Fogadjunk, eddig te is rosszul készítetted a teát: most kiderül a titok, hogy érdemes inni

A tea jótékony – vagy annak vélt – hatásait évtizedek óta vizsgálják a kutatók. A hagyományosan sok teát fogyasztó távol-keleti nemzetek (pl. Japán) lakosainak körében kimutathatóan alacsonyabb a tumoros betegségek száma, és azt is megfigyelték, hogy rendszeres, nagyobb mennyiségű (napi 1-1,5 liter) zöld tea fogyasztás esetén csökken bizonyos gyomor-bélrendszeri daganat előfordulásának esélye. Egy, összesen 150 ezer embert vizsgáló összehasonlító tanulmányban úgy találták, hogy a rendszeres teafogyasztóknál ritkábban fordul elő emlő-, petefészek-, prosztata- és tüdőrák, azokhoz képest, akik kevés vagy semmi teát sem isznak. A hatás főleg a zöld tea fogyasztásakor volt kifejezett, de a fekete teák esetén is megfigyelték.

Mennyit iszik a magyar?

A világon a víz után a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott ital a tea. A rendszeres teázás jelentősen hozzájárul a napi folyadékbevitelhez, és emellett pozitív hatással lehet az egészségre is. A világ legtöbbet teázó nemzete a török; évente és fejenként mintegy 3,2 kg teafűből készítenek maguknak ízletes italt. Közvetlen szomszédunkban, Romániában viszont mindössze 70 gramm az éves fogyasztás, amivel a sorrend másik végén tartózkodnak.

Bár mi, magyarok ez utóbbinál közel négyszer többet használunk a forró frissítőhöz, az éves 278 grammos hazai felhasználás nem mondható kiemelkedőnek. Ennek egyik lehetséges oka a forgalom szezonális megoszlása: a legtöbb tea az év első és utolsó negyedévében, tehát a hideg hónapokban fogy nálunk. A tea a háztartások döntő részében megtalálható,

a forgalmi adatok szerint tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát. Hetente legalább egyszer az emberek nyolcvan százaléka iszik teát, közel felük (44 százalék) pedig napi szinten tölt a csészéjébe.

A TÉT Platform egy korábbi felmérésében vizsgálta a 11-18 éves fiatalok táplálkozását, a felmérés adatai alapján a korcsoport tagjai közül szinte mindenki (96 százalék) fogyaszt rendszeresen teát, átlagosan 199 milliliter/nap mennyiségben, tehát a fiatalok körében ez az egyik legkedveltebb ital. Azonban a fogyasztás az életkor emelkedésével rohamosan csökken, a 17-18 évesek már csak alig másfél decilitert (138 milliliter) isznak átlagosan.

Viszont, nagyon nem mindegy, hogyan készül a tea

Varga Mariannát, teaszakértőt, a Kamélia kert alapítóját kérdezte a HelloVidék arról, hogyan érdemes otthon elkészíteni a különböző teákat, hogy ízüket és jótékony hatásukat is kiélvezhessük!

A legtöbben azzal rontják el otthoni teakészítésnél a teájukat, hogy a zöld teát is ugyanúgy készítik el, mint egy fekete teát. Tehát forró vízzel, percekig áztatva. Ezáltal a zöld tea keserű, túlzottan csersavas lesz, nem lesz finom

- kezdte a szakember, majd mesélt arról, mit és hogyan érdemes elkészíteni.

A világos teákat, tehát a fehér és zöld teákat nem túl forró, maximum 80 fokos vízzel szabad csak készíteni, és maximum 1-2 percig áztatni. 2 perc után elkezd a csersav kioldódni, ez okozza a keserű ízt, ezt nem kell megvárni, hogy ne nyomja el a csersav a finom, virágos, gyümölcsös ízjegyeket, illóolajokat, ami egyébként a zöld teákban található. Ugyanígy készül az oolong tea is, vagyis 80 fokos vízzel, 2 perc áztatással. Sötétebb, vagyis fekete teákhoz már bátrabban használhatunk forró, 95-100 fokos vizet, és hosszabb, 3-5 perces áztatást. Ezek fermentált teák, jobban bírják a hőt. De ha a gyümölcsös, lágy ízeket kedveljük, itt is elegendő a 3 perc, 4-5 percig azoknak javaslom csak az áztatást, akik ízesíteni fogják, kevés tejjel vagy citrommal. Gyógynövényekből és szárított gyümölcsökből készült főzeteket egészen máshogy kell készíteni, itt lehet akár 8-10 percig is áztatni , hogy a hatóanyagok kioldódjanak. De ez gyógynövényektől, hatóanyagoktól eltérő lehet, ha tehát gyógyászati céllal fogyasztjuk őket, érdemes a csomagoláson található útmutatót betartani

- magyarázta a teaszakértő.

Kevesen tudják, de veszélyes is lehet

A túl forró tea ivása megnöveli a nyelőcsőrák kockázatát: aki rendszeresen több mint 0,7 liter, minimum 60 Celsius-fokos teát iszik, annál megnövekszik a laphámsejtes karcinóma (squamous cell carcinomas - SCCs) kialakulásának kockázata a nyelőcsőben.

Erre az eredményre jutott a Farhadi Iszlami, a Teheráni Orvostudományi Egyetem tudósa vezette nemzetközi kutatócsoport, eredményeikről az International Journal of Cancer című szaklapban számoltak be. Régóta ismert, hogy létezhet ez az összefüggés, ezért az ENSZ Egészségügyi Világszervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) a "65 Celsius-foknál forróbb italok ivását" a "lehetséges rákokozó" kategóriába sorolta.

Iszlami és munkatársai kiterjedt adatbázissal dolgoztak: vizsgálatukhoz 2004 és 2017 között az észak-iráni Golesztán tartományban élő több mint 50 ezer férfi és nő adatait gyűjtötték össze, a résztvevőket átlagosan tíz éven át követték figyelemmel. A teafogyasztás pontos körülményeiről szóló információk mellett a tudósok szocio-ökonómiai adatokat és a táplálkozási szokásaikat is feljegyezték.

A vizsgált időszak alatt a résztvevők közül 317-nél alakult ki laphámsejtes karcinóma, a nyelőcsőrák egyik leggyakoribb fajtája. A lehetséges egyéb befolyásoló tényezőket, például a dohányzást és alkoholfogyasztást kizárva a szakértők egyértelmű statisztikai összefüggést találtak a tea hőmérséklete és a rák kialakulása között. A kutatók feltételezik, hogy a forró folyadék sérüléseket okozhat, amelyek gyulladásos folyamatokhoz vezetnek a nyelőcső szöveteiben. Ezáltal megváltozhat az örökítőanyag vagy felerősödik a rákkeltő anyagok képződése, amelynek lehetséges következménye a tumor.

Címlapkép: Getty Images