Támad a pollenszezon: ezt a 6 trükköt érdemes kipróbálni, az egészségünk múlhat rajta

A Nemzeti Népegészségügyi Központ friss jelentése szerint, a hét elején a lehűlés és a csapadék hatására várhatóan alacsony a pollenterhelés. Az eperfafélék pollenkoncentrációja országosan közepes, a pázsitfűféléké és a fenyőféléké az alacsonyközepes tartományban alakulhat.

Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a tölgy, a kőris, a platán, a nyír, a juhar, a ciprus- és tiszafafélék, a fűz, a dió, a gyertyán, továbbá a vadgesztenye, a sás, a bükk és az ernyősvirágzatúak virágpora pollenje. Megjelent már a levegőben a lórom, az útifű és a bodza virágpora is. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony, az Alternariáé helyenként eléri a közepes szintet.

Továbbra is találkozhatunk a levegőben „nyárfaszösz”-szel, ami azonban a tévhittel ellentétben nem okoz
pollenallergiás tüneteket, mivel valójában a nyárfa terméséből és annak szél által való elterjedését segítő, üres, levegővel telt, allergén fehérjéket nem tartalmazó részeiből áll. Akiknél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek, azoknál valószínűleg a levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják ezeket.

Mit érdemes tudni az allergiáról?

Az NNK egy kirábbi kiadáványában számos tudományos magyarázatot olvashatunk arról, hogy alakulhat ki az allergia, milyen tényezők vezethetnek az allergia kialakulásához, illetve azt is megtudhatjuk, hogyan csökkenthető az allergia kialakulásának kockázata. Most viszont helyezzük magunkat a képzeletbeli kezdővonalra és nézzük meg, mi is az az allergia egyáltalán, milyen tünetei vannak és egyáltalám: melyek a legnépszerűbb allergének?

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek egészséges (értsd:
nem allergiás) embereknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből. Az allergia
tehát az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként
ártalmatlan anyagra. A szezonális allergiát sokszor szénanáthának is szokták nevezni.

Melyek a leggyakoribb allergiás tünetek?

A szénanátha az orrnyálkahártya gyulladása miatt rohamokban jelentkező tünetegyüttes, melyben az orrduguláson vagy a vízszerű, színtelen orrfolyáson kívül a tüsszögés, az orrviszketés, a gátolt orrlégzés tünetei közül még legalább egy jelentkezik, hetente több napon át, naponta legalább egy órán keresztül.

Általában a szénanátha tüneteivel együtt jelentkezik az allergiás kötőhártya-gyulladás – szemhéjduzzanatot, szemviszketést, fényérzékenységet, könnyezést okozva –, mely akár hónapokig is eltarthat. Általános tünetként megemlítendő az ingerlékenység, a fáradékonyság, a levertség, az étvágytalanság, a fejfájás és az alvászavar, mely nemegyszer súlyosan korlátozhatja a beteget teendői ellátásában. Az allergiás reakció a bőrön csalánkiütés formájában is megmutatkozhat, melynek következtében vörös „hólyagok" keletkeznek a bőrön, az égő érzés mellett kínzó viszketéssel.

Súlyosabb esetben hörgőasztma jelentkezhet, mely a hörgők fokozott érzékenységén alapszik. A ki- és belégzés nehezítettsége, a mellkasi sípolás, a kilégzés megnyúlása és a kilégzéskori sípolás gyakran az éjszakai, illetve hajnali órákban a legintenzívebb.

A legsúlyosabb elváltozás, amely allergia miatt kialakulhat, az anafilaxiás reakció, melynek tünetei az akut hörgőgörcs, gégeduzzanat miatti rekedtség, légzési elégtelenség, vérnyomásesés, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, ájulásérzés, generalizált bőrkiütés, viszketés lehetnek. A kezdetben enyhének tűnő tünetek gyorsan rosszabbodhatnak és súlyos esetben életveszélyes állapotot hoznak létre.

Melyek a leggyakoribb allergének?

Virágporok, háziporatka, állatok, penészgombák, élelmiszerek, élelmiszer-adalékok, vegyi anyagok, gyógyszerek. Az allergiások csaknem fele virágpor-, azaz pollenérzékeny. Jó tudni, hogy főként a szélbeporzású növények pollenjei okozzák az allergiás betegségeket. A rovarmegporzású növények pollenjei nehezek, nem alkalmasak arra, hogy a szél messzire szállítsa azokat, így allergiás betegséget is ritkán okoznak. A növények beporzásának időszaka földrajzi területtől és időjárási viszonyoktól függően változik, de minden évben közel hasonló időre tehető a kezdete. Hazánkban három fő szezont különböztetünk meg:

• 1. Tavaszi (fa) pollenszezon (februártól májusig). A leggyakoribb tüneteket okozó cserjék, fák (virágzási sorrendben): a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris és a platán.
• 2. Késő tavaszi és kora nyári pollenszezon (áprilistól július közepéig) növényei: fűfélék, csalánfélék, útifű, vadsóska.
• 3. Nyár végi-őszi (gyom) pollenszezon (július közepétől októberig). Legfontosabb panaszt okozó gyomnövények: a parlagfű, a fekete üröm, a libatopfélék és a disznóparéjfélék. Ezek közül a legagresszívebb a hazánkban a 90-es években ugrásszerűen elszaporodó parlagfű.

A lakásban található allergének közül a háziporatkák, a penészgombák spórái, illetve az állati eredetű allergének a legjelentősebbek. Allergológiai szempontból legfontosabb a háziporatka és annak ürüléke. A háziállattal szembeni érzékenységek között a legagresszívebb a macskákkal kapcsolatban fordul elő.

