Nem sportolnak a magyar fiatalok: nem is sejtik milyen óriási hibát követnek el

A felmérésben ötezer, 12 és 24 év közötti fiatal, valamint kétezer, 12–18 éves életkorú fiatal szülője vett részt. A kutatás 10 országban (Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Nigéria, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Államok) készült, és célja az volt, hogy megismerjük, mennyit sportol a Z generáció, mi motiválja és mi akadályozza őket a mindennapos testmozgásban. A kutatás egyedülálló demográfiai részletességgel mutatja be a fiatalok sportolási preferenciáit, félelmeit, ugyanakkor rávilágít kulcsfontosságú és újonnan felmerülő kérdésekre.

Csak minden ötödik fiatal sportol – de aki igen, elégedettebb és magabiztosabb

A részvétel a fontos – ehhez azonban a sportban is meg kell adni a lehetőséget, például a fiataloknak, akiket számos tényező hátráltat a rendszeres testmozgásban, de motivációjuk is szerencsére bőven van. Kifejezetten biztatóak a Z generáció fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdjei: 72 százalékuk tartja fontosnak az aktív sportolást, a válaszadók több mint fele (55%) pedig még iskolába is szívesebben megy azokon a napokon, amikor van ott lehetősége testmozgásra, mi több, elégedettebbek a tanulmányi eredményeikkel, és úgy érzik, jobban tudnak koncentrálni (46%) a testmozgás után.

Ennek ellenére a sport és a testmozgás iránti elkötelezettség szintje továbbra sem biztató: ötből csupán egy átlagos fiatal (kevesebb mint 20%) sportol hetente legalább öt órát vagy annál többet. Amikor arról kérdezték őket, hogy milyen akadályok vagy aggályok gátolják őket a sportolásban, a fiatalok elsősorban az egyéb kötelezettségeiket, főleg a tanulást említették (67%). Az eredményekből az is kiderül, hogy nem akarnak ismeretlen emberekkel sportolni (53%), ahogy egyedül sem (50%). Minden második válaszadó (49%) pedig mások róla alkotott értékítélete miatt aggódik, esetleg amiatt, hogy nincs elég jó fizikai állapotban (49%).

A pandémia árnyéka is akadályt jelent

Az elégtelen fizikai aktivitásról a globális kihívások is tehetnek. A fiatalok több mint egyharmada (37%) a megélhetési válság miatt sportol kevesebbet, minden harmadiknak pedig (30%) az éghajlatváltozás okozta szélsőségesen meleg, csapadékos vagy vízhiányos időjárás korlátozza a lehetőségeit a testmozgásra. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a megkérdezettek harmada (31%) saját bevallása szerint a COVID-19 következtében mozog kevesebbet. 13 százalékuk pedig még mindig jelentős szorongást és aggodalmat érez a járvány terjedésével kapcsolatban.

Fontos a szülői támogatás

A kutatás lényeges megállapítása, hogy a szülők többsége (több mint 90 százaléka) elismeri a sportolás egészségre és jólétre gyakorolt előnyeit. Arra is akad persze példa, hogy a felmenők ennél nagyobb szerepet játszanak gyerekeik fizikai aktivitásában. Késely Ajna háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes úszó édesanyja ultrafutó, édesapja pedig amolyan mindenevőnek számít a sportolásban.

Nálunk nem az volt a kérdés a húgommal, hogy sportoljunk-e, hanem csak az, hogy milyen mozgásformát válasszunk

– utal vissza uszodai karrierjének kezdeteire Ajna. Szerinte az erőből, amely abból a tudatból fakad, hogy képesek vagyunk kilépni komfortzónánkból és meghaladni önmagunkat, bárki meríthet, ez nem csupán a versenysportolók kiváltsága.

Hasonló véleményen van Ekler Luca paralimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok, világcsúcstartó magyar paraatléta, akinek részleges bénulást okozó gyerekkori stroke tett pontot ígéretes teniszkarrierjének végére:

Hiszek abban, hogy mindenkinek saját magához képest kell a legjobbnak lennie, akár hobbisportolóként az aktív mozgásról, akár sportolóként az olimpiai felkészülésről legyen szó.

Később az atlétikában találta meg élete sportját, a parasportban pedig azt a közeget, ahol képes elfogadni önmagát és felszabadultan versenyezni.

A sportnak társadalmi jelentősége is van

Bizonyos demográfiai csoportok, köztük a nők és lányok, valamint az alacsony jövedelmű családokból származó fiatalok kisebb valószínűséggel vesznek részt a sportban és a fizikai aktivitásban. Ezért is fontosok az olyan célzott támogatási kezdeményezések, amelynek célja az, hogy megkönnyítse a fiatalok számára a hozzáférést a különböző mozgásformákhoz és a lehetőséget teremtsen, hogy aktívak legyenek és azok is maradjanak.

A sportot középpontba állító ifjúsági táborok, digitális képzések, klubok és rendezvények formájában számos globális és helyi kezdeményezést megvalósító MoveNow már több mint 10 000 gyermeket és fiatalt ért el világszerte, köztük Magyarországon is. Ilyen volt például a tavaly már több mint 30 magyar és erdélyi jégpályán zajlott Jégpályák Éjszakánája, amellyel több mint 30 000 embert, köztünk fiatalokat is ösztönöztek korcsolyázásra.

Címlapkép: Getty Images