Ki ne hajítsd, aranyat érhet: így szabadulj meg okosan a kopaszodó karácsonyfától

Magyarországon évente közel 2 millió karácsonyfát állítunk fel az ünnepi időszakban, becslések szerint 2024 év elején is mintegy 500-600 ezer darab tűlevelű végzi majd az utcákon. Ez a mennyiség 15 ezernél is több lakás egy havi hőellátását tudná biztosítani országszerte. Van, ahol ezt már meglépték, például Pécsen, ahol a városi távhő fűtésére használják a kidobott karácsonyfákat, jellemzően évek óta 40 tonna összegyűjtött fenyőhulladék is keletkezik. Vízkeresztet, január 6-át követően kezdődik az igazi kihelyezési dömping, amely általában egy-másfél hónapig tart. A megunt és lebontott karácsonyfákat a legtöbb vidéki településen összegyűjtik, és gondoskodnak az elszállításukról. De nem mindegy, mi mit kezdünk a pár hete még súlyos tízezrekért vásárolt, kidobásra szánt karácsonyfával, hiszen számunkra is nagy érték lehet!

Hová dobható a lebontott karácsonyfa?

Szombathelyen például a SZOVA Nonprofit Zrt. és a SZOMHULL Nonprofit Kft. is már december végén több száz fenyőfagyűjtő helyez ki a város tömbházas övezeteiben. A környéken élők itt helyezhetik el a teljes mértékben lecsupaszított karácsonyfákat. A gyűjtők tartalmát lehetőségeinkhez mérten legalább hetente egy alkalommal ürítik. Január 31-én a fenyőfagyűjtő pontok aztán a vasi megyeszékhelyen megszűnnek. Másrészt a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan Szombathelyen a Körmendi úti hulladékudvarban is elhelyezhetjük díjmentesen a kidobott, lebontott fenyőket. Ez a lehetőség január 31. után is rendelkezésre áll.

Szombathelyhez hasonlóan más nagyvárosokban is több lehetőség közül is választhatunk: vagy a kukák mellé, vagy a kijelölt gyűjtőhelyek egyikére tehetjük ki a fákat. Az első esetben azonban figyelni kell arra, hogy ne akadályozzák sem a gyalogosokat, sem az úttesten a parkolást, illetve a gépkocsik forgalmát.

Számos vidéki településen is (Vas és Győr-Moson Sopron megye összes falujában) januárban és februárban a hulladékgazdálkodás egy-egy alkalommal a kidobott karácsonyfákat szintén összegyűjti. (Erről itt tájékozódhatsz!). Azonban a vidéki településeken jellemzően a lakosok elégetik kályhában, kazánban, pedig nem ez a legjobb módja az újrahasznosításnak, sőt!

Jobb, ha ezeket elfelejtjük!

Eszünkbe se jusson kihajítani az ablakon: ez nemcsak balesetveszélyes, hanem köztisztasági szabálysértésnek is minősülhet, ami 5-50 ezer forintos helyszíni bírsággal büntethető, sőt feljelentés esetén akár 300 ezer forintos bírságot is fizethetünk- írta a Pénzcentrum. Jobban járunk tehát, ha inkább egyéb hivatalos utat követünk!

Nem ajánlott az otthoni égetés: bár a fenyőfák kitűnő tüzelőanyagok, mégis mindenkit óva intenek attól, hogy ezzel próbálja fűteni házát. A nem megfelelően feldolgozásra kerülő fenyők magas gyantatartalmuk miatt károsíthatják is a tüzelőberendezéseket, illetve a kéményeket. Éppen ezért senkinek nem éri meg kockáztatni egy kis plusz tüzelőanyag miatt.

Jobb ötlet otthon, a kertben újrahasznosítani

Mi is szokott történni a vágott karácsonyfákkal? Hagyományosan Vízkereszt napján, január 6-án már sokan lebontják, de van, aki ezt az időt sem szívesen várja meg. A díszek leszedése után kihelyezik egy erre kijelölt helyre, ahonnan összegyűjtik majd. Viszont van egy másik, alternatív lehetőség, amikor saját felhasználásra felaprítjuk, vagy ledaráljuk. Az így kapott darálékot aztán fel tudjuk használni olyan növények körül, vagy akár az ültetéshez, amik igénylik és szeretik a savanyú talajt

- mesélte a HelloVidéknek Kósa Dániel kertészmérnök.

A daráláshoz szükségünk lesz egy ág vagy gallydarálóra. Ilyen eszközt már sok barkácsáruházban, de még az interneten is be lehet szerezni. (Az olcsóbbak már 70-80 ezerért is megvásárolhatóak, de félmillióig is felkúszhat az áruk.)

Érdemes a drágább, jobb minőségűt vásárolni, ugyanis nem csak ilyenkor tesz jó szolgálatot, hanem év közben is, amikor a komposztálni kívánt növényeket felaprózzuk, és könnyebben kezelhető közeget kapunk. Fontos betartani a gyártó által javallott felhasználási módokat, hogy minél tovább életbe tartsuk a gépünket

- tanácsolta a Kósa Dániel.

Néhány növényfaj, mely kedveli és szereti a savanyú talajt

Magnóliák, vagyis a liliomfák például imádják a savanyú talajt, de fontos, hogy ne keverjük a tulipánfákkal (Liriodendron)! Bár az utóbbi is kedveli a savas közeget, nem olyan mértékben, mint a magnóliák.

A hortenziák, legyen bármilyen fajtájú is, nekik kell a savanyú talaj, nem csak azért, hogy jól érezzék magukat, hanem a virágaik színét is befolyásolja a talaj kémhatása. Ide kell még sorolni a különböző magyalokat, ciprusokat, valamint a japán juharokat. Ezeknél a dísznövényeknél egyénként is gondoskodnunk kell a savanyú kémhatásról használjuk fel okosan a lebomló hulladékainkat! Nem esett szó egy igen kedvelt bogyós gyümölcsről még, az áfonyáról. Ha valaki bőséges áfonyát szeretne szüretelni a kertjében akkor ide is jó választás a darált fenyőfa, mind a talaj takarására, mind az ültetéshez

- tette hozzá a szakember.

Hogyan használjuk fel az aranyat érő fenyődarálékot?

A szakember tanácsa szerint, ha talajt takarjuk vele, akkor a fenyő mulccsal ellentétben itt ne használjunk geotextilt, ugyanis ebben az esetben az a lényeg, hogy a talaj felső részével keveredjen a darálékunk.

Ha ültetéshez használjuk, akkor pedig az ültetőföldhöz keverve tesz majd jó szolgálatot. Fontos, hogy bármilyen formában is használjuk fel mindig gondoskodjunk arról hogy a bomláshoz elegendő nedvesség legyen a talajban, így elérve a legjobb hatásfokú savanyító hatást. A friss felhasználás mellet lehetőség van komposztálni is, ekkor ügyeljünk, hogy ezt külön tegyük meg, hogy ne keveredjen a savanyú komposzt a semleges kémhatásúval

- közölte a szakember.

Címlapkép: Getty Images