Te is ilyen kukába dobod a konyhai hulladékokat? Ezt jobb, ha tudod: súlyos következménye lehet

Ahogy arról korábban beszámoltunk, fokozatosan bevezetik idén januártól a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését Magyarországon, a szolgáltatás, amit önkéntes jelleggel lehet igénybe venni, első körben országszerte 14 települést érinti.

A 14 város - Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, Békés - társasházi övezeteiben induló rendszert a MOHU és szerződéses partnerei működtetik.

Miért fontos ez?

A programban részt vevők lakásonként egy-egy 5 literes konyhai gyűjtőedényt kapnak, amely könnyen kezelhető, valamint szag- és kifolyásmentes is. Emellett társasházak számára is kiosztanak egy-egy 120 literes barna kukát, amelyet a megszokott módon kell a ház elé kihúzni a meghatározott napokon.

A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető: például gyümölcsök és zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is.

Fontos viszont, hogy nem szabad beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát.

Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatók, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot. A bedobható élelmiszerek listája EZEN az oldalon is megtalálható.

Mi értelme van egy újabb gyűjtőnek?

Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ennek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék csaknem kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően, a fennmaradó rész lerakókba vagy égetőkbe kerül.

A hazai települési hulladéknak 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki.

A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogáz üzemben képződő maradék ráadásul kiváló komposztanyagot képez a mezőgazdaság számára. Az első körben kijelölt településeken januárban a szolgáltatók megkezdték a gyűjtőedények kiosztását, majd szemléletformáló kampányban ismertették a részletes tudnivalókat, az előzetes remények szerint márciusra már minden kijelölt társasházban elindult a tényleges begyűjtés.

Számítások szerint az érintett településeken a keletkező ételhulladék 75 százaléka kerül majd csak a lakosok által kihelyezésre. Illetve fontos tudni azt is, hogy a biohulladék-gyűjtés második fázisát 2025-ben indítanák.

Egyelőre a meglévő, és arra alkalmas kukásautókkal gyűjtik be a barna kukákat, de vizsgálják annak a lehetőségét, hogy olyan járműveket szerezzenek be, amelyek az ürítés mellett alkalmasak a gyűjtőedény mosására is. A Magyarországon működő 80 bioüzemből 8-cal van jelenleg szerződés a biohulladék hasznosítására. A biohulladék-begyűjtési szolgáltatás a lakosság számára ingyenes.

Sokan még azt sem tudják, mit dobhatnak a kék-, illetve a sárgafedelű kukákba

A hulladékválogató és égetőművekben végzett megfigyelések azt mutatják, hogy még mindig nem tudjuk, hogyan kell megfelelően válogatni a hulladékot. Pedig minél jobb az elkülönítés a forrásnál, annál magasabb az újrahasznosítás szintje. Milyen hibákat követünk el leggyakrabban? Melyek a legfontosabb szabályok, amelyeket figyelembe kell venni az otthoni hulladékválogatás során?

• A papír és a műanyag csomagolást alaposan össze kell gyűrni, mielőtt kidobják, hogy csökkentsék a hulladék mennyiségét.
• Ne tegyen festék- és lakkdobozokat , motorolajos palackokat, elektromos berendezéseket vagy akkumulátorokat a sárga tartályokba.
• A pelenkák, papírtörlő és egyéb higiéniai cikkek nem minősülnek papírhulladéknak. A szennyezett és zsíros papírhoz hasonlóan ezeket is a fekete tartályba kell tenni.
• Izzók, tükördarabok, ablaküvegek, hőálló üvegek nem helyezhetők az üvegedényekbe.
• A csomagolást nem kell kimosni, csak ki kell üríteni az ételmaradékokat.
• A biohulladékot nem szabad a műanyag szemétbe dobni
• A barna edényekbe impregnált fa, étolaj és állati ürülék nem helyezhető.
• A gyógyszerek különösen veszélyesek a környezetre, ezért azokat gyógyszertárba vagy szelektív hulladékgyűjtő helyre kell vinni.

Sok önkormányzat saját útmutatót ad ki, amelyben elmagyarázza, hogyan kell helyesen válogatni a hulladékot, és hol kell elhelyezni az alapvető válogatási kritériumoknak nem megfelelő hulladékot. Egyes brosúrák konkrét tippeket tartalmaznak a helyi elkülönítési szabályokról, például a mosócsomagolásokról. Ezek sokkal könnyebbé teszik a háztartás összes tagjának megismertetését a megfelelő válogatási módszerekkel.

Hogyan lehet otthon a leghatékonyabban válogatni a hulladékot?

A hulladékválogatás otthon kezdődik, és gyakran itt lép fel szűk keresztmetszet. Hogyan lehet hatékonyan szétválasztani a műanyagokat, papírt, fémeket és a biohulladékot egy általában korlátozott helyen? Elrendezhető-e öt különálló hulladékgyűjtő konténer a lakásunkban? A legnépszerűbb megoldás a konyhaszekrénybe helyezett hulladéktároló. Méretüket és számukat a rendelkezésre álló hely, de az otthon keletkező hulladék aránya alapján kell meghatározni. Sajnos, bár sok esetben kompaktak, nem olcsók, és előfordulhat, hogy elosztásuk nem felel meg az egyéni családi igényeknek.

