Pusztító árvizek Magyarországon: ezek a legveszélyeztetettebb régiók itthon

Ahogy a HelloVidék nem egyszer beszámolt róla, a 2022-ben történelmi aszályt hozott, az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette az irdatlan szárazságot. Az idei év azonban finoman szólva is bőséges égi áldást hozott. Olyannyira, hogy az utóbbi hónapokban 1901 óta a szokásos csapadékmennyiségnek a másfélszerese esett, amivel ez lett a kilencedik legcsapadékosabb tél a 20. század kezdete óta - az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

Tudtátok, hogy hasonló időjárási anomália volt megfigyelhető ez eddigi legnagyobb Tisza-völgyi árvíz előtti időszakban is? 1969 késő őszén a hosszú száraz időszakot nedves periódus váltotta fel a Tisza vízgyűjtőjén. November végétől aztán átlagnál jóval több csapadék hullott, ez a trend folytatódott 1970 első félévében is. Akkor egész Kelet-Magyarországra kiterjedt a Tisza-történet addigi legnagyobb árvize - de erről majd később részletesen szólunk...

Lássuk, mennyi csapadékon vagyunk túl 2023-ban?

Már tavaly ősszel csapadékosabbra fordult az időjárásunk: a csapadék mennyisége országos átlagban 173,1 milliméternyi volt, ami az éghajlati normál - 115,3 milliméter - 150 százaléka, ezzel a kilencedik legcsapadékosabb tél volt az idei a 20. század kezdetétől.

Az OMSZ adatai szerint:

• A december 66 százalékkal, míg a január 148 százalékkal volt csapadékosabb az éghajlati normálnál, a február viszont nagyrészt száraz, naposabb idővel telt és csapadéka 56 százalékkal elmaradt a szokásostól.
• A január országosan a legcsapadékosabb január volt 1901 óta. A télen a legtöbb csapadékot Pilisszentkereszten mérték, 281,8 milliméternyit, a legkevesebbet Sopron, Kuruc-domb állomáson, ahol mindössze 65,8 milliméternyit regisztráltak.
• Az Alpokalján 100 milliméternyinél kevesebb csapadékot mértek, az ország kevésbé csapadékos részei közé tartozott még Szeged környéke, ahol 100-120 milliméternyi csapadék esett. A hegyvidékek mellett a középső és a délnyugati országrészben viszont nagyobb területen a 200 milliméternyit is meghaladta a 2022/2023-as tél csapadékmennyisége.
• A télen a legtöbb csapadékot, 281,8 milliméternyit Pilisszentkereszten regisztrálták, a legkevesebbet - 65,8 milliméternyit - Sopronban.
• Egy nap alatt a legtöbb csapadék Szerep településen esett: december 10-én 73,2 milliméternyi.

Az aszályos év után árvizekkel indult a 2023-as év

Idén januárban annyi csapadék esett, hogy helyenként kiköltöztetésre is szükség volt, több folyó, patak árad Észak-Magyarországon, de sok helyen tetőzött az ár. Ipolytarnócon különösen nehéz volt a helyzet, de árad a Bodrog, a Sajó, az Ipoly, a Tarna, a Zagyva és számos patak Magyarország északkeleti részén. Több utat lezártak és homokzsákokkal védekeztek.

Most hétvégén már elsőfokú készültség volt a Rábán.

Az elmúlt napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék megemelte a Rába és mellékfolyói vízszintjét, elérte a 306 cm-t, így érvénybe lépett az elsőfokú készültség.

Jelenleg a Vízügy honlapján szereplő adatok szerint nincs árvízvédelmi helyzet, azonban elmúlt napok nagy esőzései miatt a belvízzel már nagyobb probléma lehet. Ahogy az alábbi térképen is látszik, a Tisza magyarországi szakaszán végig riasztás van érvényben: a felső szakaszán II. fokú, a többi részen I. fokú.

Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent

A síkvidéki Kárpát-medence Európa második legnagyobb folyama a Duna, valamint az ugyancsak bő vízhozamú Tisza és mellékfolyóik vízgyűjtő területe. Egy-egy jelentős áradás még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, mint amilyen legutóbb a 2013-as nagy árvíz volt, a múltban, a folyamszabályozás és a korszerű vízgazdálkodás előtti időszakban pedig nem egyszer okozott pusztító katasztrófát az áradó víz zabolázatlan ereje. Jellemzően a Duna és a Tisza együttes áradására 50-60 évente akadt példa.

