online térben történő vásárlás esetén fokozott óvatossággal járjunk el. A megbízható, ismert cégek termékeit nyugodt szívvel választhatjuk az internetes webáruházakban, azonban a külföldi, ismeretlen termékek esetén vásárlás előtt nézünk utána a gyártó/forgalmazó cég visszakövethetőségének, esetleg tájékozódjunk hiteles szakismerettel bíró gyógynövényszakértőnél.

Gyanúra adhat okot egy-egy gyógynövénytea reklámozása esetén, ha az egészségre vonatkozó túlzó állításokkal találkozunk, pl. „csodaszer”, „nincs mellékhatása”, „mindent meggyógyít”. Nem szabad az ilyen túlzó állításoknak bedőlni akkor sem, ha egyetemek, híres professzorok, ismert emberek nevével visszaélve reklámozzák a terméket.

A gyógyteák fogyasztásakor kövessük a csomagoláson feltüntetett előírásokat az adott gyógynövénytea adagolására, az elkészítés módjára, fogyasztására, az esetleges korlátozásokra vonatkozóan. A korlátozások legtöbbször a napi adagra, felhasználás időtartamára vonatkoznak, valamint arra, hogy gyermekek, terhes és szoptatós nők fogyaszthatják-e a terméket. Az adagolásra vonatkozó előírások betartása azért is fontos, mert a túlzott mértékű fogyasztás, túladagolás bizonyos esetekben enyhe egészségügyi panaszokhoz vezethet.

Címlapkép: Getty Images