Kizsigerelik a magyar falvakat: bármit elvihetnek a behajtók az eladósodott településekről

A Belügyminisztérium szorgalmazta legjobban azt a törvényjavaslatot, ami szerint a hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, sőt ezen felül a tartozásokkal nem boldoguló települések mellé költségvetési biztos kijelölése is lehetséges lesz, akinek hatalma lehet majd arra, hogy a falvak vagy városok vagyonát értékesítse az adósság törlesztése érdekében. Az adósságot nem csak pénzzel lehet majd rendezni, hanem az önkormányzati vagyontárgyak átadásával is lehetőség lesz arra, hogy elsimuljanak a tartozások. Az eljárás lezárultát követően a tervek szerint az érintett önkormányzatok pénzügyi felügyelet alatt maradnak még két évig, ez idő alatt nem vehetnek részt fejlesztési pályázatokon, a vezetőik pedig nem lesznek jogosultak tiszteletdíjra és más személyi juttatásokra sem.

„A törvénymódosítással azt tisztázták, a különböző önkormányzati adósságoknál mit lehet, illetve mit nem lehet tenni. Mivel jelenleg csak kormányzati engedéllyel juthat hitelhez egy önkormányzat, nem is elsősorban a településekkel kapcsolatos kérdéseket teszik tisztába, hanem a hitelezői oldalt, milyen lehetőségei vannak a tartozás behajtására” – magyarázta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, aki szerint olyan szabályozás lép életbe, mintha az önkormányzat egy normál gazdasági vállalkozás volna. „A pénzügyi gondnok, mint egy gazdasági vállalkozás esetében felméri, milyen olyan vagyonelemei vannak a településnek, melyek alkalmasak az adósság törlesztésére vagy visszafizetésére” – vázolta, majd rávilágított arra is, hogy

a települések adóssága tulajdonképpen állami adósság, a mostani változással viszont az állam azt szeretné elérni, ne neki kelljen helytállnia az önkormányzati hitelekért.

Címlapkép: Getty Images