Lássuk is, Magyarországon melyek voltak az eddigi legnagyobb árvizek:

1838. március: a nagy jeges dunai árvíz

A Duna 1938. március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több, a mai belső kerületekben lévő épületen. A pest-budai jeges árvíznek 153 halálos áldozata volt. Budán 2 281, a védettebb budai oldalon pedig 204 ház semmisült meg, számos épület súlyosan megrongálódott, ami miatt közel 60 ezren váltak hajléktalanná. A folyó medre akkoriban nem volt megfelelően szabályozva, így a jég megakadt a partokon, és felduzzasztotta maga mögött a folyót. A tetőzés március 15-én 929 centiméterrel (az addig mértnél másfél méterrel magasabban) következett be.

Évtizedekig az 1838-as pesti áradást tartották a magyar történelem legpusztítóbb természeti katasztrófájának, pedig az igazi nagy csapásra sajnos, még várni kellett.

1862. február: Kalocsa

A jeges árvíz több mint hatszáz házat döntött össze Kalocsán.

1876. február: jeges ár a Dunán

A jeges ár a fővárosban főleg Budán és Óbudán okozott kárt. Budapesten csaknem 20 ezer embert lakoltattak ki. A Duna tököli töltése átszakadt, és a Csepel-sziget középső részét letarolta a jeges áradat.

1878. augusztus: minden idők legnagyobb katasztrófája Borsodban

1878. augusztus 30.-ának fülledt hőségében a Dunántúl felől kiterjedt zivatarcella érte el Észak- Magyarországot. A rettenet először Egerre, Óhutára, valamint Diósgyőrre csapott le, majd a zivatarlánc elérte Miskolcot is. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a Bükk vonulatáról hatalmas mennyiségű víz zúdult alá, ami rövid idő alatt rendkívüli módon felduzzasztotta a Szinva és a Pece-patakot. Másnap, augusztus 31.-én hajnalban mindkét patak kilépett a medréből, a megvadult víz pedig Miskolc belvárosa felé tört. Az ár elsodorta az útjába kerülő malmokat és más épületeket, magával hurcolva a rengeteg törmeléket, amiből magas hordalékkúpokat halmozott fel a hidak és a zsilipek környékén. Ezek csak nagyon rövid időre fékezték meg a tomboló ár erejét, ami mindenen áttörve a miskolci belvárosra zúdult. Az ár percenként fél méterrel emelkedett, így szinte lehetetlenné vált a vízförgeteg csapdájába esett emberek menekülése.

Miskolc belvárosában 4-6 méter magasan állt a víz, és az ár itt szinte mindent maga alá temetett.

A pusztító természeti katasztrófa 277 emberéletet követelt a városban, de az elszabaduló árral érintett Miskolc környéki településekkel együtt az áldozatok száma elérte a 400 főt, a magyar történelem legsúlyosabb árvízi katasztrófájában.

Az árvíz teljesen megsemmisített Miskolc belvárosát, 2 182 ház összeomlott, és a város épületeinek több mint a felét súlyos károsodás érte.

A tragikus kimenetelű áradás kialakulásában komoly szerepet játszott, hogy a városon keresztülfolyó patakok fölött malomgátak íveltek át, amelyek beszűkítették a víz mozgásterét, valamint lelassították az áradás sebességét, lehetővé téve ezzel a víz rendkívül gyors felduzzadását.

1879. március: a nagy szegedi árvíz

1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor betört a Tisza Szegedre, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott. A katasztrófa egy, a várostól északra, mintegy 20 kilométer távolságra, Petresnél bekövetkezett gátszakadás volt. A város nagy részét elnyelte a víz, és különös módon ebben a katasztrófában is pontosan 151 helyi polgár halt meg.

1941. február: négy helyen szakadt át a gát

A dunai jeges ár következtében Apostagnál négy helyen átszakadt a gát, a víz elöntötte a Duna vonala és a Dunavecse-Szabadszállás-Fülöpszállás-Kiskőrös-Baja menti vonal közé eső területeket. A budapesti vízmércén a folyó vízállása elérte a 738 centimétert - írták az MTI Sajtóarchívumának összeállításában.

