Drága hobbi hódít a magyarok körében: sokan nem is tudják, pedig börtön is járhat érte

Pár évvel ezelőtt vírusként terjedt az interneten a hír, miszerint 2021. december 8-án pumához hasonló, fekete színű nagymacskát rögzített mozgás közben egy kamera egy Kiskunhalas határában zajló építkezés közelében. Lakossági jelzések szerint Szolnokon, Kecskeméten, Kerecsenden, Ballószögön, Kengyelen, Tiszatenyőn és Törtelen is látták az állatot.

A nyom nélkül eltűnt fekete párduc minden bizonnyal illegális úton került tulajdonosához, a szerencsétlen sorsú szervált azonban legálisan tarthatta gazdája.

A kicsi és nagyobb termetű háziállatok tartásáról hazánkban is kormányrendeletek, illetve törvények rendelkeznek. Ezek nemcsak a tartható és tiltott fajok listáját tartalmazzák, de azt is, milyen körülményeknek kell megfelelniük egészségügyi szempontból, milyen nyomkövető eszközökkel kötelező megjelölnünk őket, illetve szaporíthatóak-e, és milyen feltételekkel.

A 2015-ben életbe lépett rendelet három kategóriába sorolja az állatokat tartási lehetőségeik alapján. A különösen veszélyes állatfajokat, mint például az emberszabású majmokat, majomevő sast, krokodilt, zsiráfot, pumát, kazuárt vagy éppen a fekete párducot ma már semmilyen körülmények között nem tarthatunk otthon magánszemélyként, erre csak az állatkerteknek, illetve a cirkuszi menazsériáknak van lehetőségük különféle engedélyezési folyamatokat követően. Bár a fenti szabályok egyértelműen fogalmaznak mégis sokan fittyet hánynak rá.

A leggyakoribb csempészárut a hüllők, főleg a teknősök, valamint az énekes és egyéb madarak jelentik. Utóbbi körben legnépszerűbbek az ara- és a jákó papagájok, illetve nagyon gyakoriak a védett kecskerákok, de rendre előfordulnak például mérgeskígyók is. Ami a trendeket illeti, madarak és a hüllők iránt állandó a kereslet, míg a kecskerákok inkább az utóbbi években váltak népszerűvé. A görög teknősök szinte állandó áldozatok, hiszen kis termetük és „némaságuk” okán nagy számban és viszonylag kevés kockázattal szállíthatók.

Sajnos valóban igaz, hogy hazánk tranzitországnak számít és így a természet elleni bűncselekmények elleni fellépés, fontos szempont a különböző hatóságok számára. Mivel hazánk a schengeni térségen kívül eső országokkal határos így a jogellenesen szerzett egzotikus és vadon élő fajok átutaztatására továbbra is számítani lehet

- mondta lapunk megkeresésére Gajdán Zoltán.

A Vadtech-Farm Kft. szakembere szerint az őket megkereső magánszemélyek, cégek, szervezetek (civil szervezetek) és hatóságok a felelős állattartással nem összeegyeztethető módon tartott állatok védelme érdekében számos alkalommal kérnek tőlük segítséget. Ehhez természetesen a lehető legjobb tudásuk szerint nyújtanak szakmai, jogi és szükség esetén tárgyi eszköz segítséget is.

Amennyiben valaki illegálisan tesz valamit – az a mi látókörünkön kívül esik – illetve már csak a végeredményben, a megtalált illegálisan tartott állatfaj befogásában tudunk segíteni. Az illegális elejtések vagy a fajok más módon történő elpusztítása (lásd korábbi madár mérgezések) számos fajt érint

- hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, az utóbbi időben a médiában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nagyragadozók, amikkel ők is szembesülnek és lehetőségeikhez képest próbálnak segítséget nyújtani a gazdálkodóknak és a hazai nemzeti parkoknak. Magyarországon mindhárom nagyragadozó faj, a szürke farkas (Canis lupus), a barna medve (Ursus arctos) és az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) is fokozottan védett.

Hazánkban ezek a ragadozók főleg az emberi érdekekkel pl. haszonvadfajok elejtéséért folytatott versengés vagy haszonállatok elragadásából származó konfliktusok miatt kerülnek reflektorfénybe

- tette hozzá.

Címlapkép: Getty Images