Mit tehetünk, hogy otthonunk biztonságos védőburok legyen?

Egyre több az allergiás, de még az egyszerű praktikákat sem vetik be a tünetek ellen. Ahogy arról már beszámoltunk, a korábbi adatokhoz képest is nagyobb gondnak tűnik Magyarországon a pollenallergia: egy friss, országos kutatás szerint immár a hazai 15-59 éves lakosság 30%-át érinti ez a probléma.

A felmérésből az is kiderült, hogy viszonylag sokan vannak azok, akik – bár ezekkel a módszerekkel hatásosan csökkenthető a lakás levegőjében szálló pollenek száma – ilyenkor sem tisztítják gyakrabban sem a ruháikat, sem az ágyneműjüket, sem a lakástextileket.

Minél idősebb valaki, annál jobban odafigyel arra, hogy a pollenszezonban gyakoribb mosással, ágyneműcserével, takarítással is megkönnyítse az allergiás hétköznapokat, míg a legkevésbé a diplomások és a fővárosiak alkalmazzák ezeket az egyszerű módszereket – egyebek közt ez derül ki az LG Magyarország megbízásából 2021 augusztusában elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményeiből.

A kutatás adatai szerint a pollenallergiások nem egészen fele mossa gyakrabban a ruháit a szezonban. A nők és az 50 év felettiek gyakrabban nyúlnak ehhez a megoldáshoz, ami a legkevésbé népszerűnek a diplomások és a fővárosiak körében számít. Azért, hogy otthon ne a pollenekkel szennyezett utcai ruhájában legyen, a megkérdezett allergiások kétharmada szokott átöltözni hazaérkezéskor. Ez a módszer messze átlagon felül népszerű az 50 évnél idősebbek körében, hiszen 10-ből 9-en cselekednek így.

A pollenallergiások között körülbelül azonos arányban vannak azok, akik a pollenszezonban hetente (38%) vagy kéthetente (37%) cserélik az ágyneműt. A heti gyakoriságú ágyneműcsere az átlagosnál népszerűbb megoldásnak számít a férfiak, a 40-49 éves korosztály, valamint a városok és községek lakói körében, míg a nők, illetve a 30 év alattiak és az 50 év felettiek inkább a kétheti váltásra szavaznak. A megkérdezettek ötöde havonta cseréli frissre az ágyneműjét.

A ruhákhoz és az ágyneműhöz képest kevesebb figyelem irányul a lakástextilek gyakoribb tisztítására, pedig ezek is jelentős pollencsapdának számítanak. Pollenszezon ide vagy oda, ilyenkor az allergiával küzdő válaszadók kevesebb mint fele (41%) tisztítja gyakrabban a függönyöket, plédeket. Ez a módszer a 40 év felettiek, a szakmunkás végzettségűek, valamint a megyei jogú városokban lakók körében az átlagosnál népszerűbb, míg a legkevésbé a 30 év alattiak, a diplomások és a fővárosiak esetében.

Közismert jótanács, hogy a pollenszezonban portalanítsuk gyakrabban a lakást, illetve mossuk sűrűbben az ágyneműhuzatot, különösen a párnahuzatot; ezért is meglepő, hogy az allergiások jelentős hányada nem használja ezeket a praktikákat. Fontos, hogy ilyenkor a szárítást, az ágynemű szellőztetését ne a szabadban végezzük. Jól jön tehát az allergia elleni harcban, ha szárítógépet, szárítóval kombinált mosógépet, illetve gőzölős mosógépet használunk: ez utóbbi funkciót a „Steam” megnevezés jelöli a készülékeken. Az öblítő kiváltására is bevethető forró gőz nem csak bőrbarát megoldás, de a ruhákban és plüssjátékokban megbújó allergének akár 99,9%-át is eltávolítja.

Összegezve tehát, a következő pontokat érdemes betartani minden allergiától szenvedőnek:

1. A szabadból hazatérve célszerű az utcán hordott ruhát lecserélni, de a kötelező kézmosáson túl le kell öblíteni a kézre, arcra, szemöldökre, arcszőrzetre tapadt polleneket is, illetve tiszta vízzel vagy tengervizes orrspray-vel az orr is átöblíthető.
2. A megszokottnál gyakoribb hajmosás vagy -öblítés szintén tanácsos, különösen a hosszú hajúak esetében.
3. Porszívózzunk gyakrabban – természetesen lehetőleg HEPA-szűrős készülékkel, vagy akár a távollétünkben is dolgozó robotporszívót bevetve –, mossuk fel a padlót hetente többször, és portalanítsunk minden felületet.
4. Mossuk sűrűbben az ágyneműhuzatot, különösen a párnahuzatot, de a szárítást, az ágynemű szellőztetését ne a szabadban végezzük.
5. Jól jön az allergia elleni harcban, ha gőzölős mosógépet használunk: ezt a funkciót a „Steam” megnevezés jelöli a készülékeken. Az öblítés kiváltására is bevethető forró gőz nemcsak bőrbarát megoldás, de a ruhákban és plüssjátékokban megbújó allergének akár 99,9 százalékát is eltávolítja.
6. A lakás levegőjében lebegő pollenek eltávolítására is van megoldás. Bár a szakemberek a beltéri levegőminőség javítására elsősorban a szellőztetést javasolják, pollenszezonban igencsak hasznos segítséget nyújthat egy minőségi légtisztító berendezés vagy egy légkondicionálóval kombinált légtisztító. Az ilyen készülékek további előnye, hogy automata tisztítási funkcióval rendelkeznek, ami azzal, hogy a berendezés kikapcsolása után önműködően párátlanítja a hőcserélő egységet, megakadályozza a baktériumok és a penész megtelepedését.

Címlapkép: Getty Images