A recski sárlavina károsultak továbbra is szenvednek, míg a bánya tovább üzemel: mi lesz velük?

A júniusi sárlavina után elrendelt vizsgálat szerint a vállalkozó már a 2025-ös és 2026-os években kitermelni szándékozott területről is letakarította a talajt, illetve a meddőt

- írja a bányakapitányság a laphoz eljuttatott határozatában.

Így a felszín 1-10 méterrel lejjebb került a korábbi talajszintnél. A letermelt földből és meddőből kialakított depó, töltés helyenként 10 méterrel is túllógott a bánya kijelölt határán – áll a határozatban. Ezzel a jogsértéssel okozott kár a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) gondozásában működő bányakapitányság álláspontja szerint nem visszafordítható, és a depó megszüntetése is legfeljebb csak a probléma orvoslását eredményezné. Ezzel együtt kötelezték a vállalkozót a depónia felszámolására, a talaj geotextíliával való stabilizálására és növényborítására, valamint a csapadékvíz elvezetésének biztosítására. A bányakapitányság bírságot is szabott ki, amit 3 millió forintban határoztak meg ezzel párhuzamosan pedig kimondták, hogy nem határozható meg a „jogsértéssel okozott hátrány”.

A recski Hunyadi utca lakóit - akik érintettek a sárlavinában - képviselő Magyar György ügyvéd szerint a határozat megteremti egy kártérítési per alapjogát. Ahogy a Népszavának írta: „amennyiben a bányavállalkozó érdemi peren kívüli egyeztetésekre nem mutat hajlandóságot, akkor polgári pereket indítanak”.

A károk és sérelmek megtérítésére már csak azért is a per marad az egyetlen út, mivel az érintett ingatlanokban élők a kormányhatározat alapján megígért állami segítségből sem kaptak semmit, sőt, a kormányhatározat szerint kijelölt MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. is csak most jutott el odáig, hogy az érintett ingatlanokat szakértővel vizsgáltassa meg

- magyarázta az ügyvéd a Népszavának.

A kormány júliusban úgy döntött, hogy 500 millió forintot különít el a Recsken károsodott ingatlanok helyrehozatala érdekében. Azonban a lap arra kérdésére nem kapott választ, hogy mikor jut el ez a pénz a károsultakhoz. A Belügyminisztérium csak annyit válaszolt, hogy „a rendkívüli időjárási körülmény következtében károsodott lakóingatlanok nem minősülnek lakhatatlannak”.

A Népszava rákérdezett az ügyre az MR Lakásalapnál is, akik azt ajánlották a Hunyadi utca lakóinak, hogy a tulajoknak segítenek az ingatlanjuk értékesítésében, illetve a településen vagy a térségben értékbeszámítással megvásárolható vagy bérelhető ingatanokat ajánlanak fel a saját portfóliójukból. Kérésre átvállalják az ingatlan értékbecslésének díját, a hirdetési, illetve az eladáshoz szükséges dokumentumok beszerzésének költségét, költözéskor a bútor és egyéb ingóságok fuvardíját.

Kollégáink jelen vannak a településen, az ügyben érintett családokkal közösen jelenleg is zajlik a számukra leginkább elfogadható, valóban hosszú távú és megnyugtató megoldások mielőbbi kialakítása

– hangsúlyozta Sass Gyula Levente, az MR Közösségi Lakásalap társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezető a Népszavának.

Nagy Sándor a helyi polgármester annyit fűzött hozzá a helyzethez, hogy „az érintett házakat nem lenne szabad értékesíteni, hiszen azzal csak a lakók személye változna meg, az épületek problémája nem. A legszerencsésebb megoldást a bánya általi felvásárlás jelentené”.

Címlapkép: Getty Images