Óriási a baj, riadót fújtak Brüsszelből: a magyarok élete és egészsége is veszélyben forog

Az Egészségügyi Világszervezet egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó, új becslései alapján a légszennyezésnek való kitettség előidézhet vagy súlyosbíthat bizonyos betegségeket, bizonyos betegségeket, így például a tüdőrákot, a szívbetegséget, az asztmát és a cukorbetegséget. Az irányelvjavaslatról ezért jelenleg háromoldalú tárgyalások folynak az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között - írta a Pénzcentrum.

Mi helyben látjuk a légszennyezés elleni küzdelmet, ugyanakkor testközelből tapasztaljuk a szennyezésnek a közösségeink jólétére gyakorolt hatását. Tény, hogy a légszennyezés elleni küzdelemre irányuló ambiciózus politika költségeit messze felülmúlják a gazdaság, a természet, az éghajlat és különösen az egészség szempontjából jelentkező előnyöket, különösen ha figyelembe vesszük a tétlenség következményeit. Az Régiók Európai Bizottsága támogatja az Európai Bizottság által 2030-ra meghatározott határértékeket, de arra kéri a döntéshozókat, hogy teljes mértékben igazodjanak a WHO tudományosan megalapozott levegőminőségi iránymutatásaihoz, amivel megvédhetik a polgárok egészségét, és hozzájárulhatnak az unió 2050-re kitűzött, szennyezésmentes célkitűzésének eléréséhez

– hangsúlyozta Una Power, a Zéró Szennyezés Érdekképviseleti Platform társelnöke.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb levegőminőség-egészségügyi felmérése szerint 253 ezer haláleset elkerülhető lett volna az Európai Unióban, ha mindenhol követik az iránymutatásokat.

Ezzel csökkenhetne azoknak a pácienseknek a száma is, akik kénytelenek a légszennyezéssel összefüggő betegségek, például a cukorbetegség és az asztma legyengítő egészségügyi hatásaival együtt élni. A nitrogén-dioxid-szennyezés 52 ezer ember halálához vezetett, az ózonnal történő, rövid távú érintkezés pedig 22 ezer halálesetet okozott az unióban. A légszennyezés emellett jelentős költségeket ró az egészségügyi ellátórendszerekre.

Ezért három kulcsfontosságú légszennyező anyag a felelős:

• a finomrészecskék,
• a nitrogén-dioxid, és
• az ózon.

A már említett jelentés szerint 2005 és 2021 között összesen 41 százalékkal csökkent az egyik legkárosabb légszennyező anyagnak, a finomrészecskéknek (PM2,5) tulajdonítható halálesetek száma az Európai Unióban. Ennek ellenére az európaiak számára továbbra is a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti eredetű egészségügyi kockázatot (ezt olyan más tényezők követik, mint például a zaj- és vegyi anyag szennyezés, valamint az éghajlattal összefüggő hőhullámok egészségre gyakorolt, fokozódó hatásai), amely különösen a városokban és a városi területeken idéz elő krónikus betegségeket és haláleseteket.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett adatok arra emlékeztetnek bennünket, hogy a légszennyezés még mindig az első számú környezeti eredetű egészségügyi probléma az unióban. A jó hír az, hogy a tiszta levegő stratégiája működik, és a levegőminőségünk javul. De még ennél is jobban kell teljesítenünk, és tovább kell csökkentenünk a szennyezettségi szinteket. Ezért az uniónak gyors döntést kell hoznia a környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelvekről és megvalósítani azokat, hogy az EU levegőminőségi normáit jobban összehangolja az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival

– mutatott rá Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős uniós biztos.

Jelenleg Európa városi lakosságának 97 százaléka van kitéve az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott küszöbértéket meghaladó részecskeszennyezésnek.

A cikk a Pénzcentrum oldalán olvasható tovább, ITT!

Címlapkép: Getty Images