Már csak ez hiányzott: hiába csökken a búza ára, jöhet az ezerforintos kenyér, de mégis miért?

Ma már szinte hihetetlen, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 januárjában még csak ennyit kellett fizetni egy kilogramm fehér és félbarna kenyérért, illetve egy kilogramm finomlisztért:

• 325 forint per kilogramm: fehér kenyér;
• 300 forint per kilogramm: félbarna kenyér;
• 167 forint per kilogramm: finomliszt.

Idén februárban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fehérkenyér ára átlagosan 877 forint volt. Ezek szerint több mint két és félszeresére nőtt a kenyér ára négy év alatt és ez csökkenni már nem fog – írta az economx.hu.

Furcsa összefüggés, de közben a kenyér alapjául szolgáló étkezés búza termelői ára 35 százalékkal csökkent egy év alatt. A takarmánybúza 33 százalékkal, a takarmánykukorica 40 százalékkal, a takarmányárpa pedig 50 százalékkal lett olcsóbb.

Ez a különbség még a kormánynak is feltűnt. Nagy István agrárminiszter kijelentette: a kenyér aktuális árára a búza árának csökkenése csak jelentős időeltolódással hat, mert a malmok az aratás után nagyobb készleteket vásárolnak fel. Szerinte a kenyér árára csak kisebb hatással van a búza termelői ára, a költségek nagyobb részét a búza malomipari feldolgozása, az energiaköltségek, a munkabérek és a logisztika teszik ki.

Nem lesz sem háromhatvan, sem pedig ötszáz a kenyér

A lap még megjegyezte, az inflációs sokk után sem lehet jelentősen csökkenteni az élelmiszerek árait. Pedig februárban Magyarországon 3,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést regisztráltak a statisztikusok – a KSH 3,7 százalékot mért –, amivel a régiónkban a középmezőnyhöz tartozunk - írták.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunk korábbi kérdésére azt mondta, hogy 3,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számolnak 2024-re. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője pedig – szintén egy korábbi nyilatkozatában – arról beszélt, hogy az év további részében hullámzó inflációs pálya lesz a jellemző, az év végére pedig akár újra 5 százalék fölé mehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme.

Az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerint az infláció a következő hónapokban jó eséllyel még a jegybanki toleranciasáv felső szélének – 4 százalék – közelében marad, de ez év közepén bázishatások miatt átmenetileg ismét emelkedik majd. Szerinte 2025-ben érhető el a 3 százalékos célérték.

Címlapkép: Getty Images