Elképesztő dolog derült ki a kávézásról: fogadjunk, hogy ezt eddig te sem tudtad!

A koffein, kémiai nevén 1,3,7-trimetilxantin vagy C₈H₁₀N₄O₂, az egyik legelterjedtebb pszichoaktív alkaloid a természetben. Nem csak a kávéban található meg, hanem számos más növényeben és élelmiszereben is, így például a teában, kakaóban, csokoládéban, kólában, rágógumiban, energiaitalokban

– hívja fel rá a figyelmet a Magyar Energiaital Szövetség.

A koffein emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásai jól dokumentáltak, hiszen miután a véráramba került, számos élettani folyamathoz hozzájárul – ezek között az egyik kulcsfontosságú hatása az adenozin receptorok blokkolása. Az adenozin egy biokémiai közvetítő molekula, amely a fáradtságot és az álmosságot jelzi a szervezet számára. Amikor az adenozin szintje megnő, az agy jelez a testnek, hogy szükség van pihenésre. A koffein ezzel ellentétesen működik, blokkolja az adenozin receptorokat, így növelve bennünk az ébrenlét érzését.

A koffein az éberség biztosítása mellett serkenti a kortizol és az adrenalin felszabadulását, ami növeli a vérnyomást, gyorsítja a szívverést és fokozza az anyagcserét - ezek a hatások együttesen adják a koffein stimuláló tulajdonságait. Számos tudományos kutatás számolt be a kávézás egészségügyi hatásáról, azonban ezek többsége is valójában a koffeinről szóltak: egyes kutatási eredmények szerint a koffeinfogyasztás csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, a Parkinson-kór, a vastagbéldaganat és a csontritkulás kialakulásának veszélyét.

A legfrisseb kisemlősökön végzett vizsgálatok alapján a kutatók arra következtetésre jutottak, hogy a rendszeres koffeinbevitel javítja az információkódolás folyamatát, pozitívan befolyásolhatja a kognitív hanyatlást, ezért hatásos lehet az Alzheimer-kór ellen is. A koffeinfogyasztás egészségügyi előnyei és kockázatai természetesen további kutatásokat igényelnek, de a jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a mérsékelt koffeinbevitelnek, számos potenciális pozitív hatása lehet az emberi szervezetre.

De mi van akkor, ha valami miatt mégsem fogyaszthatjuk, vagy már unjuk az ízét?

Sok esetben betegség vagy valamilyen érzékenység miatt kell lemondanunk egy-egy ételről vagy italról. A kávé esetében is előfordulhat, hogy nem fogyaszthatjuk tovább, vagy egy időre korlátoznunk kell a bevitelét. Mindegy, hogy milyen indok miatt mondunk le róla, számos alternatíva létezik, hogy valami hasonló itallal indíthassuk a napunka. Hogy melyek ezek? Erről Ressely-Szarvas Veronika dietetikus, az MDOSZ Kommunikációs Bizottságának elnöke mesélt a HelloVidéknek.

HelloVidék: Valóban egészségesebb alternatívák a kávé fogyasztása helyett: ilyen például a chai latte, matcha tea, a maté tea illetve a sokak által ismert cikória kávé. Milyen jótékony hatással bírnak ezek alapanyagai?

Ressely-Szarvas Veronika: Amikor egy új fajta élelmiszerről hallunk, ami megoldást kínál egy már meglévő, sok évtizede fogyasztott étel vagy ital kiváltására, érdemes először mindig kicsit utána nézni, hogy pontosan honnan származik, mióta, mely kontinensen állítják elő és milyen előnyöket társítanak az elfogyasztásához. Így először nézzük rá ezekre a kérdésekre a fent említett alternatívákat illetően:

• A chai latte a tradicionális indiai chai tea modern változataként szolgál. A "chai" szó az indiai "tea" szóból származik, és a "latte" a tejre utal. A chai latte alapvetően fekete teából, fűszerekből (például gyömbér, fahéj, szegfűszeg, kardamom és bors) és tejből készül. Elég gyakran tesznek bele valamilyen édesítőt például nádcukrot. Ha valaki a koffein bevitelének csökkentésére szánja a chai lattét, akkor nem ez lesz a megfelelő választás, ugyanis ebben az italban is megtalálható egy koffeinhez hasonló vegyület, aminek az a becsületes neve, hogy teofillin. A teából származó teofillin élénkítő hatása közel megegyezik a kávéból származó koffeinnel. Ha a keleti orvoslás irányából vizsgáljuk a chai lattét, akkor azt tudjuk elmondani róla, hogy az ajurvédikus táplálkozási iránynak megfelelően a benne található fűszerek - gyömbér, fahéj, szegfűszeg, kardamom és bors, az ajurvédikus gyógyítás alapelve szerint rendkívül fontosak az egészség és az egyensúly fenntartásában.

