Szenzációs felfedezés: kiderült, miért van több sikló a tóparti településeken

A növekvő városi területek, a szennyezések, a klímaváltozás, valamint a természetes élőhelyek eltűnése negatívan hatnak a biológiai sokszínűségre. Az egyre nagyobb emberi populáció az urbanizált területek növekedését segíti elő, amelyek a növény- és állatvilág számára ismeretlen, új élőhelyeket hoznak létre. A HUN-REN BLKI kutatói szerint a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra (pl. hőmérsékletváltozás, táplálékforrás).

Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója elmondta: tanulmányukban azt elemezték, milyen hatással van a kockás siklók (Natrix tessellata) Balaton-parti egyedsűrűségére az intenzív városiasodás és az ember mint zavaró tényező. A kutatás során a kockás siklók előfordulását figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és összefüggéseket kerestek a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.

Összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.

Eredményeik szerint a városi területek mérete, az utakkal való borítottság, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken. A kutató szerint ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek (pl. partmenti bazalttömbök) között nagyobb biztonságban vannak a rájuk vadászó ragadozóktól. Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására.

Címlapkép: Getty Images