A csőd széléről kapaszkodnak felfelé: sorra nyitnak újra a vidéki mozik, mégis kinek éri ez meg?

A megemelt rezsiárak súlyos terhet tettek a járvány után épphogy felálló mozikra. Több kisebb vidéki mozi átmenetileg bezárt, aztán az ország legnagyobb multiplexlánca, a Cinema City, később pedig a még a fennmaradásért küzdő városi mozik is kénytelen voltak árat emelni. A filmszínházak azonban már túléltek néhány válságot, az elmúlt 100 évben számtalan alkalommal jósolták az eltűnésüket, mind a televízió, majd a kereskedelmi tévék térhódításával, a vhs/dvd, az internetes letöltés, majd a streaming szolgáltatók megjelenésével.

Mayer Rudolf, aki 2007 óta vezeti Szombathelyen az önkormányzati tulajdonú AGORA–Savaria Filmszínházat azonban azt gondolja, hogy ez a mostani válság is csak átmeneti lesz. A mozi ugyanis közösségi program, közösségi tér, egy találkozópont, aminek a film fontos, de nem kizárólagos része. De ahhoz, hogy jobban megértsük, mi is zajlik 2024-ben a vidéki mozizásban, érdemes visszalapozni kicsit az időben, és felidézni, mikor is ültek fel először a hullámvasútra, kerültek válságba az addig nyereségesen működő városi (nem plázás) mozik:

A 2000-es években a hagyományos mozik nagyon súlyos válságba kerültek Magyarországon. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy a 2000-es évek elejére szinte minden megyeszékhelyen felépült egy pláza, ahol megjelentek a többtermes multiplex mozik. A filmforgalmazók az analóg kópiákat először ezeknek a moziknak adták oda, mert itt magasabb nézőszámot és bevételt lehetett elérni. Mivel már akkoriban is mindenki premier időszakban akart filmet nézni, és a kisebb mozik csak hetekkel később kapták meg a kópiákat, a multiplexek lényegében letarolták az egész piacot. Ennek az lett a következménye, hogy a hagyományos mozik - amelyek a megyei moziüzemeltető vállalatok megszűnése után maradtak fenn, majd jórészt önkormányzati tulajdonba kerültek - veszteségessé váltak. Az volt a kérdés, hogy az önkormányzat ezt a veszteséget hajlandó-e finanszírozni. Ha a városvezetés úgy döntött, hogy úgyis a multiplexeké a jövő, akkor ezeket bezáratta. Tegyük hozzá, ez volt a legjellemzőbb.

Voltak azonban olyan települések, Szombathely vagy Zalaegerszeg is ilyen, ahol az önkormányzat végig ragaszkodott a mozi épületéhez, így a nehézségek ellenére is megmaradhatott a városi mozi. A nagy fordulat, ami a városi mozik túlélését segítette, a 2010-es évek elején kezdődött, amikor az egész világon, így Magyarországon is elindult a mozik digitalizálása.

Egy analóg kópia előállítási költsége közvetlenül a digitalizáció előtt már 500–800 ezer forint volt, amit egy kis mozi nem tudott kitermelni, a digitális kópia költsége viszont ehhez képest elhanyagolható. Onnantól kezdve, hogy jelentősen csökkent a kópiaköltség, amelyik hagyományos városi mozi átállt a digitális technológiára, az ugyanúgy tudott premieridőszakban vetíteni, mint a multiplexek, akik így kaptak egy versenytársat. Ezzel párhuzamosan, illetve a digitalizálás előtt az akkori kormányzat, a szakminisztérium országosan elindított egy art mozis programot, ami egy infrastrukturális fejlesztés volt. Azt találták ki, hogy Budapesten és vidéken is legyenek art mozik, és bizonyos feltételek teljesítése esetén a mozik megkapták az art besorolást. Egy négytermes multiplexszel egy hagyományos mozi nagyon nehezen tud versenyezni, de vannak a szerzői filmek, a magyar filmek, a speciális vetítések, amelyek egyben piaci rést is jelentenek. A vidéki mozik vagy ezt használták ki, vagy szimplán kereskedelmi mozik lettek.

Ahogy Mayer Rudolf hozzátette, az elmúlt 10 évben többek között ennek a folyamatnak is köszönhetően kiépült egy országos, kifejezetten magyar kereskedelmi mozilánc. Ez a Kultik, ami elsősorban hagyományos mozikat foglal magába, de már van multiplexük is. Jelenleg 9 mozival működnek, jellemzően megyeszékhelyeken vagy kisvárosokban: például Sopronban, Ajkán, Kaposváron, Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen és Szentesen is ők viszik a mozit.