• A matcha tea egy speciális zöld tea fajta, amelyet Japánban termelnek és onnan indult útnak térhódítása Európába. Ezt a teát a matcha por formájában állítják elő, és a zöld tea jótékony hatásai érvényesülnek az elfogyasztásával. Ahogy a chai latte esetében a matcha tea is teofillin tartalma révén képes segíteni éberségünk fenntartásában. A matcha tea rendkívül gazdag antioxidánsokban, melyek segíthetnek a sejtek károsodásának megelőzésében és a sejtek egészségének megőrzésében. A matcha tea hozzájárulhat az egészséges szív- és érrendszer fenntartásához, néhány tanulmány szerint a rendszeres matcha tea fogyasztás csökkentheti a „rossz koleszterin” vagyis az LDL-koleszterint szintjét a vérben.

• A maté tea egy dél-amerikai eredetű ital, amit a yerba maté növény leveleiből készítenek, tehát ez is egy tea fajta. A maté tea híres az élénkítő és számos jótékony egészségügyi hatásáról. A maté tea érdekes mód koffeint tartalmaz, amely fokozhatja az éberséget, növelheti a koncentrációt és csökkentheti a fáradtságot. A koffein mellett a maté tea tartalmaz teobromint és teofillint is, amelyek hozzájárulnak az energikusság fokozásához. A maté tea gazdag antioxidánsokban, például a katechinekben és a kvercetinben. Dél-amerikában tradicionálisan alkalmazzák emésztési problémák enyhítésére, például az emésztési fájdalmak és a puffadás kezelésére, és vannak bulvár cikkek, melyek azt sugallja, hogy a maté tea segíthet a testsúly csökkentésében és a zsírégetésben a magas koffeintartalma révén, kérem ezen híreknek ne dőljük be!

• A cikória kávé egy kávépótló ital, amit cikória gyökérőkből készítenek. A cikória kávé neve becsapós lehet, mivel ez az ital nem is kávé. Nincs koffein tartalma, de azok, akik a kávét nem a koffein tartalma miatt fogyasztják, hanem a szeánsz vagy élvezeti érték miatt, azoknak tökéletes alternatíva lehet, hiszen amellett, hogy nagyon finom, vannak olyan jótékony hatásai, amelyek miatt sokan fogyasztják. Amit leginkább érdemes kiemelni, a cikória kávé fogyasztása esetén azaz inulin tartalma. Az inulin egy prebiotikus rost segíthet az emésztőrendszer egészségének fenntartásában. Ezek a rostok tápanyagot szolgáltathatnak a hasznos bélbaktériumoknak, ami elősegítheti az egészséges bélflóra kialakulását. Néhány kutatás szerint a cikória kávé fogyasztása hozzájárulhat a vércukorszint szabályozásához és a cukorbetegség kezeléséhez, ehhez azért azt mindenképp fontosnak tartok kiemelni, hogy ez a hatás nem érvényesül, ha tejjel, vagy gabona alapú növényi itallal (pl. zab ital) fogyasztjuk. A cikória kávé múltja egyébként hazánkban régre visszanyúlik, hagyományosan gyomorproblémák, például a gyomorégés és a puffadás enyhítésére alkalmazták.

HelloVidék: Maga a kávéfogyasztás valóban "ördögtől való" vagy helyesen fogyasztva nem kell róla lemondanunk?

Ressely-Szarvas Veronika: Véleményem szerint egyáltálan nem az ördögtől való a kávéfogyasztás, hiszen ha betartjuk a szerveztünk számára javasolt mennyiségi limitet, akkor még a szív és érrendszerünk védelméért is tehetünk. Nagyon fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a koffeinfogyasztást sokan túlzásba viszik, nem figyelnek a mennyiségek betartására, ezért jobb, ha elővigyázatosak vagyunk. Sajnos a koffeint is túl tudjuk adagolni, de úgy gondolom ezt a mennyiséget elég nehéz elérni. Az EFSA álláspontja szerint egy egészséges felnőtt részére a napi 400 mg koffein elfogyasztása még egészséges beviteli értéknek számít, ami akár 3 csésze kávét is jelenthet, de! Nem csak a kávéban van koffein! Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a koffein mértékének kiszámításába beletartozik a csokoládé is, a kakaó ital is, a kóla, a tea, az energiaital. Egy fél tábla (50g) ércsokoládé például 30mg koffeint tartalmaz, egy átlagos energiaital (250ml) 80mg koffeint, 1 csésze fekete tea 50mg koffeint. Mivel elég nehéz pontosan kiszámolni mennyi milligramm koffeint vittünk be a nap folyamán a különböző ételekből és italokból, jó, ha törekszünk a napi maximum 2 kávé elfogyasztására. Az EFSA javaslata szerint a napi 600 mg-ot meghaladó koffeinfogyasztás, már káros hatású, mely számos kellemetlen tünettel járhat, az émelygéstől kezdve, a hányingeren át, a szédülésig. A koffeines italok mértéktelen fogyasztásával a már említett mellékhatásokon kívül fokozódhat a kortizoltermelés, aminek hosszú távon negatív következményei is lehetnek, pl. inzulinrezisztencia, csökkent immunvédelem, fokozott étvágy, hormonális problémák, teherbeesési nehézségek.

