Tényleg jobban élnek vidéken a nyugdíjasok? Meglepő dolog derült ki a friss felmérésből

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint, a sűrűn lakott területeken élő idősödő állampolgárok 42,5 százaléka számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, ez két százalékponttal több, mint az átlag. Nyolc országban a városban élő 65 év felettiek aránya, akik jó egészségi állapotnak örvendenek, 50 százalék felett van. Írországban például 66,1 százalék. Érdekesség viszont, hogy éppen az íreknél a közepes sűrűségű területeken (agglomerációban, kisebb városokban) élők egészsége még jobb: az idősek 69,7 százaléka szerint jó vagy nagyon jó. A ritkásan lakott helyeken azonban arányuk csak 63,9 százalék, írja a Pénzcentrum.

Általában sokkal inkább jellemző, hogy a nagyvárosokban élő idősek nagyobb arányban számolnak be jó egészségről. Szlovákiában 14,6, Szlovéniában 11,3, Ausztriában 10,8, Bulgáriában 10,7, Máltán 9,5, Magyarországon 9,4 százalékpont a különbség a sűrűn és a gyéren lakott területek között. Olyat is csak néhány országban látni, hogy a ritkás népsűrűségű helyeken több a jó egészséggel élő 65 év feletti lakos. Ez a helyzet viszont az említett íreknél, hollandoknál, Luxemburgban, továbbá az osztrákoknál, franciáknál, Cipruson, az észteknél és a letteknél.

Azt is megvizsgáltuk, hogy milyen arányban számoltak be az idősek rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról területenként. Az EU-ban átlagosan 19,2 százalék azok aránya, akiknek az egészsége saját bevallásuk szerint rossz vagy nagyon rossz, és Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: 20,7 százalék.

Ebben azonban nálunk nem mutatkozik akkora területi egyenlőtlenség: míg a nagyvárosokban élők 20,6 százalékának, a falvakban élők 22,4 százalékának nem jó az egészsége.

Rossz egészség tekintetében a horvát, szlovák és litván idősek járnak az élen az Unióban. Ráadásul Horvátországban (12,3) és Szlovákiában (14,2) több mint 10 százalékpont a különbség a sűrűn és a gyéren lakott területek között a városok javára. Hasonlóan nagy a differencia Portugáliában (10,9), Bulgária (10,9) és Málta (12,3) esetében.

A magyar fővárosban élők között a kiváló és jó egészségnek örvendő idősek aránya magasabb, 29,4 százalék volt, és a megyeszékhelyeken élő időseknek is 28,6 százaléka nyilatkozott kedvezően az egészségéről. A községek, falvak idős lakói között viszont már csak 26,5 százalék volt az arány.

Az idősek több mint felének romlott kisebb-nagyobb mértékben az egészsége az elmúlt egy évben, és 33 százalékuk további egészségromlásra számít 2023-ban.

Az, hogy országonként ilyen eltérő lehet Európán belül is, hogy a falvakban vagy a városokban, nagyvárosokban jobb-e az idős korosztály egészsége számos demográfiai és gazdasági okra vezethető vissza. Magyarországon jellemzően a városokban jobb az életszínvonal, az anyagi helyzet, amely nagy mértékben összefügg az egészséggel is. Az infrastruktúra sem elhanyagolható tényező, hiszen egy nagyvárosban könnyebben juthat egészségügyi ellátáshoz egy idős ember, jobban megoldható a közlekedés, több a magánszolgáltató.

Az olyan országokban, ahol a ritkásabb népsűrűségű területeken élő idősek az arányaiban egészségesebbek, valószínűleg ezek a tényezők nem olyan súllyal esnek a latba, mint nálunk vagy Szlovákiában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban, a lengyeleknél vagy a portugáloknál. A hollandoknál például lehetséges, mivel az egész ország eléggé sűrűn lakott, hogy épp a legtehetősebbek élnek a városoktól távol, az infrastruktúra pedig nem okoz problémát az időseknek sem.

Címlapkép: Getty Images