Közben egyre több kisvárosban is felismerték azt, hogy érdemes újranyitni

Már 20 évvel ezelőtt is sokan gondolták úgy, hogy a hagyományos moziknak vége. A tények azonban nem ezt mutatják. Vas megyében azóta sorra nyitottak a kisvárosi mozik, mostanra pedig kifejezetten jónak mondható a moziellátottság, szinte minden mozitípusra van példa:

A tradicionális mozira példa a szentgotthárdi, ahol a polgármester és a városvezetés végig ragaszkodott a filmszínházához, és ahhoz az épülethez, ami 110 éve eleve erre a funkcióra épült. Itt már 2013-ban digitalizáltak, aminek nagyon komoly beruházási költsége volt. Ezt a mozit jelenleg is az önkormányzati cég üzemelteti. Körmenden a régi moziépületet újították fel, a napokban nyílik meg. A digitalizálás elején a kultúrház részeként Celldömölkön is új mozi létesült. Sárváron szintén épült 100 évvel ezelőtt mozi, a város ezt az épületet eladta, de 2019-ben a sportcsarnok részeként létrehoztak egy aranyos kis mozit, ami nagyon jól megy.

Bükön a FunCity részeként került kialakításra egy kis mozi. Ahonnan még hiányzik a megyében a mozi, az Kőszeg és Vasvár. Mindkét helyen a megfelelő épület hiányzik.

A 80-as, 90-es években szinte még minden magyar városnak volt saját mozija, a falvakba pedig kimentek a vándormozik, nagyon sok helyen a művelődési házakban még mindig megtalálhatjuk a gépházak helyét.

Körmenden, amikor évekkel ezelőtt közvélemény-kutatást tartottak arról, mi hiányzik a kisvárosból legjobban, az ott élők többsége a híradások szerint elsőként a mozit említette. Nagy szerencse volt, hogy a vasi kisvárosban megmaradt az épület, mert sok helyen az önkormányzat ezeket vagy eladta, vagy átalakította más célra. Celldömölkön a moziban ma már színház működik, a vasvári épületből egészségközpont lett. Ha megvan az eredeti épület, akkor viszonylag könnyű dolog kialakítani egy modern mozit, de ha nincs meg, akkor keresni kell. Celldömölkön például a felújított kultúrház volt a megoldás.

Voltak elhamarkodott döntések is

Győrben például, amikor megjelent a városban a 12 termes multiplex, a 800 férőhelyes Rába mozit hangversenyteremmé alakították át. Azóta hiányzik a városnak a hagyományos vetítőhely -- emelte ki Mayer Rudolf. A veszprémi Séd mozi ugyanolyan típusú volt, mint a szombathelyi, nagy és modern, de azt is bezárták, és hangversenyteremé alakították át. De már ott is nyílt tavaly egy új, hagyományos mozi. Székesfehérváron jelenleg a kulturális központ működteti a mozit, és nagyon sikeresek.

Készítettünk egy listát a városi mozikról lakosságszám alapján. Nyilván nincs mozi Érden, Dunakeszin vagy Budaörsön, mert ezek a települések a budapesti agglomeráció részei, nem érné meg. Ami fájdalmas viszont, az Mosonmagyaróvár vagy éppen Baja. Baján például a polgármesterasszony legutóbb úgy nyilatkozott, hogy nagyon szeretne mozit a városban.

- tette még hozzá Mayer Rudolf.

Ki finanszírozza, hogyan tudnak fennmaradni a vidéki mozik?

A hazai mozik látogatottsága az elmúlt 100 évben mindig hullámzott, de mindig képes volt megújulni valamilyen formában:

Kezdetben volt a némafilm, aztán a fekete-fehér filmek után jött a színes, majd a hangosfilmek… A digitalizálással együtt jött a 3D, amikor éppen mélyponton voltak a filmszínházak, ez megint sokat lendített rajtuk. Most is baj van, mert a streaming elterjedése miatt bizonyos típusú filmek ki fognak hullani a mozikból. A városi moziknak most 6-8 nagy filmből kellene megélni, de nagy szükségünk van a nemzeti filmgyártásra, és a jó családi filmekre is, hogy talpon maradhassunk

- közölte az AGORA–Savaria Filmszínház vezetője.

Ezért is van az, hogy a filmvetítéseken túl a városi mozik is egyre többször vállalnak fel egyéb programokat is, ebből mára új műfaj is született:

A szakma ezt nevezi eseménymozizásnak. Vannak nagyon értékes filmek, amelyeket ha műsorrendi előadáson vetítünk, a kutya sem jön el rájuk, vagy nagyon kevesen. Amikor az előadás mögé szervezünk egy eseményt, meghívunk valakit, pl. pszichológussal vagy filmes szakemberekkel lehet a film után beszélgetni, akkor ezért a közönség rendkívül hálás. Ilyenkor például Hajdú Szabolcs Kálmán-nap című filmjén Szombathelyen nem hárman ülnek bent, hanem 103-an. Nyilván a rendezvényszervezés egy nagyon komoly humán erőforrást igényel, mi is art mozi vagyunk, az NKA támogat minket, ebből finanszírozzuk a rendezvényeket. Ha van egy izgalmas film, arra igyekszünk odafigyelni, plusz eseményeket szervezni rá.

