Érik a kutyapokalipszis Magyarországon: zombiként verődnek hordákba a kidobott állatok

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Érik a kutyapokalipszis Magyarországon: zombiként verődnek hordákba a kidobott állatok

Magyarországon több százezer a kóbor kutyák száma, a macskáké pedig ennél is nagyobb. Az önkormányzati üzemeltetésű ebrendészeti telepeken a mentett állatok csak rövid ideig tartózkodhatnak, a végső cél az örökbeadás, ami sajnos nem mindig jön össze. A nonprofit szervezetekként működő állatmenhelyek nélkül reménytelen helyzetben lennének a kóbor állatok, és az állatmentők energiát, pénzt nem kímélve segítenek a kitett, vagy egyéb okok miatt mentésre szoruló állatokon. Civil Debreceni Állatmentők néven vált ismertté először a kis csapat, melynek tagjai egyénileg már régóta mentették az elhagyott, megkínzott, balesetes állatokat Debrecenben és környékén, azonban igazi csapattá kicsit több mint egy éve váltak, amikor is egy többnapos, szervezett mentés során sikerült hazajuttatniuk egy kóborló kutyát. A HelloVidék most őket, a Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítványt kérdezte arról, milyen a menhelyek helyzete itthon, milyen költségeik vannak, és úgy általában mi az, amire minden kutyára vagy cicára vágyó gondoljon, mielőtt kisállatot vásárolna. 

HelloVidék: Hogyan jött létre a Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítvány?

Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítvány: Alapítványunk tagjai a megalakulás előtt mindannyian civil emberként vették ki részüket az állatmentésben. Idővel egyre több megkeresést kaptunk, már a megmentett és gazdára váró állatokat saját otthonainkban nem tudtuk elhelyezni, így folyamatosan nőtt az igény a menhely létrehozására. Végül 2019-ben megalapítottuk a Bodolai Ferenc Add a Mancsod Alapítványt.

Milyen állatokat mentenek, hogyan?

Alapítványunk elsősorban kutyák mentésére rendezkedett be, de macskákkal is foglalkozunk. Megalapulásunk elsődleges célja a kiszolgáltatott, beteg, utak mentén elütött és sorsukra hagyott, vagy más módon bántalmazott, sérült állatok azonnali állatorvoshoz juttatása, és megfelelő ellátásban való részesítése. Mivel a gyepmesteri telepekről való mentések során elért eddigi sikereink azt mutatják, hogy érdemes folytatnunk ezt a fajta mentéssorozatot is, így a bent lévő, és altatásra ítélt állatok szervezett mentése, rehabilitációja, átvevő szervezethez vagy pedig új gazdához való juttatása is fontos szerepet kap tevékenységi körünkben.

Hány állat él önöknél rendszeresen, és most, átmenetileg?

Jelenleg 96 kutya és 49 macska van alapítványunk gondozásában. A létszám folyamatosan változik, hiszen fogadnak örökbe állatot, viszont sajnos mindig van új bekerülő is. Nem emlékszünk, hogy mikor volt a teljes létszám (kutyák és macskák összesen) 100 alatt.

Lehet tudni, hogy körülbelül hány állat él menhelyen Magyarországon, nagyobb városokban, Debrecenben?

Nagyobb városokban akár a többszázat is elérheti, pontos számot nem tudunk mondani.

Milyen konkrét mentési feladatokat látnak el általában, és láttak el az utóbbi időben?

Létrejöttünk óta fontosnak tartottuk, hogy az ebrendészeti telepekről kutyákat vegyünk át gondozásukba, akár akkor is, ha rehabilitációt igényelnek. Az elmúlt pár hónapban több szaporítótelep felszámolásában is segédkeztünk, majd az onnan megmentett végletekig kizsigerelt kutyák közül gondozásunkba is kerültek állatok.

Arról lehet olvasni-hallani több helyen, hogy az állattartási költségek megnövekedése miatt megnőtt a kitett állatok száma. Mit tapasztaltak ezzel kapcsolatban?

Sajnos egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan nő a magára hagyott állatok száma. Biztosak vagyunk benne, hogy részben a fent említett okok miatt, de sokszor válás vagy megváltozott életkörülmények miatt szeretnének megválni az emberek házikedvencüktől.

Hogyan működnek manapság a gyepmesteri telepek, csúnyább szóval sintértelepek?

Minden önkormányzatnak biztosítania kell, hogy a feladatkörébe tartozó ebrendészeti tevékenységek el legyenek látva. A gazdátlan vagy gazda nélkül kóborló kutyák, valamint macskák befogása, majd az ebrendészeti telepen történő elhelyezése, továbbá az ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok, valamint a gazda által leadott állatok elhelyezése is az ebrendész feladatai közé tartozik. Míg az állatmenhelyeket jellemzően civil önkéntesek üzemeltetik, nonprofit jelleggel, az ebrendészeti telepeket a helyi önkormányzat finanszírozza, azaz közpénzből működik.

