Budapest 3℃ (borult)Elnéptelenédés fenyegeti ezeket a vidékeket: ők a népességfogyás legnagyobb vesztesei
2023. január 1-hez képest Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent idén év elejére, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint. Az állandó lakosság számszerűen 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Dél-Alföld régióban 1 241 017 fő volt január 1-jén az állandó lakosok száma, mely 2023-hoz képest 0,63 százalékos, 2020-hoz viszonyítva pedig 2,68 százalékos csökkenést jelent. Vagyis az országos átlagnál rosszabb a helyzet, vagy például Észak-Alföldnél is, viszont régiós szinten nem a legvészesebb - Észak-Magyarország vagy Dél-Dunántúl területén nagyobb az elnéptelenedés foka - írta a Pénzcentrum.
Ahogy a Pénzcentrum cikkében írta, a legnépszerűbb települések dél-alföldi rangsora - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - több meglepetést is tartogat. Dél-Alföld is azokhoz a régiókhoz tartozik először is, ahol nem a törpefalvak dominálnak a listán - ez a településszerkezetből adódik. Az Őrségben, vagy domb- és hegyvidéken sokkal jellemzőbb az aprófalvas elosztás, az Alföldön viszont sokkal inkább jellemző a mezővárosi jelleg, vagyis sok, viszonylag kisebb népességű várost találunk, a lakosok nagyobb része ezekben a városokban él és a falvak mérete is jellemzően nagyobb.
Így nem is csoda, hogy más régiós toplistákkal ellentétben városok is feltűnnek a rangsorokban. Volt erre máshol is példa, de sok helyen csak községek jutottak a TOP50-be. A ranglistára jellemző az is, hogy nincs nagyon kimagasló növekedés, és 1 százalék gyarapodás sem volt szükséges a listára kerüléshez. A Dél-Alföld további érdekessége, hogy két vármegye esetében a TOP20-as listát nem lehet megtölteni elég községgel, várossal, mert nem volt annyi növekedést mutató település sem.
TOP50 dél-alföldi település
Az egyéves növekedésben rekorder települések közül 28 Bács-Kiskunban, 13 Csongrád-Csanádban és 9 Békésben található. A listát Felsőlajos vezeti, ahol már ezer felett jár az állandó lakosok száma. A Wikipédia szerint Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. Valamikor Lajosmizse külterülete volt, melyet 1958-ban ún. tanyaközponttá szerveztek, mely jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1986-ban Lajosmizse társközségévé nyilvánították, majd az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg.
Az egykori tanyaközpontot Kunpeszér, Magyardombegyház és Mátételke követik a ransorban 3-3,5 százalékos növekedésükkel. A listára három város tudott feljutni: a csongrád-csanádi Mórahalom, a békési Elek és a bács-kiskun megyei Dunavecse, valamint Hajós.
A cikk folytatása a Pénzcentrumban!
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