1954. július: 1400 épület összedőlt össze

A Duna magyarországi szakaszán az 1954 júliusában áradás kezdődött. A legveszélyesebb helyzet a Szigetközben alakult ki, ahol július 8-án elrendelték a legmagasabb fokú készültséget. Július 15-én és 16-án azonban Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél átszakadt a gát, és 550 millió köbméter víz zúdult ki a folyóból, elöntve a Szigetköz jelentős részét. Július 20-án Győr-Révfalut is elöntötte a víz.

A dunai árhullám az addig mért legnagyobb volt, azt megelőzően 1899-ben volt a legmagasabb a vízszint. Az 1954. évi áradás következtében majdnem 1400 épület összedőlt és kétezernél több ház megrongálódott. Az árhullám július végén vonult le, ezután a károk helyreállítása 380 millió forintba került.

Az árvízvédelmi fejlesztések során a biztonságosabb töltésrendszer 1969-1975 között épült ki.

1956. március: 58 töltés szakadt át a Dunán

A dunai jeges árvíz során Budapest alatt 58 töltés szakadt át. Négy falu egész területét, további 16 község kisebb-nagyobb részét érte utol az áradás, a víz martalékává vált 8500 lakóingatlan. A jeges árnak emberek is áldozatul estek: egy magyar, egy szovjet katona, továbbá három civil lakos vesztette életét, köztük egy 11 éves gyermek.

1965. április: minden idők legnagyobb árvize Szombathelyen

Az addigi legnagyobb dunai árvíz során a katasztrófát sikerült elhárítani. A Rába völgyében 11 töltés szakadt át, Budapesten a vízállás rekordnagyságú, 845 centiméteres volt.

1965. április 22-én reggel árvízre ébredt Szombathely városa is. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső hatására egyszerre lépett ki medréből az Arany-, a Gyöngyös- és a Perint-patak, jelentős elöntést okozva a városban és környékén. Szombathely utcáin víz hömpölygött, házak dőltek romba, családokat kellett kitelepíteni. Az árhullám két nap alatt levonult, súlyos károkat hagyva maga után. Ez volt a város történetének legnagyobb árvize.

Az 1965. évi áprilisi árvíz Vas megyében 6 halálos áldozatot követelt, és nagy anyagi károkat is okozott: 96 ház összedőlt, 1050 ház megrongálódott, 1780 családot kiköltöztettek, 28 híd összedőlt, tönkrement, 68 híd megrongálódott, 12 000 hektár szántó és 45 000 hektár rét-legelő került víz alá.

Az árvíz levonulása után megfogalmazódtak a megoldásra váró feladatok, többek között Kőszeg, Lukácsháza és Gyöngyösfalu egységes terv alapján történő bevédése, valamint annak megakadályozása, hogy a gencsapáti kiágazásánál az ár Szombathely irányába betörhessen.

2010-ben a Gyöngyös-patakon megépült a lukácsházi árvíztározó, de Torony, Sé, Szombathely és az attól délre elhelyezkedő települések (Sorkikápolna, Sorkifalud, Zsennye) árvízi védettsége az Arany-patakon létesítendő dozmati tározó megépítésével, majd a két árvíztározó összehangolt működtetésével válhatna teljes körűvé.

1970. május-július: Tisza-völgyi árvize

Egész Kelet-Magyarországra kiterjedt a Tisza-történet addigi legnagyobb árvize, 1970 május közepe és július eleje között: egyidejűleg vonultak le a Tisza és 8 másik folyó -a legtöbb helyen rekordokat döntő- árhullámai. Fehérgyarmattól Makóig közel félszáz település 110 ezer lakójából 65 ezer embert kellett kitelepíteni, sőt, jelentős részüket azonnali beavatkozással, ki kellett menekíteni - írták a vízügyesek.

1974. június: árad a Körös

A Körös-völgyi árvíz következtében a vésztározót ki kellett nyitni a Fehér-Fekete-Körös közén, a víz 7100 hektárt és 407 házat öntött el, 380 embert kellett kitelepíteni, veszélybe került Gyula, Gyulavári, Dénesmajor.