Hogy magasak-e a hazai mozijegy-árak, azért eléggé viszonylagos

Tőlünk nyugatabbra 10-12 euró egy mozijegy. Nálunk ez még mindig csak 2000-2500 forint. De az tény, hogy a covid óta 30-40 százalékos drágulás volt. Emelte ki Mayer Rudolf, aki azt is hozzátette hogy:

A moziknak a covid és a rezsiválság nagyon betett, most kapaszkodunk vissza. A moziknak valami olyat kell adni, amiért ott akarják megnézni azt a filmet az emberek. Erre nagyon jó példa a Barbie és az Oppenheimer egyidejű bemutatója. A Barbie-nak 700 ezer nézője volt tavaly, ez nagyon soknak számít, az Oppenheimernek pedig 500 ezer. Úgy gondolom, hogy az Oppenheimernek önmagában nem lett volna ennyi nézője. A magyar filmeknél a november 30-án indult a Semmelweis jelenleg 340 ezer nézőnél tart. Ez szintén nagyon jónak számít. Hiszek abban, hogy a nemzeti filmgyártás, ha jól működik, megmentheti a mozikat. A Semmelweiset a gyönyörű közeli képek miatt például nem szabad monitoron vagy tévén nézni. A vetített kép mindig sokkal szebb. Viszont ennél a filmnél is lerövidült a vetítési időnk: két hete felkerült a Netflixre, ez azt jelenti, hogy a „mozis ablak” mindössze 4 hónapig tartott. A Szegény párák című film január végén indult, és már fent van a Disney pluszon. A streaming előfizetésekkel a mozik nehezen tudnak versenyezni, ezért ha a tendencia nem változik, a mozik finanszírozásával kezdeni kell valamit.

Miből tartható fent egy kisvárosi mozi?

Ma már elképzelhetetlen a mozi pattogatott kukorica és kóla nélkül, a vidéki mozikat is részben ez tartja életben:

Ha egy hagyományos vidéki mozinak van évente 30-35 ezer nézője, akkor talán nem veszteséges. Két nagy költség van, az egyik a filmkölcsöndíj, ami általában a jegyárbevétel fele, a másik az épület üzemeltetése. Bevétel a mozijegyen kívül a büféből van. Minden vidéki polgármesternek, aki megkérdez, elmondom, hogy egy kisvárosban minden este kell, hogy legyen valami, ahova-amire el lehet menni. Vagy legalább csütörtöktől vasárnapig kell lennie valaminek, amiért érdemes lehet kimozdulni otthonról. A kisvárosok nem tudnak finanszírozni minden estére programot, a legolcsóbb megoldás a mozi, ami mindig kínál valami újat. Szentgotthárdon a 110 éves évfordulós ünnepségen azt mondtam, hogy akinek van digitális mozija, az néz Semmelweist premier időszakban helyben, akinek meg nincs, az meg csak utazással.

A hagyományos mozinak az a jó, ha ott áll mögötte az önkormányzat. Az Agora–Savaria Filmszínházat önkormányzati cég üzemelteti, a szentgotthárdit szintén. A Kultik mozikat nagyon jó menedzserek irányítják, ők ezt kitalálták, megcsinálták nagyon jól.

A covid nagyon bekavart, még mindig tart a kapaszkodás

Az első nem covidos évben a hazai mozikban 30-40 százalékos nézőszámcsökkenést tapasztaltak, az art moziknál ez az szám még nagyobb volt: 50 százalékos. Most kapaszkodnak visszafelé, ha kicsit is, de mennek felfelé a számok:

Az AGORA–Savaria Filmszínháznak a covid előtt évente 80 ezer látogatója volt, és 100 millió feletti jegybevétellel számolhatott. Idén talán összejön 60-70 ezer néző. A mozikat keményen érintette az infláció is, de az is hatott ránk, hogy például a múlt hétvégén 30 fokos meleg volt, mindenki szabadtéri programon volt. A mozi legnagyobb konkurense a másik szabadidős tevékenység. Rengeteg program volt a hétvégén Szombathelyen is, jó idő volt, így sokan nem a mozit választották. Éven belül is van egy hullámzás, a leggyengébb általában az április és a szeptember. Most már hál’ istennek jó a január-február is, és ha van egy-két jó film júliusban és augusztusban is, akkor a nyárral sincs probléma.

- tudtuk még meg az AGORA–Savaria Filmszínház vezetőjétől.

Címlapkép: Getty Images