Még mindig sok tévhit kering a legendás balatoni hal körül: most lerántjuk a leplet, kiderül, mi a valóság

Az angolna a Balaton, és a Duna vízgyűjtőjén élő őshonos hal, de sem méret, sem darabszám korlátozása alá nem esik, és nincs tilalma ideje sem. A balatoni angolnaállomány telepítések hatására jött létre, az első telepítésre 1890-ben került sor, ám ezeknek a korai telepítéseknek még nem volt jelentős hatásuk. A telepítések előtti időkben néhány fogást jegyeztek fel évtizedenként, ami arra enged következtetni, hogy természetes módon is eljuthatott a Balaton vízgyűjtőjébe.

Az állomány az 1961, és 1991 között zajló intenzív telepítések hatására vált jelentőssé. Ebben az időszakban több, mint 83 millió darab angolna lárva került betelepítésre, a szakemberek viszont csak néhány százalékos egyedre tették a tényleges megmaradt számot. Ismerve a halász, horgászfogási adatokat, és a tóban még meglévő állományt elmondhatjuk, hogy a tóban jelenleg 10-15 százalékos lehet az angolna Aránya.

A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a horgászat végéig életbe tartsuk a zsákmányt. A horgászat végeztével azonban a zsákmányt leölve szabad hazaszállítanunk.

Az angolna esetében a szakemberek azt tanácsolják, hogy a bénító ütést ne a fejtájékon, hanem a farok végén érdemes megejteni, majd ezt követően késsel egy jó irányzott szúrással meg kell szüntetni a folytonosságot a gerinccsigolyák között. Ezzel a módszerrel tudjuk a legkíméletesebb módon elvenni a hal életét.

Ami a fogási módszereket illeti, nagyon sokféleképpen kifoghatjuk az angolnát. Az egyik bevett módszer, ha csúszó ólmos végszereléket használunk, két horoggal, 30-as fő zsinórral. A csali lehet többféle giliszta, Berki giliszta, kanadai giliszta, Trágyagiliszta is bár utóbbit gyakrabban megtámadják más halak, mint például a Keszegek. Horognak érdemes speciális verziót alkalmazni. Fontos, hogy ez ne legyen túl nagy, mivel akkor nehezebben tudjuk megakasztani az angolnát. Ami a horgászbotot illeti, elég, ha egy viszonylag rugalmas bottal rendelkezünk.

Megéri türelmesnek lenni

A nyugati övcsatornánál elhelyezkedő balatonmáriai árok kiváló hely az angolnák becserkészésére, mivel tele van tavasszal a Balatonból felúszó halakkal. Ugyancsak jó választásnak bizonyulhatnak az egyéb befolyó torkolatok, vagy mólók is, mint például a siófoki móló is. Ha megnyitják a Sió Zsilipet, akkor rengeteg angolna szokott összegyűlni a kikötőben, így érdemes mindig figyelni a csatornát a környéken.

Bár az angolna őshonos hal, de a mesterségesen betelepített állománya a Balatonba nem kívánatos. Ezért a halászati engedély lehetőséget ad a varsás gyérítésére.

Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy egésze na 2000-es évek elejéig intenzív volt az angolna halászat. Ezután már csak a Sió zsilipnél tudtak Angolnát fogni, speciális csapdával.

- mondta Németh Ferenc.

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. halásza szerint az új Zsilippel ez a lehetőség viszont megszűnt, és most a varsás gyérítéshez folyamodtak. Mint mondta, a kétezres évek aszályos időszakában volt egy olyan időszak volt, amikor maga a Sió Zsilip se működött, ezért 8 éven keresztül ehhez a fajta gyérítéshez kellett folyamodniuk.

Az angolnák kifogása a tavaszi időszakban végezhető a leghatékonyabban, nyáron inkább már a törpeharcsát fogjuk. Ehhez speciálisan kialakított varsákat használunk, amik közül az egyik a torkolatoknál, és a nyílt vízen vannak

- tette hozzá.

A halász szerint ezek az eszközök 95 százalékos hatékonysággal tudják megfogni az angolnát. Ha más hal kerülne bele, az minden további nélkül visszaengedhető.

Kapósak a külföldi piacon

Németh Ferenc hozzátette: a halászatot 10-12 fokos hőmérsékletű vízben kezdik meg egészen május végéig, június elejéig. A megfogott angolna tárolóketrecbe kerül, ami a keszthelyi kikötőjébe van elhelyezve. Mint mondja, előfordul olykor napi 8-10 mázsás fogás is. A kifogott halak mennyiségét nagymértékben befolyásolja az időjárás is, viharos időben például sokkal több halat lehet begyűjteni.

Korábban olyan 15 évvel ezelőtt az angolna súlya átlagosan 55 deka volt, mára ennek a duplája 1 kg 10 deka

- hívta fel a figyelmet.

Fodor Ferenc elmondta, hogy a fogott angolnákat elsősorban külföldre értékesítik, mivel idehaza kisebb mennyiségre van csak igény. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. haltermelési igazgatója szerint Magyarországon nincs hagyománya az angolnafogyasztásnak. Az ebből származó bevételt visszaforgatják a balatoni halgazdálkodásba, például süllő telepítés formájában.

Még mindig sok tévhit kering a szaporodásukról

Dr. Müller Tamás, a MATE Természetesvízi Halökológiai Tanszék, egyetemi tanára a hazai angolnakutatás eredményeiről szólva elmondta, hogy az angolnának egy sajátságos életciklusa van, a csontos halakon belül a sugaras úszójú halak (Actinopterygii) alosztályába tartozik. Mint mondta, miután ezek a halak nem ivarérettek, és maga a halszaporítási gyakorlat Magyarországon azon alapul, hogy az utolsó lépésben az ivarsejtek végső érését befolyásolják, ezt az angolna esetében ezt nem tudják megtenni, mivel a halban nincs ivarérett egyed.

Az angolna esetében sikerült Magyarországon megoldani a hal szaporítását, mivel sikerült angolna lárvát létrehozniuk

- mondta Dr. Müller Tamás.

A szakember elárulta, hogy ők munkásságuk során nyolc napra tudták feltornászni az angolna lárva életét, ellenben a legjobb kutatócsoportok ugyan 90 napnál tartanak, ám még ez is édeskevés, mondván az angolna lárvastádiuma 180-200 nap. Dr. Müller Tamás szerint komoly gondot okoz számukra, hogy magát a tengervízi akvakultúrához szükséges eszközöket is fel kell építeniük, valamint mesterséges tenger vízre is szükség van, ez pedig óriási anyagi forrást igényel. Ami a balatoni szaporodásukat illeti a szakember rövidre zárta a kérdést:

Az angolna kizárt, hogy a Balatonba szaporodjon, mivel maga a lárva, illetve az ikra csak sós vízben tud megtermékenyülni

- magyarázta.

A horgászokat közül sokan rendszeresen fognak kis angolnákat, természetesen az teljesen szubjektív, hogy mi számít kicsinek. Ami ezeket a kis példányokat illeti érdemes leszögezni, hogy az angolna állomány meghatározásába beletartozik az életkor is. Ezzel kapcsolatban kijelenthető, hogy az 1991 utáni született angolnát Dr. Müller Tamásék még nem találtak. Mint mondta, a hímek alapesetben nem nőnek negyven centiméternél nagyobbra, amiket látni vélünk nagyobbak, azok mind ikrásak, női ivar egyedek. A szakember szerint alapvetően az édesvízi állományokban kevés a hím, mivel ők a tengervízben érzik jól magukat.

Címlapkép: Getty Images