Milyen költségekkel működik egy állatmenhely?

Az állatoknak biztosítani kell a napi élelmet, állatorvosi elláttást és az esetleges gyógyszeres kezeléseket. Sajnos ezeken felül további költségeink is vannak, mint: pl.: férőhelybővítés, menhelyünk korszerűsítése és karbantartása, villanyszámla, hulladékszállítás, könyvelő, ügyvéd, útdíjak vagy üzemanyagköltségek. Mivel nonprofit szervezet vagyunk, így főleg adományokból tudjuk fenntartani magunkat.

Mennyire felelős vagy felelőtlen állatartók nálunk az emberek? Történnek utcára "kitevések"? Kóborolnak el kutyák, akik utána nem találnak haza? Hogy fordulhat ez elő? Mit kell erről tudni? Ha nincs chipelve a kutyus, mi történik, ha mégis megtalálják a gazdát?

Természetesen felelős állattartók is élnek Magyarországon, de sajnos a mérleg nyelve egyre inkább rossz irányba billen. Napról napra egyre több a bejelentés az utcán “felejtett”, lakatlan udvaron hátrahagyott, kiszolgáltatott állatokról. Amennyiben egy kutya egy véletlen balszerencse miatt szökik ki az utcára, a mikrochip segítségével könnyen hazajuttatható gazdájához. Ennek hiányában szignifikánsan csökken a sikeres hazajuttatás esélye, mivel a gazda felkutatása majdhogynem lehetetlen. Ha mégis előkerülne annak a kutyának a gazdája, akiben nincs mikrochip, akkor oltási könyv felmutatásával és pl.: képekkel igazolhatja tulajdonjogát. Majd a hiányzó mikrochip pótlása után újra hazaviheti magával kutyáját.

Mennyire él még a régi, falusi kutyatartás? Gondolok itt arra, hogy nem házi kedvenc, családtag az állat, hanem netán munkakutya.

Tanyákon, mélyszegénységben élőknél, külterületekben és falvakban a mai napig tízből nyolc kutyát csak arra tartanak, hogy az udvar végében ugasson a láncon. Erre nem is használhatjuk a munkakutya kifejezést.

Mire hívnák fel a kutyások, cicások figyelmét? Mit tartson mindenképp szem előtt az, aki kutyát vagy macskát tartana otthon?

Egy kutya akár 16-18 évig, egy macska akár 20 évig is élhet. Mielőtt bárki magához vesz egy új házikedvencet, alaposan végig kel gondolnia, hogy tud-e egész életében gondoskodnia róla megfelelően. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet az ivartalanítás (Magyarországon jelenleg többmillió kóborállat él részben ennek az elmulasztása miatt) fontosságára, és a szükséges állatorvosi ellátás biztosítására.

Hogyan lehet ma nálunk kutyát vagy cicát örökbe fogadni, mi ennek a pontos menete?

Általában emailen keresztül szokták jelezni örökbefogadási szándékukat az érdeklődők. Miután minden fontos dolgot átbeszéltünk, sor kerül a személyes találkozó(k)ra is. Amennyiben mindenki részéről megvan a kölcsönös szimpátia, megkezdődhet a 2 hét próbaidő. Ha ennek letelte után is minden rendben, akkor pedig aláírhatjuk az örökbefogadási szerződést.

Elmesélne egy sikeres mentési és örökbefogadási történetet, ami sok embernek tanulságul is szolgálhat?

Budmil idén januárban került gondozásunkba, a téli fagyban magatehetetlenül feküdt az úton, miután elütötték. Medencéje szilánkosra tört, gerince sérült, eleinte üríteni is csak segítséggel tudott, élete hajszálon múlt. Műtétre, rengeteg gyógyszerre és rehabilitációra volt szüksége, hogy újra járni tudjon. Nagyon erős kutyus, velünk együtt harcolt az életéért, és hogy teljes értékű életet élhessen egyszer. Májusban már a boldog gazdás kutyák táborát erősíthette, benti kutyaként mindig szeretet veszi körül.

Mire hívnák fel végül az emberek figyelmét?

Bátorítani szeretnénk mindenkit az örökbefogadásra, hiszen egy állat örökbefogadásával két állatot is megmenthetnek… az új családtagot és azt az állatot, aki a megüresedett helyére bekerülhet menhelyünkre.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

kutya

bodolai ferenc add a mancsod alapítvány

debrecen

állatmenhely