Ezt rengeteg állatbarát nem tudja: súlyos árat fizethetsz, ha nem veszed észre a jeleket

Az, aki háziállatot szeretne, vállalja is érte a felelősséget. Azt is, hogy a betegséget illik és szükséges kezelni

– mondja Tóth Márton, a DogmoVet Állatorvosi Rendelő és Állatpatika orvosa.

Az élősködők sokszor fájdalommal járó betegségeket terjeszthetnek, ugyanakkor érdemes őket szétválasztani. Mint sorolja Tóth, a kutyák a kullancsokat a környezetből szedhetik össze, amelyek súlyos betegségeket terjeszthetnek. Ilyen lehet a babesiosis, amely kezeletlenül veseelégtelenséget és autoimmun vérszegénységet okozhat, egyes paraziták pedig agyhártyagyulladást eredményezhetnek. Ismert betegség továbbá a Lyme-kór, amely lázzal, sántítással, duzzadt, fájdalmas izületekkel, illetve súlyos esetben vesebetegséggel is járhat. Tóth Márton szerint mindegyik időben felismert betegség kezelhető, de kezelés nélkül idült, elhúzódó, adott esetben életveszélyes állapot is kialakulhat.


Bolhát az állatok általában egymástól szedik össze, de a petéket és lárvákat szintén a környezetből (fű, föld), vagy a lakott területek egy részéből (kert, padlórepedések stb.) is felszedhetik. Az élősködő válthatja ki az arra érzékeny állatban a bolhanyál allergia miatti bőrgyulladást, amely komoly tünetekkel járhat együtt: ezek viszonylag látványosak, ugyanis viszketegség alakulhat ki, ami a gyakorlatban vakarózást, nyalakodást, rágcsálást, dörzsölést von maga után. A durva parazitás fertőzés főleg fiatal kutyáknál komoly vérveszteséget tud okozni, illetve a bolhák féregpetéket is terjesztenek, ezért fontos – bolhás állat esetén kiemelten – a belső paraziták elleni védekezés is. 


Szintén ismert élősködő a szúnyog, amely a szívférgességet terjeszti. Ez elsősorban a kutyákra veszélyes, a macskáknál csak ritkán fordul elő komoly probléma szúnyogcsípés miatt. Az ebekben viszont idült, lassan kialakuló, keringési és légzőszerveket érintő problémák léphetnek fel, amely évekig is lappangva, tünetmentes maradhat. A szívférgesség esetében a megelőzés és a szűrővizsgálatok kiemelten fontosak! Egy végstádiumú szívférges állat esetében bármilyen kezelés jó eséllyel kudarcba fulladhat, emellett komoly költségekkel jár.

Egyre gyakrabban előfordulnak


Tóth Márton szerint 8-10 évvel ezelőtt a szívférgesség még csak egy kifejezetten mediterrán probléma volt, általában csak délebbre eső országok (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország stb.) voltak érintettek, de ma már nálunk is ún. endemikus (helyben is állandó jelleggel előforduló, szaporodni, terjedni, megbetegedést kialakítani képes) betegségként lehet rá tekinteni. Vannak olyan szúnyogpopulációk, amelyek egész évben megmaradnak, áttelelnek, ami az éghajlat melegedésének köszönhető; ezért egész évben javasolt a védekezés, ami a kullancsokra is vonatkozik. 


A szúnyogok a vízparton, belvizes területeken szoktak előfordulni, mert a szaporodási feltételeik megfelelőbbek, ugyanakkor városi környezetekben is előfordulnak, ahol vízfelszín található (vízgyűjtő, tető, medence, pocsolyás környezet stb.).

A kullancsok a meleg, füves területeket kedvelik, így az erdők közötti mezőkön, pázsitos részeken kapaszkodnak fel az állat szőrére vagy az ember ruhájára; így tehát bármely füves részen, ahol sétálunk, játszunk a kutyával, potenciálisan fennáll a kullancsveszély, a zártkertek sem kivételek. Az élősködőket – beleértve a bolhákat – a madarak, kóbor macskák, sünök és gyíkok is viszik magukkal, tehát akár egy galamb vagy veréb is lehet terjesztő, ha beszáll a kertünkbe. 


Minden állat érzékeny lehet!


Az élősködők ellen minden állatnak érdemes védekeznie, de egyes kutyafajtáknak különösen: angol és francia bulldog, boston terrier, boxer, border collie, doberman, az ausztrál juhász jellemzően ilyen.

A betegség attól is függ, hogy maga a parazita, a vérszívó mennyire fertőzött. Előfordulhat, hogy a kórokozót a szervezet blokkolja, meggátolja a fertőzés megindulását, de nem érdemes ebben bízni – csak a megelőző gyógyszeres védekezés nyújthat teljes körű megoldást. Ettől függetlenül érdemes lehet utánanézni, még mielőtt kutyát vásárol vagy fogad örökbe valaki, hogy az adott fajta mire érzékeny, milyen betegségre hajlamos. 