1980. július: Körös-völgyi árvíz

A Körös-völgyi árvíz két töltést átszakított, 20 000 hektárt öntött el a víz, 4100 főt kellett kitelepíteni.

1989. május: árvíz a Hernád-völgyében

Észak-magyarországon a lehullott nagy mennyiségű eső jelentősen megduzzasztotta a folyók vízszintjét, patakok, csatornák, folyók öntötték el a mélyebb fekvésű, mezőgazdaságilag művelt területeket. A Hernád-völgyében összesen 139 lakóházat öntött el a víz, 44 házból 253 embert kellett kiköltöztetni.

1998. október-november

Az őszi esőzések miatt több magyarországi folyón is árhullám vonult le. Október végén Tiszabecs és Vásárosnamény között rendkívüli helyzet alakult ki. November 6-án Tiszacsécse, Tiszakóród, Milota és Tiszabecs lakosságát kitelepítették. November elején a Tisza és a Bodrog áradása miatt Borsod megyében, Viss, Kenézlő, Zalkod, Györgytarló és Tiszakarád térségében 75 lakost kellett kiköltöztetni.

Novemberben a Zala megyei Kerka is megáradt, Csesztreg község 750 lakóját kellett kitelepíteni.

1999. február-március

A tartós esőzések és hóolvadás miatt a magyarországi folyókon árhullám és belvíz veszélyeztette a településeket. Március 6. és 23. között rendkívüli belvízvédelmi, március 6. és április 2. között a Tiszán és mellékfolyóin rendkívüli árvízvédelmi készültséget tartottak fenn. Február-márciusban Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megyében 182 épületből 523 főt vittek biztonságosabb helyre.

1999. június-augusztus

A hosszan tartó nyári esőzés az ország szinte minden megyéjében katasztrófákat okozott: 7 ember meghalt. 13 megye 181 települése volt veszélyhelyzetben, 935 épületből 3133 embert kellett kitelepíteni. A legveszélyeztetettebb térség Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye volt

2002. augusztus: újabb nagy dunai árvíz

Augusztus elején a Duna vízgyűjtő területe fölött hatalmas kiterjedésű, nagy nedvességtartalmú ciklon képződött. Mivel ez a képződmény beékelődött két anticiklon közé, ezért igen lassan mozgott, így a területre néhány nap alatt több havi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Ennek eredményeként árhullám indult meg a folyón, ami augusztus 10-én érte el a magyar főváros térségét, és augusztus 11-éről 12-ére virradó éjszaka 607 centiméteren tetőzött. A vízgyűjtő területen azonban időközben újabb esőzés kezdődött, ami egy következő árhullámot indított el a Duna felső szakaszán. Ez augusztus 18–19-én, 848 centiméteres vízszinttel tetőzött a fővárosban.

2002-ben Budapesten 750 embert telepítettek ki a XXII. kerületből és a Római-partról. Országosan több ezer embernek kellett elhagynia az otthonát.

A főváros mellett itthon Győr, Komárom-Esztergom, Borsod és Nógrád megyében volt a legsúlyosabb helyzet.

A Dunán 2013 júniusában levonult árvíz során nagyobbrészt a 2002-es áradás rekordjai dőltek meg. . 750 embert evakuáltak Budapesten.

Csehországban kétszáz éve nem volt akkora áradás, mint akkor 2002-ben. Prága belvárosát percek alatt elöntötte a víz, a teljes metróhálózat víz alá került. A cseh főváros zsidónegyedében 30 millió dolláros kár keletkezett, ezenkívül a cseh Nemzeti Színház és az állatkert is komoly károkat szenvedett. Mindeközben Drezdában 30 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát az árhullám miatt.

2006. április: tavaszi ár a Dunán és a Tiszán

Ez az árvíz azért volt különleges, mert viszonylag ritka, hogy egyszerre induljon el árhullám a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon. Ez a természeti katasztrófa a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt következett be. A Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét 2006. április 21-én mérték, ekkor a szegedi vízmércén 1009 centiméter volt a vízállás

2010. tavasza: Miskolcon egy családi házra omlott a löszfal

2010. januártóla Sajó áradása többször is vészhelyzetet okozott. Március elején Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a belvíz által elöntött terület 46 ezer hektár volt. Áprilisban ismét nagy árhullám vonult le a Sajón és a Bódván.

