A tavalyi évben a hazai húsipari vállalatoknak nem ment jól, hatalmas minuszokkal indították az idei évet és Magyarország húsfogyasztása is csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években – számolt be róla az Agrárszektor. Ebben azonban nem a vegán mozgalom játszik jelentős szerepet, hanem a jövedelmi problémákból fakadó nehézségek. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az egyre nagyobb teret hódító húsmentes életmódot követőkről sem, amelyek ha hazánkban még nem is közvetlenül, de hatással vannak az iparágra, világszerte pedig máris masszív fogyasztói réteget alkotnak.
A húságazatot az elmúlt két évben az jellemezte, hogy jelentősen megnövekedtek az élősertés árak, mely a sertés tenyésztőknek a korábbi évekhez képest kellemesebb helyzetet teremtett. Ez napjaink jellemzője is, hiszen 5 éves átlagot lényegesen meghaladó élő sertés árak vannak. Ezzel szemben, ha külön vesszük a vágóhidakat és a készítménygyártókat, akkor elmondható, hogy ezen ágazatok nehezebb helyzetben vannak, mint 2-3 évvel ezelőtt
- fogalmazott az Agrárszektornak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
Ez meg is látszott az ágazat tavalyi eredményességén. Ahogyan azt korábban az Agárszektor megírta, azon cégek esetében, amelyeknek nyilvános a mérleg és eredménymutatása, érdemi romlást láthatunk a tavalyi év eredményeit tekintve. 2023-ban a húsfeldolgozás és -tartósítási ágazat termelésének volumenindexe 15,7 százalékos visszaesést mutat, míg a húskészítménygyártás 14,4 százalékosat.
Ha megnézzük az adatokat, azt is láthatjuk, hogy bár volt növekedés tőkehús és készítmények esetében is, de ez távolról sem követte az élősertés árának, illetve más termelési költségeknek a növekedését – fogalmazott a szakértő. Hozzátette, a termékpálya egészére azt lehet mondani, hogy vegyes a kép, a sertéstenyésztők alapvetően még most is viszonylag jobb helyzetben vannak.
Bár most számolnak valamekkora takarmányár növekedéssel az előző évihez képest, de még egy érdemben megnövekedett takarmányár mellett is, a jelenlegi élősertésárak ismeretében, amelyek kialakultak Európában és Magyarországon is, a sertéstenyésztők profitot realizálhatnak.
Jól járnak azok is, akik malac előállítással foglalkoznak, ugyanis a malac értékesítési ára még az élősertés áránál is magasabb számokat mutat.
Összességében elmondható, hogy nagy változás nem volt az elmúlt hónapok során, és jelentős változással a közeljövőben sem kalkulálnak. Vannak azonban olyan előrejelzések, amelyek arra mutatnak, hogy az élősertés ára az év második felében kicsit csökkenni fog.
Húsfogyasztás hazai jellemzői
Ha az összes húsfogyasztást vesszük figyelembe, akkor elmondható, - a KSH néhány évvel ezelőtti adatai alapján - hogy egy év alatt egy fő nagyságrendileg 60-65 kilogramm húst fogyaszt el Magyarországon a húskészítményeket is beleértve. Ennek jelentős részét, nagyságrendileg 25-30 kilogrammot a sertés-, ugyanennyit pedig a baromfi húsok tesznek ki, ehhez képest elenyésző mennyiségben pedig a marha, kecske és az egyéb állatok vannak jelen.
Tavaly a hazai húsipar belföldi értékesítése 10 százalékot meghaladóan csökkent, ami azt jelzi, hogy bizonyára volt húsfogyasztás csökkenés is, ezért az elmúlt év nagyon rossz volt mind gazdasági, mind pedig fogyasztási értelemben is
– fogalmazott Éder Tamás. Hozzátette, a hatás kettős volt, húsból és húskészítményekből is kevesebbet vásároltak a fogyasztók és a minőségből is lejjebb adtak.
A gyengébb minőségű, olcsóbb termékek import fogyasztási aránya növekedett.
A fogyasztás alakulása
Nyugat-Európai régiókban vannak olyan piackutatási adatok, melyek alátámasztják, hogy folyamatosan növekszik a húskészítményeket teljes mértékben, vagy részben elhagyók száma és ahogyan haladunk az egyre fiatalabb generációk felé, ennek aránya egyre nagyobb.
Egészen biztos, hogy Magyarországon is van ennek tere, de ennek mértéke napjainkban még nem olyan hatalmas, hogy az a piaci folyamatokat látványosan befolyásolja.
-fogalmazott az elnök.
Hozzátette, hogy Magyarországon még mindig van olyan társadalmi réteg, amely jövedelmi nehézségek miatt nem vásárol annyi húst, amennyit szeretne. Reményeik szerint, a reáljövedelem növekedésével az imént említett társadalmi réteg húsfogyasztás is növekszik majd.
Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület elnöke elmondta, hogy a húsipar, mint olyan világszerte nem visszaszorulást, hanem növekedést mutat. Az is valódi igazság, hogy Európában látványosan kezdünk a húsmentes világ felé tendálni, köszönhetően a tudatosabb életmódnak. A MAVEG NÉGYOSZ-szal készített közös felmérése során kiderült, hogy a magyar lakosság 1 százaléka vegán, tehát semmiféle hús eredetű élelmiszert nem fogyaszt, a társadalom 2 százaléka vegetáriánus, tehát húst nem, de más, állati eredetű terméket, például tojást fogyaszt. Az adatok alapján a magyarok 13 százaléka pedig flexitáriánus, amely azt foglalja magába, hogy az illető minimálisra csökkenti az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását.
Az etikai dilemmák mindennapossá válnak az emberek szemében
- fogalmazott az elnök.
A húspótló élelmiszerek egyre nagyobb teret hódítanak, egyre nagyobb számban találhatóak meg a boltok polcain. A húsmentes életmódba teljes értékű tápanyagként be illeszthetőek a hüvelyesek, a gombafélék, és a tofu is, illetve a különböző gabonákból készült élelmiszerek. Ezek megjelenési formája, mennyisége napjainkban igencsak előre tört, nagyon kevés olyan bolt van már, ahol valamilyen formában ezek az alternatív termékek ne lennének jelen.
Nagy valószínűséggel a hazai húsiparnak középtávon számítani kell arra, hogy az egy főre jutó húsfogyasztás mértéke nem fog növekedni, könnyen meglehet, hogy valamennyi csökkenés is tapasztalható lesz a különböző növényi alapú fehérjekészítmények miatt. Elmondható, hogy egyelőre a magyar társadalom húsfogyasztás szempontjából viszonylag konzervatívnak mondható. A húsfogyasztást hazánkban jelenleg inkább a jövedelem befolyásolja, nem pedig az életmódváltás vagy a környezetvédelmi okok.
Címlapkép: Getty Images