Ne feledjük, hogy az élősködők a cicákra is veszélyesek lehetnek; akár a benti tartásúakra is, amennyiben ők kimennek a teraszra, közös használatú folyosóra, vagy találkoznak kijárós kutyával, tehát közvetetten érintkeznek a külvilággal. A kinti cicák esetében gyakori probléma a fülatkásság, fülrühösség.

Tóth Márton személy szerint nem erőlteti benti macskáknál a folyamatos védekezést, de évente, félévente, negyedévente a megelőző kezelés javallott. A kinti cicáknál értelemszerűen folyamatos védekezés ajánlott.

Ma már sokféle készítmény található a piacon, nyakörv, rácsepegtetős, fújkálós és tabletta típusúak, külső és belső élősködők ellen védők egyaránt. Az orvos a régebbi, jellemzően kedvezőbb árú, kiskereskedelmi forgalomban lévő készítményeket, amelyeknek 20-30 vagy akár 40 éves hatóanyaguk van, nem javasolja, hiszen az élősködők is fejlődnek, immunissá válhatnak ezekre.

Hatékony védelmet nyújt külső élősködők ellen a Vectra 3D (csepegtető) és a Frontpro (rágótabletta) készítmények, valamint a Foresto vagy Scalibor nyakörvek! Keresse őket a DogmoPharm Állatpatika és Webáruházban, ahol több mint 3000 termék kapható!

Tóth Márton szerint ezekből bármennyit lehet az állatra csöpögtetni, ha nem működnek, ezért inkább egy drágább, de hatásos, modernebb készítményt keressünk, amelyek ugyanakkor általában vénykötelesek, ezért el kell látogatni az állatorvosi rendelőbe. 


Fontos az időtényező!


Amennyiben megtörténik a baj, tehát kullancsot találunk az állatban, fontos, hogy minél előbb távolítsuk el lehetőség szerint egyben, nyomkodás nélkül, és pusztítsuk el az élősködőt (nyomjuk össze papírzsebkendőben, dobjuk a lefolyóba). Nagyon fontos az időtényező, vagyis hogy minél hamarabb tegyük ezt meg, amikor még nem szívta meg magát, és nem lökött az állat szervezetébe kórokozókat. Előfordulhat, hogy kialakul egy gyulladásos reakció a csípés vagy a kullancs helye körül, de ez még mindig jobb, mint a hosszú távú, súlyos következményekkel járó betegség. Az sem probléma, ha benne marad az élősködő feje az állat testében – sokan ettől tartanak, de nem ez a mérvadó, nem lesz problémája ebből a kutyának, idővel a szervezet kilöki. Ma már mindenféle kullancskiszedő csipesz vagy kanál elérhető a piacon (például a sokak által ismert a „csavargatós” fajta), de bármelyik alkalmas lehet, a lényeg, hogy el tudjuk vele távolítani az élősködőt. Legrosszabb esetben egy borotvával húzzuk le, így biztosan kijön a testből. 


Mindenképpen érdemes felkeresni az állatorvost, hogy átbeszéljük a továbbiakat, mik a lehetőségek, ha az állat megfertőződött. Alapvetően arra is van lehetőség, hogy a kullancsot járványügyi szakemberek kivizsgálják, ha az érintett személynek van lehetősége erre időt fordítani (ehhez egy tégelyben be kell küldeni az ezzel foglalkozó intézménybe a lehetőség szerint egyben eltávolított kullancsot).

Sokan rögtön kezelésnek vetik alá a kiskedvencüket, anélkül, hogy bármi panasz vagy tünet jelentkezne, de Tóth Márton ezt nem javasolja, ugyanis a sorozatos injekció nem kellemes, ő a kezelést megelőzően egy 10-14 napos szigorú megfigyelést javasol. Ha lázas, bágyadt, kedvetlen, nem reagál a játékokra, étvágytalan ebben az időszakban, akkor babéziára lehet gyanakodni, és indulhat a kezelés.

A Lyme-kór ennél bonyolultabb is tud lenni, ugyanis nagyon sokáig, akár évekig is lappanghat. Ezekben az esetekben az eljárás nem kellemes, hosszú, akár hetekig tartó antibiotikum-kúrát, valamint több kiegészítő és vérvizsgálatot tartalmaz, de nem reménytelen a gyógyulás. Fontos, hogy amennyiben a bármilyen tünetet tapasztalnak, minél hamarabb forduljanak állatorvoshoz, mert sok esetben több napig is hagyják a kutyát otthon „lábadozni”, ezzel viszont rontják az esélyeit.

Címlapkép: Getty Images