Lehetőség van a hulladék otthoni válogatására is a forrás vagy a mindennapi hasznosság szerint. A papírtartályt ezután a dolgozószobában, a biohulladék-tárolót a mosogató alatt, az üveget pedig az előszoba gardróbjában vagy a garázsban is lehet gyűjteni. A szagveszély miatt általában a vegyes hulladékot, a műanyagot és a zöldhulladékot ürítik ki a leggyakrabban és a legtöbben. Ez a kuka mindenképp jó, ha kézre eső helyen helyezkedik el.

A hulladékválogatást továbbra is sokan kellemetlenségnek tartják. Nem mindenki hiszi el, hogy ennek is van értelme. Pedig ez egyszerű matematika. Minél kevesebbet válogatunk, annál több vegyes hulladék keletkezik, ami a szemétlerakóba kerül. A lassú bomlási folyamat során veszélyes gázok szabadulnak fel, és nem kívánt vegyszerek szivárognak be a talajba és a felszíni vizekbe. A következmények nemcsak a növényekre és állatokra, hanem az emberi egészségre is katasztrofálisak lehetnek.

Hogy segítsünk egy kicsit a háztartási szemét helyes tárolásában, nézzük meg, mi kerülhet egyáltalán a kukáinkba

1. A kékfedelű kukába kizárólag ezek a hulladékok helyezhetők el:

• újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek,
• hullámpapírok, tiszta, illetve zsírmentes csomagolópapírok, kartondobozok,
• A dobozokat lapítva kell az edénybe helyeznünk, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal minél több férjen a tartályba.

Amire figyelni kell: Ne dobj a kék kukába használt szalvétát, kéztörlőt és papír zsebkendőt. Illetve, a nagyobb kartondobozokat, amik nem férnek bele a kukába, összekötegelve lehet a gyűjtési napokon a kuka mellé kitenni.

2. A sárgafedelű kukába kizárólag ezek a hulladékok helyezhetők el:

• üdítős és ásványvizes PET palackok, háztartási flakonok és azok lecsavart kupakjai (pl. samponos, habfürdős flakon),
• a háztartásban előforduló tiszta fóliák (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák),
• kimosott tejfölös, joghurtos poharak,
• különféle háztartási fémhulladékok (pl. evőeszközök) és fémdobozok (italos- és konzervdobozok)
• kiöblített italos kartondobozok (tejes-, gyümölcsleves doboz)
• A műanyagpalackokat lapítva kell a kukába helyeznünk, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el.
• A fém- és műanyaghulladékok elkülönítése utólag, válogatóműben történik.

Amire figyelni kell: Ne dobj a sárga kukába savas, lúgos, étolajos flakont használt intimhigiéniai hulladékot (pl. tisztasági betétet, pelenkát) benzineskannát, festékdobozt, -spray-t, elektronikai berendezéseket és alkatrészeiket, elemet és akkumulátort, kazettát, magnószalagot, CD-t, DVD-t. Továbbá, a szennyezett csomagolásokat vízzel öblítsd el! A hulladékká vált elektromos és elektronikai eszközök, háztartási kis- és nagygépek (pl. televízió, laptop, hajszárító, vasaló stb.) a kijelölt hulladékudvarokban és áruházakban adhatóak le.

De mért tapossam laposra a műanyagpalackot és a kartonokat?

Azért, mert ha eredeti formájában tesszük a lapítható hulladékokat (pl. a műanyag palackot) a kukába, jóval kevesebb fér el benne. Ezáltal kevesebb hasznos anyagot (és több levegőt) szállítanak a kukásautók, több fordulóra van szükség, a járművek jobban terhelik a környezetet és a szolgáltató üzemeltetési költségei is növekednek.

Miért fontos, hogy az újrahasznosítható hulladékot jó helyre dobjuk?

A „jó dobás” több szempontból is lényeges. Egyrészt pénzbe kerül, ha valaki a hulladékgyűjtés szabályait megsérti. Vagyis, ha a kék-, illetve sárgafedelű kukákban nem oda való hulladék is van, azt az FKF dokumentálja és hátrahagyja a vegyes hulladékot szállító járműnek. Ebben az esetben a szállítás már többletköltséget jelent, ami az ingatlanhasználónak küldött, következő számlában szerepelhet. Amennyiben a közszolgáltató egy éven belül ismételten azt észleli, hogy a kék-, illetve sárgafedelű kukákban nem oda való hulladék is található, úgy a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat megküldi az illetékes kerületi jegyző - a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen a főjegyző - részére, egyidejűleg kezdeményezi hulladékgazdálkodási bírság kiszabását.

Címlapkép: Getty Images