Május közepétől újabb hatalmas esőzés kezdődött, amelynek következtében Észak-Magyarországon soha nem tapasztalt áradás kezdődött. Minden idők legnagyobb árvizét mérték a Bódván, a Hernádon, a Zagyván, a Tarnán, az Ipolyon és a Sajón. 16-án Miskolcon egy családi házra omlott löszfal miatt egy férfi belehalt a sérüléseibe.

Május 17-én Borsod-Abaúj-Zemplén megye veszélyeztetett területeire a kormány vészhelyzetet rendelt el.

Az országos esőzés következtében Baranyában, Fejérben, Komárom-Esztergom, Hevesben, Veszprémben és Pest megyében is nagy területek álltak víz alatt.

A kitelepítettek száma meghaladta a kétezret.

2013. május: kitelepítették Győrújfalu lakóit

2013 május végén jelentős csapadékzóna alakult ki a Duna bajorországi vízgyűjtőterületén. A Közép-Európában immár hetek óta fennállt alacsony nyomású léghullám kedvezett a ciklonok kialakulásának, amelyek a térségbe koncentrálták az elsősorban földközi-tengeri eredetű nedves légtömegeket. A nedves légtömegeket szállító ciklonból az Alpok hegyvonulatai miatt felemelkedni kényszerülő levegő kiadta magából a koncentrált nedvességet. Május 31. és június 5. között a hegység északi oldalán néhol több mint 300 mm csapadék hullott. Az extrém mennyiségű csapadék hatására azonnal rendkívüli árhullám indult meg a folyókon. Passau városát a beszámolók szerint itt fél évezrede nem tapasztalt árvíz öntötte el. A közös magyar-szlovák folyószakaszon ugyanakkor rendre 20-40 cm-rel dőltek meg a korábbi, 2002-es és 2006-os rekord vízállások. A Budapest alatti szakaszon még az 1965-ös árvíz során mért vízállásrekordok is kisebbek voltak - írták akkor.

Budapesten a kárt 3,25 milliárd forintra becsülték, amelyből 1,73 milliárd volt a védekezés és 1,52 milliárd a helyreállítás költsége. Június 11-én délután 2 órától visszatérhettek a 7-én kitelepített Győrújfalu lakói, Esztergomban a Mária Valéria hidat megnyitották.

Lehet-e még ezeknél is nagyobb árvíz?

Minden árhullám más és más, kialakulásukban meteorológiai és hidrológiai tényezők együttes hatása érvényesül. A nagyobb árvizek után vissza-visszatérő kérdés az is, hogy lehet-e ennél nagyobb árvíz? Ha a 2002-s árhullám meteorológiai feltételeit (nagyobb csapadékmennyiség) a 2013-s árvíz hidrológiai körülményeivel társítjuk, bizony elképzelhető magasabb vízállást eredményező árhullám - írták a szakértők a Met.hu-n, akik hozzátették.:

Erre egyértelmű választ nem adhatunk, de a mindennapi tapasztalatunk alapján azt sejtjük, hogy bizonyos időjárási helyzetek gyakoribbakká váltak. Bonta és munkatársai (2003) már a 2002-s árvíz elemzése során megállapították: bár Európa időjárását alapvetően a zonalitás határozza meg, de az utóbbi években Közép-Európa térségében nagyfokú meridionalitás figyelhető meg, amely áramlási képhez gyakrabban társulnak akár szélsőségek is. 2013-ban is gyakori volt a meridionalitás Közép-Európa felett. Gondoljunk csak az idei év során több alkalommal tartósabban fennmaradó észak-dél közötti hőcserét megvalósító időjárási szituációkra; télen a gyakori délnyugatról északkelet felé helyeződő ciklonális rendszerekre, májusban pedig a kontinens keleti felén a tartós déli, nyugati felén északias áramlással jellemezhető helyzetekre. Horváth és munkatársai (2013) hasonló megállapításokra jutottak a 2013-s dunai árvíz időjárási hátterének elemzése során.

Címlapkép: Getty Images