HelloVidék: Mikor és milyen mértékben érdemes egyáltalán kávét fogyasztani?

Ressely-Szarvas Veronika: A mennyiségeket tekintve, az előző kérdésnél, ahogy említettem érdemes a maximum napi 2 csésze kávé elfogyasztására törekedni. Arra pedig, hogy mikor érdemes ezt a két kávét elfogyasztani, a cirkadián ritmus a válasz: A cirkadián ritmust és a hormonális szabályozásokat figyelembe véve az optimális kávészünet ideje: 9:30-11:30 óra között és 13:30-17:00 között van.

Felmerülhet a kérdés most, hogy akkor mi lesz a reggeli kávéval, hiszen az emberek nagy százaléka ezzel kezdi a napot? Reggel 6-8 óra között és délben 12-13 óra között magasabb a szervezet kortizol szintje, nincs szükség a koffein pörgető hatására, hiszen a kortizol nevű hormon másnéven a stressz hormon is.

Ha ebben a két időszakban isszuk meg a kávénkat, akkor azzal nem fogjuk elérni a kívánt élénkítő hatást. Sokaknak nehéz lehet elképzelni, hogy átalakítsák a reggeli rutint, de ha mentálisan elengedjük a placebo nyújtotta hatását a kávénak, akkor hamar rá fogunk jönni, hogy tényleg sokkal éberebben tudjuk magunkat tartani és ki tudjuk élvezni a koffein valós hatását a fent említett időpontokban fogyasztjuk el a kávénkat vagy teánkat.

HelloVidék: Mikor nem ajánlott a fogyasztása, vannak betegségek, amelyek kizárják az étrendünkből a kávét?

Ressely-Szarvas Veronika: Vannak olyan állapotok vagy esetek is, amikor jobb teljesen kerülnünk a koffeint, míg máskor a mértékletességre való még nagyobb odafigyelés az, ami igazán fontos. Az antibiotikumok lassítják a koffein kiürülését a szervezetből. Ennek következtében antibiotikumos kezelés mellett olyan kellemetlen tünetek alakulhatnak ki, mint az erős szívdobogás és alvászavarok.

A koffein felerősítheti a fájdalomcsillapítók hatását, vagyis sokkal kisebb gyógyszer adagra van szükség ugyanazon hatás létrejöttéhez. Tehát ha például betegek vagyunk, ami miatt antibiotikum kúrát szedünk és jelentkezik a betegség során egy fejfájás, amire fájdalom csillapító készítményt vennénk be, jobb, ha nem iszunk koffein tartalmú italt, nem eszünk koffein tartamú ételt, mert a szervezetünket terhelnénk le vele.

Fejfájás esetén is sokan szoktak a kávé fogyasztáshoz folyamodni. Ha emellett döntünk, után ne vegyünk be fájdalom csillapító készítményt. Vaspótló készítmények használatakor sajnos úgyszintén meg kell fontolnunk a koffeintartalmú ételek, italok fogyasztását, mert a koffein egy nehezen oldódó vegyületet alkot a vassal, amely megakadályozza annak felszívódását. Ami pedig a várandósok koffeinfogyasztását illeti: sokáig teljesen tiltották a kismamákat a koffeintartalmú italok fogyasztásától, a mai szakirodalom viszont már azt mondja, hogy a napi 200 mg mennyiséget nem ajánlatos túllépni a baba egészsége érdekében. Ez körülbelül 2 erős eszpresszónak vagy 2 bögre fekete teának felel meg. Várandósság alatt a túlzott koffeinbevitel alacsonyabb születési súlyhoz vezethet és a baba csont-, vázrendszerének fejlődésére is kihatással van.

Címlapkép: Getty Images